Mekkora összeget fizet egy munkavállaló után az állam, hogy idevonzza a külföldi beruházókat, ezzel a kérdéssel foglalkozott a Danas napilap szerkesztőségi kommentárjában. „Bármennyit is ajánljanak mások, mi többet ajánlunk”, ezt a mondatot többször hallhattuk Aleksandar Vučić  szerb elnöktől, ami az esetek nagy részében nem hoz eredményt.

– Legutóbb akkor adott nyilvánosan ilyen elutasíthatatlan ajánlatot, amikor a Volkswagen döntött arról, melyik országban nyissa meg új telephelyét, de ennek ellenére Törökországra esett a választásuk.

De van, amikor siker koronázza az ilyen kijelentéseket. Boris Tadić idejében érkezett Szerbiába a Volkswagen egyik konkurense, a Fiat, aki a kormány nagylelkűségének köszönhetően a mai napig fél milliárd eurós különféle támogatást kapott, vagyis minden egyes munkavállaló után 150 ezer eurót – írják a Danasnál, további példákat említve arra, hogy mások sem jártak rosszul.

– Az osztrák Rauch, amely leginkább a Happy day szörpjeiről ismert, 73 ezer eurót kapott minden munkavállaló után, vagyis 2,2 millió eurót azért, hogy 30 ember foglalkoztasson a koceljevói üzemében, amelynek bővítését tervezi. Itt van még a Tigar 60 ezer euróval személyenként, a ragasztószalagokat gyártó Vibac Balcani 40 ezer euróval, a Falke 35 500 euróval és a „kábeltekergető” Lear 22 ezer euróval.

Kifizetődik-e ez Szerbiának? És ha igen, akkor hogyan?

A Rauch esetében kijelenthető, hogy gyakorlatilag a következő 11 évre, ha nem többre, ingyen munkaerőhöz jutottak. Ebben a gyárban alacsonyak a fizetések, mivel az állam csak annyit kér tőlük, hogy a minimálbértől 20 százalékkal legyenek magasabbak a juttatások – írják, majd felteszik a kérdést, hogy ha magában a munkahely nem elég ok az ilyen mértékű támogatásra, akkor mi az.

– Abban nem kételkedünk, hogy a Rauch 30 munkása közül mindegyik sokkal jobban örült volna, hogy kap az államtól 73 ezer eurót, mintsem azt a munkahelyet. Hovatovább, sokuk saját vállalkozásba kezdhetett volna abból a pénzből, így sokkal több ember juthatott volna munkához.

A dolog viszont nem ilyen egyszerű.

Ugyanis a Rauch a 2,2 millió euró támogatást egy összesen 10 millió eurós beruházásért kapta. Ez azt jelenti, hogy 7,8 millió eurót önerőből fektet be. Az a pénz szubvenció nélkül is itt lenne, de lehet, hogy nem – vélik a napilapnál, hozzátéve, hogy ez a beruházás is segítheti a szerbiai ipart és az ország költségvetését, amennyiben helyi beszállítókkal dolgozik a cég, itthon vásárolja meg a nyersanyagot, fizeti a számláit, adózik.

– Ez a haszon nehezen tudja fedezni a támogatás összegét, de az igazság az, hogy nincs megbízható információnk erről, mert az állam nem analizálta az odaítélt támogatások megtérülését – emelik ki a napilap kommentártájában.

Az eredeti szöveget itt találják.

„A Török Áramlat tabutéma”

Az N1 televízió gazdasági műsorában Miodrag Kapor energetikai szakember arról beszélt, hogy annak ellenére, hogy a Török Áramlat kiépítését az elmúlt időszak legnagyobb infrastrukturális projektjének tekintik Szerbiában, „nagy kérdés, hogy egyéltalán kerül-e gáz a földgázvezetékbe”, mivel Szerbia továbbra is pereskedik az Energiaközösséggel, amiért továbbra is hagyja, hogy a Gazprom és a Srbijagas monopolhelyzetben legyen. Goran Radosavljević közgazdász arról beszélt a téma kapcsán, hogy nem tartja reálisnak Vučić elnök azon kijelentését, hogy 10 év múlva megtérül a befektetés.

Az energetikai szakemberek szerint nehéz megjósolni, mikor jutnak földgázhoz a Török Áramlatból a szerbiai felhasználók, ugyanis sok az tisztázatlan kérdés Bulgáriában, az ottani szakasz kiépítése körül. A szerbiai illetékesek korábban azt mondták, hogy a vezetéket a jövő év végén helyezik üzembe, nemrég Aleksandar Vučić államfő új határidőt említett: idén május vagy szeptember. Aleksandar Antić bányászati és energetikai miniszter a Török Áramlat bulgáriai szakaszáról azt mondta, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök megígérte, hogy a rájuk eső 308 kilométeres szakaszt építését májusban befejezik.

– Bulgáriának nézeteltérése van a Gazprommal, néhány napja panasszal éltek az igazságtalan bánásmód miatt az Európai Uniónál, mivel szerintük ők fizetnek legtöbbet a földgázért. Most nagy kérdés, hogy megindul-e a földgázszállítás a Török Áramlatban, ugyanúgy ahogy a Déli Áramlattal volt. Ennek több oka van, a legfontosabb a hazai alkotmány és az átvállalat kötelezettségek tiszteletben tartásának hiánya. Vitánk van az Energiaközösséggel, amelynek tagja vagyunk, mert hagyjuk, hogy a Gazprom és a Srbijagas monopóliumot élvezzen, annak ellenére, hogy még 2007-ben kötelesek lettünk volna szétválasztani a földgáz szállítását a forgalmazástól, de mi ezt állandóan elodázzuk – mondta Kapor, aki emlékeztetett arra, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földgázvezeték tulajdonosa, az nem árulhatná a gázt. – Nálunk ez minden egyben van, esetünkben a Gazpromnál, ami közeli kapcsolatban van Dušan Bajatovićtyal. Azt is el kell mondanom, hogy ez állam az államban, még Vučić sem tudja leváltani – véli Kapor

A földgáz áráról szólva Goran Radosavljević elmondta, több tényező hat az ár alakulására.

– Figyelembe kell vennünk, hogy az orosz gáz árának két összetevője van – a földgáz ára és annak szállítási költségei. Ha a földgáz áráról beszélünk, nem látom, miért csökkenne, a tárgyalási pozíciónk megerősödik, amikor az EU tagjává válunk és közösen tárgyalunk, most viszont még nincs erőnk ehhez. A szállítási költségek alacsonyabbak lesznek, de ez nem jelenti azt, hogy a polgárok számára olcsóbb lenne majd a földgáz – mondta Radosavljević, aki szerint a gázvezeték megépítése körül eddig technikai jellegű problémák voltak, és lehet, lesznek is újabbak, de a kiépítés ütemét tekintve nem lát jelentősebb gondot.

További részleteket ezen a linken találnak.

Kampány, majd értékelés

Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője kijelentette, az Európai Parlament képviselői 2019. augusztusa óta vesznek részt a szerbiai hatalom és ellenzék közötti megbeszélésekben, amelyeket a választási feltételek javítása érdekében folytatnak, de a folyamat végső értékelésével meg kell várni a választások hivatalos kiírását, valamint a kampány kezdetét. Az értékelést az EBESZ készíti majd el, mondta Fabrizi a Vajdasági RTV vendégeként a Beta hírügynökség beszámolója szerint.

Fabrizi szerint megkezdődött a választási feltételek javításának folyamata, törvényeket fogadnak el, lassan megvalósul az, amire ígéretet kaptak az EP képviselői az egyeztetések során. A médiumuk hozzáférhetőségén még dolgozni kell, tette hozzá.

A szavazás előtt három hónappal a választási küszöb öt százalékról három százalékra történő csökkentése kapcsán elmondta, az EU álláspontja egyértelmű: a nemzetközi szabályok és intézetek, közöttük a Velencei Bizottság szerint is a választás előtti egy évben nem jó változtatni a törvényt, főleg akkor nem, ha azt nem előzte meg közvita.

Mint mondta, a szerbiai joguralomról szóló 2020-as jelentés nagy részét éppen a jobb választási feltételekre tett ajánlások megvalósítása képezi majd.

– Mindenkinek megvan a saját, legitim stratégiája, ezért nekünk nem kell megmondanunk az embereknek, hogyan cselekedjenek. Hisszük, hogy a demokrácia kulcsfontosságú és hogy a demokrácia megvalósulásának helye a parlament, azért dolgoztunk a parlamenttel a választási feltételek javításán, mert úgy véljük, hogy meg kell tartani a választást és azon mindenkinek részt kell vennie. Ha az érdekli, hogy szerintem az embereknek szavazniuk kell-e a választáson, azt mondom, igen – áll az Autonomija portálon megjelent hírügynökségi jelentésben.

Az eredeti szöveget itt olvashatják.