Az elmúlt években soha nem látott és tapasztalt vajdasági összefogás alakult ki a horgosi Szalma Márk megsegítésére. A tizenhét éves fiúnál néhány hete diagnosztizálták a leukémiát. Topolyán jótékonysági diszkót szerveztek, a horgosiak szállást kerestek Újvidéken az édesanyának, az óbecsei György László pedig a Facebook közösségi háló lehetőségeit kihasználva jótékonysági aukciót szervezett, ahol különféle tárgyakra és szolgáltatásokra lehetett licitálni, a befolyt pénzből pedig Szalma Márk felépülését támogatták.
A 17 éves horgosi Szalma Márknál néhány hete diagnosztizálták a betegséget. Az édesapa, Szalma Norbert elmondása szerint azt vették észre először a gyermekükön, hogy gyenge, kedvetlen, fáradékony és aluszékony lett, majd heves szívdobogást tapasztaltak nála. Orvoshoz vitték, de ott sem találták a baj okát, majd egy magánrendelőbe mentek, ahonnan azonnal Zentára utalták, majd onnan is tovább az újvidéki hematológiára. Márk szervezetét a leukémia egyik agresszívebb fajtája támadta meg. Szilveszter óta sokat romlott az állapota, már fel sem tud a betegágyából kelni. Szülei felváltva vannak mellette a nap 24 órájában, az utóbbi napokban az édesapja, mivel neki van nagyobb testi ereje, hogy a fiút felemelje és tisztába tegye. Márknak Magyarországon vásároltak gyógyszereket önerőből, de most még az apa dolgozni sem tud, mivel a fia mellett van a kórházban. Segítségre lenne szükségük! – így szólt a felhívás, melyet január közepe táján több vajdasági magyar sajtótermék is megjelentetett, köztük a Szabad Magyar Szó is, amelynek köszönhetően elindult egy példaértékű kezdeményezés, és amely során minden várakozást felülmúlva több mint 2600 euró gyűlt össze a leukémiás fiú gyógykezeltetésére.
Talán erőt is adunk…
Az aukció nyitóképén Márk szerepelt már kórházi ágyban fekve, gépekre kapcsolva, kopaszon, erőtlenül. Az embernek összeszorul a gyomra, ha csak ránéz a képre. Sokunkat a beteg gyermek látványa ösztökélt arra, hogy valamilyen formában részesei legyünk az összefogásnak, amely a leukémiás gyerek megsegítéséért indult.
Természetesen voltak olyan jó szándékú emberek, akik nem vettek részt az aukción, csak befizettek Márk szüleinek a bankszámlájára annyit, amennyit jótékonyságra szántak. Horgoson Márk megsegítésére jótékonysági koncertet tartottak. A topolyai Jail Piano Bar tulajdonosa, Robert Yugovich február 1-jén pedig jótékonysági diszkót szervezett, amelyből 129 000 dinár gyűlt össze, amihez a Jail további 21 000 dinárt ajánlott fel, így 150 000 dinárt utaltak Márk családjának, bízva abban, hogy ezzel hozzá tudnak járulni a fiú mielőbbi gyógyulásához.
A jótékonysági aukció során a Sajtószabadság Alapítvány a kiadványa, a Családi Kör egyéves előfizetését ajánlott fel, az oromi Malomfesztivál belépőket, ismert és kevésbé ismert festők, mint Sagmeister Laura, Godnics Szilárd, Erdélyi István, Berényi Miklós és Szabó Róbert az alkotásaikat. Csizmadia Anna, a Fokos zenekar és a Juhász zenekar saját CD-eiket bocsátották licitre, Varga Imola pedig kerekítő könyveket. A licitre felajánlott tárgyak egy része kézműves termék volt: horgolt játék, húsvéti dekoráció, pulcsik, méz, kozmetika, chilikrém, bor, pálinka, lekvár, kompót, asztali futó, fatálca, ásvány karkötő, ékszer, függöny, kézzel festett bögre, lámpa, babaágynemű, szobainas, táska, torta, nemezszőnyeg, baba, hagymás edény, hinta, gravírozott kép, horgolt poncsó. De volt olyan is, aki olyan használati tárgyat ajánlott fel, amit forgalmaz, vagy épp több példánya van belőle: könyv, bambusz fogkefe, pecabot, szoknya, mosható pelenka, karóra, gyermekruha, játékok, fülhallgató, parfüm, dekoráció, videokártya, keresztelő ruha, öntapadós tábla.
Azok, akik nem eladással vagy kézműves termékek gyártásával foglalkoztak, szolgáltatásaikat ajánlották fel licitre. Lehetetett alkudni dietetikai konzultációra, ózonos autóklíma-tisztításra, anyatejes-babahajas emlékékszer készítésére, airsoft játék játszására, reiki kezelésre, szerb- és angolórákra, várandós tanácsadásra, babahordozási tanácsadásra, műsorvezetésre, versmondásra, masszázsra, szülésfelkészítőre és alkalmi smink elkészíttetésére.
Sokan írták, hogy gyermekük szeretne Márknak segíteni, és kedvenc játékukat, könyvüket ajánlották fel jótékonysági célokra.
Nemcsak az összefogás, de a licitálók üzenetei is meghatóak, amelyeket a családnak küldtek. A tárgyaknak pedig azzal, hogy jótékonysági akció keretében vásárolták őket, sokkal nagyobb értékük van a valós értéküknél. Az egyik vásárló ezt írja: „A Ringató dalok egy egyéves amerikai kisfiút fognak álomba szenderíteni, míg a Kufli sok kissrácot fog boldogítani a bécsi magyar iskolában. Minden a helyére került.” Egy másik licitáló az aukció lezárásának napján, január 26-án írta a következő üzenetet az esemény oldalára, megköszönve György László kezdeményezését: „Mi is köszönjük, hogy kitaláltad az adakozásnak ezt a módját! Így többen felfigyeltek a lehetőségre. Talán így, hogy gondolunk rájuk, erőt is adunk a fiúnak és a szüleinek.”
Nem így kellene…
Az óbecsei György László – Schultz nem ismeretlen a Családi Kör olvasói előtt. 2016. szeptember 15-én jártuk náluk a tanyán. Sorozatunkban akkor olyan dolgos fiatalembereket mutattunk be, akik nem kívánnak külföldre költözni, szülőföldjükön szeretnének boldogulni. A fiatal gazda és családja marhatenyésztéssel foglalkozik és az állatok takarmányát is maguk termelik. A tanyán termő gyümölcsfák terméséből főz pálinkát, az ágyaspálinka készítését pedig művészetnek tartja. Pálinkáit propagáló Facebook-oldalról indította a jótékonysági árverést is. Arról faggatom, mi késztette őt erre a cselekedetre:
– Az ötlet tőletek indult, nálatok, a Szabad Magyar Szón láttam a cikket arról, hogy a család segítségre szorul. Ezt a cikket aztán teljes egészében belemásoltam az eseménybe. Mi késztetett arra, hogy ezt a jótékonysági árverést elindítsam? Hát egyértelműen az empátia. Különben is szoktam embereken segíteni, amikor tudok, különösen olyan családoknak, akik nem kapnak szociális segélyt. Egy hasonló vajdasági jótékonysági aukción részt vettem magam is néhány évvel ezelőtt, és erre a mintára állítottam fel ezt az eseményt. Ez most sokkal nagyobb teret kapott, mint az előző, a sajtónyilvánosságnak köszönhetjük, hogy most ennyi pénz összejött.
László nem ismeri a családot, nincs velük kapcsolatban, sohasem váltottak egyetlen szót sem, de mint mondja, ami késik, az nem múlik:
– Nem azért csináltam az egészet, mert ismerőseim, másokon sem azért szoktam segíteni, mert ismerem őket. Nem az ismeretség az, ami arra ösztönöz, hogy segítenem kell bizonyos személyen. Persze ez nem azt jelenti, hogy előbb-utóbb nem ismerkednék meg Márkkal, amikor majd egy kicsit jobban lesz. Nem akarok én most zavarni, menni ismerkedni, produkálni magam. Ha csak lehetett volna, inkognitóban szerveztem volna meg az egészet, de úgy látszik, a médiát be kell kapcsolni, mert látjuk, hogy ennek a hatására ment híre a gyűjtésnek.
László is tudja, nem ez a megfelelő megoldás ezeknek a dolgoknak a rendezésére. Az embereket, gyerekeket nem SMS-ekkel meg jótékonykodással kellene segíteni, de sajnos sokszor nincs más lehetőség.
– Ha én ezt neked őszintén elmondom, hogy mit gondolok erről, akkor lehet, hogy meg fognak érte kövezni…
– Jaj… – sóhajt fel. Nem így kellene. Nem ezt érdemeljük. Viszont az emberekben még van annyi készség, hogy képesek összefogni ilyen esetekben, akkor, amikor ilyen nemes ügyről van szó. Ha belegondolunk, hogy mennyi beteg gyerek, ember van, akinek szüksége lenne segítségre… Nagyon sok ilyen van, de nem mindenki fordul a sajtóhoz segítséget kérni. Senkinek sem kell messzire menni, hogy hasonló eseteket találjon. Már írtak is időközben, kérdezték, nem tudnék-e segíteni másokon is. De legyük őszinték, az emberek előbb-utóbb kimerülnek, anyagi lehetőségeik korlátozottak. De nem biztos, hogy nem kellene megpróbálni…
László a jótékonysági vásár lezárását követően ezt üzente azoknak a jóakaró embereknek, akik portékáikat vagy szolgáltatásaikat felajánlották, és azoknak is, akik licitáltak: „Barátaim (mert ezek után merem így írni), én majdnem leestem a székről a számolás után, és nem azért, mert nehéz volt az ebéd. Az, hogy e kis közösségünk így és ennyire össze tudott fogni, az az emberiesség jele. A mai napig ezen az oldalon licitált összeg, amelynek egy részét már befizették az édesapa számlájára, a többit viszont megbeszélések szerint nemsokára utalják majd át, elérte a hihetetlen 292 250 dinárt.”
– Azóta még történt néhány felajánlás, így összesen 314 000 dinár gyűlt össze. Meg is lepődtem, hogy ilyen jól sikerült ez a licit, mert az ünnepek után ilyet szervezni kicsit rizikós. Karácsony előtt az emberek mindig könnyebben költekeznek, érzékenyebbek az ilyen dolgokra. Félek attól, ha egy hónapon belül újra indítanék egy akciót, az már nem lenne ilyen sikeres. Persze tisztában vagyok azzal, hogy nem tudom megmenteni a világot, de az embernek okoz egy-két álmatlan éjszakát az, hogy jó lenne másokon is segíteni, akik hozzám fordulnak.
László 2016-ban azt üzente olvasóinknak: „Lehetne itt nálunk sokkal olcsóbban élni, sokkal ügyesebben élni, ha egy kicsit elkezdenénk közösségben gondolkodni. Egymásnak, egymásért: sokkal többet el tudnánk érni, mindenféleképpen, ha így gondolkodnánk.” A jótékonysági aukcióval bizonyította, tényleg sokat el tudunk érni, ha összefogunk.
Márk jobban van
Szalma Norberttel, Márk édesapjával SMS-ben értekeztünk. Az apa azt írta, nem szeretne interjút adni, mert vannak, akik zaklatják a családot. A sok jóakaró mellett zaklatókat is szereztek, amire ilyen helyzetben semmi szüksége a családnak. Tudják, hogy mennyi segítséget kaptak az emberektől. „Egész Vajdaság megmozdult a fiam segítségére, és ezt nagyon köszönöm mindenkinek! Ezt nem lehet szavakba önteni sehogy, de ezzel zaklatóink is lettek sajnos” – írja az apa üzenetében.
„Márk jobban van, eszik rendesen, de még gyenge. Jár hozzá gyógytornász, és egy kicsit gyarapodott a súlya” – közölte a leukémiás fiú apja. Mindezek a hírek reménnyel tölthetnek el bennünket, hogy a fiú állapota napról napra egyre jobb lesz.
Magyarországi példa
Tavaly szeptember végén indult el a legnagyobb civil jótékonysági aukció Magyarországon, amely keretében gyűjtés indult az SMA-val, vagyis a gerincvelői eredetű izomsorvadással küszködő kisfiú, Zente megsegítésére. A példátlan összefogásnak köszönhetően sikerült összegyűjteni a kisfiú kezeléséhez szükséges 700 millió forintot. Azóta a Csoda-csoport több gyermeknek is gyűjtött gyógykezelésre pénzt.
Az összefogás hírére Márk is erőre kapott
A horgosi Stojanović Olga az, aki szinte napi szinten tájékoztatja a település lakosait a Horgos – a mi falunk elnevezésű Facebook-csoporton keresztül Márk állapotáról. Ő az, aki kontaktusban van a családdal, és ha kell, akkor megfelelő támogatást tud kérni, például a szülőknek szállást Újvidéken. Minket is ő tájékozatott arról, milyen erővel fogott össze a falu, amikor arra szükség mutatkozott:
– A falu hatalmas erővel fogott össze, igazából nem is gondoltam, hogy ez a hír átlépi Horgos határát, azt hittem, csak mi, falubeliek fogunk össze. De az internetnek nagy ereje van, szinte két nap alatt szétterjedt a hír, és érkezett segítség Magyarországról, Ausztriából, Németországból, Svédországból, sőt Kanadából is. Rengeteg megkeresés érkezett olyan szülőktől, akiknek a gyereke szintén leukémiás volt, de mar kigyógyult. Sokan ajánlották fel a segítségüket a szülőkkel vagy akár Márkkal való beszélgetés, tanácsadás formájában is. A környező településeken is helyeztek ki gyűjtődobozokat, licitet indítottak, jótékonysági koncerteket szerveztek. Horgoson is volt egy jótékonysági koncert 25-én a Művelődési Házban, és majd lesz február 15-én is egy. Hatalmas tömeg mozdult meg, aminek köszönhetően Márk is erőre kapott, és felvette a harcot. Lassan javulásnak indult az állapota. Többen mondtak azok közül a szülők közül, akik ezt már átélték, hogy hosszú folyamat lesz a gyógyulás, de be fog következni.
Olga felhívta a figyelmünket még egy horgosi beteg fiatalemberre, a 27 éves Konc Tiborra, aki 2019 nyara óta Kamenicán fekszik az intenzív osztályon, a diagnózis limfóma, azaz nyirokrák.
– Ami Tibort illeti, nála komolyabb a helyzet, nincs jó állapotban. A testvére elmondása szerint áttétet találtak az agyban is, ami gyulladáshoz vezetett, ennek következtében nem tud beszélni. Tibi esetében a gyógyszerekért nem kell fizetni, igazából náluk az utazások anyagi oldalát próbáljuk megoldani, hisz nagyon rossz körülmények között el a család, a szülők is betegesek – mondta Olga, és kérte, aki teheti, segítsen a horgosi Konc családon.
DINÁR befizetése esetén:
325-9300600147825-89
Konc Jožef, Put Morahalomski 64., 24410 Horgoš, Vojvođanska Banka Otp Group.
Külföldről DEVIZÁBAN történő befizetés esetén:
SWIFT CODE: OTPVRS22
IBAN: /RS35325934170256083124
Jožef Konc
Put Morahalomski 064
Horgoš
Serbia
Egy horgosi nyirokrákos fiú megsegítésére százezer dinárt gyűjtöttek a polgárok
A cikk nyomtatott változata a Családi Kör 2020. február 6-ai számában jelent meg.
