Az év kezdetével életbe léptek azok a változtatások, amelyeket a végrehajtásról és biztosításról szóló törvényben fogalmaztak meg. Január elsejétől kezdve már eszerint a módosított törvény szerint kell végrehajtani a „harmadik személyek” kilakoltatását, akik a gyakorlatban legtöbbször átvert emberek, hiszen olyan lakást vásároltak, amelyet a tulajdonos vagy a befektető kétszer vagy többször is eladott. Az új törvény szerint már nem annak kell fizetnie a kilakoltatás költségeit, aki a tartozást felhalmozta, hanem a „harmadik személynek”.
A cikk megírását megelőző napon próbáltak meg már a módosított törvénnyel összhangban kilakoltatni két családot a fővárosi Zvezdara községhez tartozó Mirijevo településen. Marijana Brkić és Slavica Momčilović évek óta a Zagrađe utca 2-es szám alatti épületben élnek, ahol saját lakással rendelkeznek. A lakásokat legálisan vásárolták meg, teljes egészében kifizették azt, és a nevükre íratták, majd több évre rá egy nap jött egy felszólítás, mely szerint a lakásokat az ingóságokkal együtt ki kell üríteni, és azokat el kell hagyni. A Tető a fejünk felett (Krov nad glavom) nevet viselő országos kezdeményezés Facebook-bejegyzésében az áll, hogy a Zagrađe utca 2-es szám alatti épület lakói mind bizonytalanságban élnek. Ebből az épületből a végrehajtók már tíz alkalommal megpróbálták kilakoltatni Mirjana Ristićet, amíg az ő javára nem döntött a bíróság. Január 16-án Marijana Brkić és Slavica Momčilović kilakoltatását szerencsésen meggátolták a Tető a fejünk felett országos kezdeményezés belgrádi tagjai, valamint a lakók és azok családtagjai, ismerősei. Az épület lakói, akik eddig felszólítást kaptak, mind legálisan vásárolták meg a saját lakásaikat, nincsenek tartozásaik, az ingatlant a nevükre átíratták – arról azonban nem tudtak, hogy a lakások tulajdonjogáról bírósági per folyik, amelyet időközben elveszített az előző tulajdonos, akit a bírósági döntés szerint ki kell lakoltatni – annak ellenére, hogy már nem is ő él ott. Természetesen az épület új lakosai is mind törvényes úton keresik az igazukat, de ez nem elegendő ok arra, hogy a végrehajtók időről időre ne próbálják meg őket az utcára tenni.
Csak a belgrádi kilakoltatásokról cikkezik a sajtó
Hogy pontosan hány ilyen eset van országszerte, arra senki sem tud választ adni. Tatjana Aničić, a Tető a fejünk felett országos kezdeményezés belgrádi tagja az N1-es televízió hírműsorában vendégszerepelve elmondta, lehetséges, hogy a kilakoltatások mindennaposak, csak nem tudunk ezekről. Az aktivista azt állítja, hogy az állam új szociális eseteket gyárt. „Nem tudják az emberek, hogy létezik a Tető a fejünk felett országos kezdeményezés, így legtöbbször csak a belgrádi esetekről szerzünk tudomást, ezekről az esetekről cikkezik a sajtó,” valamint akkor, ha tragédia történik. Márpedig történik, mert legtöbbször a kilakoltatott embereknek ez az egyetlen lakásuk, amit foggal-körömmel védenek, minden eszközzel megpróbálnak megtartani annak érdekében, hogy ne kerüljenek az utcára.
A kilakoltatási kísérlet egy olyan stresszes szituáció, amely során sok esetben elkerülhetetlen a tragédia. Tavaly októberben Belgrádban az Osman család kilakoltatása alkalmával egy idős, mozgásképtelen asszonyt is megfosztottak egyetlen otthonától, aki a lakáselhagyást követően hat napra meghalt. A néni rendelkezett orvosi bizonylattal arról, hogy nem szabad mozgatni – amelyről azonban a végrehajtó nem vett tudomást.
A Tető a fejünk felett országos kezdeményezés belgrádi tagjai jelen voltak olyan esetnél is, amikor a kilakoltatást végző végrehajtó fenyegetése következtében a lakás tulajdonosa szívinfarktust kapott, és három napra rá meghalt. A belgrádi Predrag Kocić családját 18 alkalommal próbálták meg kilakoltatni, utolsó alkalommal tavaly november végén, amikor a férfi agyvérzést kapott. Az újvidéki Slobodanka Ninić kezét eltörték az eljárás alatt tavaly szeptemberben.
Sokszor a családok elkeseredésükben drasztikus lépésekre szánják el magukat. Így történt ez a belgrádi Lalovićéknál is, ahol a család két női tagja azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtják magukat. A rendőrség csak akkor áll el a kilakoltatástól, amikor megérezték a benzin szagát. Voltak esetek, amikor azzal fenyegetőztek a lakók, hogy kiugranak az ablakon, és volt, aki meg is tette. Mindezek az esetek alátámasztják, hogy milyen stresszben élnek ezek az emberek, akiket a hajléktalanság fenyeget.
A Zagrađe utca 2-es szám alatti épület lakói állandó bizonytalanságban élnek azóta, amióta megjelent az első felszólítás a lakóépület falán. Marijana Brkić és Slavica Momčilović egy percre sem meri üresen hagyni a lakását, mindig otthon tartózkodik valaki, nehogy jelenlétük hiányában az utcára tegyék őket.
A Tető a fejünk felett országos kezdeményezés törvénymódosítási javaslatokat tett, hogy a végrehajtásból vegyék ki az „egyetlen otthont”, ne lehessen senkit megfosztani a hajlékától, hogy senki se kerüljön ilyen módon az utcára.
Törvénnyel büntetik a szolidaritást
Annak ellenére, hogy az új törvény drasztikus pénzbírságot lát elő azok részére is, akik megpróbálják megakadályozni a kilakoltatást, január 16-án a Tető a fejünk felett országos kezdeményezés belgrádi tagjai nem hagyták cserben a Zagrađe utca 2-es szám alatti lakókat. Az aktivisták szerint ilyenkor fontos a fizikai jelenlét, hiszen gyakorlatilag a saját testükkel védik a kilakoltatásra váró lakók bejáratát, nem engedik be a végrehajtót. „Most ezzel az új törvénnyel elítélik a polgárok szolidaritását, drákói büntetések várnak ránk, 200 ezer dinárral is megbüntethetnek bennünket. Aminek a humanitás alapjának kellene lennie, hogy szolidáris vagy a bajba jutott szomszédoddal – most ezt büntetik” – mondja Tatjana Aničić. A végrehajtók az új törvény szerint utasíthatják a jelen lévő rendőröket, hogy a kilakoltatás akadályozása esetén őrizetbe vegyék mindazokat a személyeket, akik ellehetetlenítik a végrehajtó munkáját.
Mindenkit megillet a lakhatásra való jog
A Szolidaritás Szabadkai Polgárok Egyesülete, valamint a Természet és Társadalom Polgári Kezdeményezés múlt év szeptemberének végén csatlakozott a Tető a fejünk felett országos kezdeményezéshez, amely összesen kilenc civil szervezetet tömörít, és eddig 154 családot mentettek meg a hajléktalanságtól.
„A Tető a fejünk felett országos kezdeményezés a megalakulása óta élen jár a lakhatási jogokért folytatott harcban, valamint elkötelezett amellett, hogy városunkban senki se váljon a végrehajtók áldozatává és földönfutóvá. Az egyetlen otthon nem válhat spekuláció és rablás tárgyává, mindenki alapvető emberi jogának kell lennie. Mindenkinek, akinek ilyen és hasonló problémája van, vagy felhalmozott tartozással rendelkezik, ami a szegénység miatt következett be, esetleg jogi tanácsra van szüksége a lakhatását illetően – jelentkezzen nálunk. Mindenki, aki igazságtalanságnak van kitéve, ami a lakhatását illeti, az számíthat a segítségünkre” – állítja Boris Telečki, a Természet és Társadalom Polgári Kezdeményezés aktivistája. Hozzáteszi, szerencsére Szabadkán még nem volt olyan eset, hogy végrehajtó próbálja kilakoltatni a családot az egyetlen otthonából, de a szabadkai aktivisták készen állnak arra, hogy megvédjék a polgárok ettől.
Telečki szerint nagyrészt igazságtalanságból adódóan kerül valaki utcára: „kevés olyan eset volt, hogy valakit a kommunális tartozásai miatt lakoltassanak ki. A törvénymódosítást követően ez most ötezer euró, ami alatt nem történik meg a végrehajtás. Ez egy kozmetikai változtatás – úgy tűnik, hogy humánusabb lett a törvény, de nem az. Inkább olyan esetek vannak többségben, hogy „harmadik személyként” megveszik legálisan az ingatlant, majd több évre rá kiderül, hogy a telek tulajdonjoga, amin az ingatlan épült, kérdéses. Az, aki nekik eladta a lakást, vagy aki a telken épített, elveszítette az ellene folyó pert, ezért a „harmadik személyeknek” ki kell költözniük a lakásból – ez az igazságtalanság tetőfoka. Ilyen esetek voltak tegnap Belgrádban, ilyen dolgok történnek ma Szerbiában.
A Természet és Társadalom Polgári Kezdeményezés emellett adományokat is gyűjt olyan rászoruló családoknak, akik jelentkeztek náluk. Legutóbbi akciójukkal a szabadkai hajléktalanszálló működésére gyűjtöttek adományokat összesen 34 460 dinár értékben. „Igaz, hogy működik hajléktalanszálló Szabadkán, de szerintünk nem elegendő ideig – csak egy hónapig, vagy csak akkor, amikor a legesleghidegebb van – véli Telečki, és hozzáteszi, úgy látja, hogy lassan Szabadkán és Észak-Vajdaságban is beindul egyfajta szolidáris aktivizmus.
Kérdésemre elmondja, nem rettentik vissza a szabadkai aktivistákat sem az új törvény drasztikus szigorításai, hiszen azt állítja, csak úgy tudjuk megvédeni a jogainkat, ha szolidárisak vagyunk egymással. „Tegnap is csak úgy tudták megvédeni a kilakoltatástól a családokat, hogy negyven aktivista a testével védte a bejáratot. Ilyenkor nagyon fontos ez a fajta szolidaritás. A mai társadalmunkban elengedhetetlen a szolidaritás, az igazságtalanság nagyon élesen a szegények ellen fordul, és ilyenkor nem marad más hátra, mint hogy segítsünk ezeknek az embereknek” – vallja a szabadkai aktivista.
Szolidaritás a szabadkai munkajogi harcosokkal
Szabadkán a 2012-es önkormányzati választásokon a Szolidaritás Polgári Egyesület a szavazatok 1,14 százalékát kapta. A polgárok önkéntes hozzájárulása révén 96 590 dinárt gyűjtöttek kampányköltségekre. A korrupcióellenes ügynökség 2019-ben, hét évvel a választásokat követően jogsértés ürügyén vádat elemelt Olajos Nagy Miklós listavezető ellen azzal a magyarázattal, hogy nem nyújtották be a pénzügyi kimutatásukat, ezért 32 ezer dinár pénzbírság kifizetését ítéltek meg.
Olajos Nagy Miklós kollégáival együtt elsőként szervezte meg az első kényszerkilakoltatások elleni védelmet. 2006-tól 2010-ig megvédték a Sever munkavállalóinak lakásait, akiket kifosztottak az olyan jogi költségek miatt, amelyek azután merültek fel, hogy 1997 és 2002 között 500 munkavállaló elvesztette a fizetetlen bérekkel kapcsolatos keresetet. A Szolidaritás tagjai a Tető a fejünk felett országos kezdeményezés szabadkai szervezetében továbbra is a munkások jogait védik.
A Tető a fejünk felett országos kezdeményezés újvidéki szervezte 10 ezer dinárt ajánl fel a bírság megfizetésére, és felszólítják a polgárokat, hogy akik szolidárisak akarnak lenni a munkások jogaiért vívott harc egyik veteránjával és a kényszerkilakoltatások élharcosával, a következő számlára tudják befizetni az adományaikat:
325-9500600012248-69 (OTP Bank).
Címzett: SKJ u Srbiji, Ogranak Subotica, Trg Cara Jovana Nenada 15.
A befizetés célja: Solidarna donacija
A cikk a Családi Kör 2020. január 23-i számában jelent meg.