Ötven napirendi pont szerepelt a szabadkai városi képviselő-testület huszonhetedik rendes ülésén, melynek legfontosabb napirendi pontjai a közvállalatok munkaprogramjainak elfogadása, illetve a Szabadkai Gyógyszertárak esetében a köz- és magánszféra partnerségére irányuló folyamat megindítása voltak.

Az ülésen elhangzott, hogy a gyógyszertár körülbelül kétszázmillió dinár adósságot halmozott fel. Nágel János, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az adósság problémáját meg kellett oldani és úgy gondolták, hogy a koncesszió jó megoldásnak bizonyul majd:

– Biztosítani fogjuk, hogy az, aki a koncessziót elnyeri egy közbeszerzési eljárás lefolytatása után, tizenöt évre megkapja tulajdonképpen bérbe, vagy koncesszióba – nevezhetjük így is, úgy is – a Szabadkai Gyógyszertárak használati jogát. Ez lehetővé teszi, hogy a bérleti díjból legyen kifizetve a felhalmozott adósság, ne pedig a szabadkai költségvetésből, a polgárok terhére – fogalmazott Nágel János és hozzátette, hogy a gyógyszertárban dolgozók jogai nem sérülnek, munkaviszonyuk nem szűnik meg és a fizetésük sem csökken.

Az ellenzék azonban nem ért egyet ezzel a döntéssel. Maglai Jenő, a Mozgalom a Polgári Szabadkáért frakcióvezetője szerint igazuk volt, amikor fél évvel ezelőtt rámutattak, hogy a Szabadkai Gyógyszertárak igazgatónőjét azért váltották le, mert nem akarta foglalkoztatni a Szerb Haladó Pártnak a kádereit, valamint amiatt, hogy előkészítsék ezt a privatizációt.

– Ez a privatizáció arról szól, hogy egyes emberek megtömjék a saját zsebeiket, és Szabadka város polgárai pedig elveszítsék azt az intézményt, amelybe sokan az életüket, illetve a munkásságukat tették bele, és amely valamilyen formában fémjelzi is Szabadkát. A Szabadkai Gyógyszertárak volt az egyik olyan ritka közintézmény, amely túlélte az elmúlt időszakokat, és jól működött – mutatott rá Maglai Jenő.

Maglai: Szégyenkezik a város az alkotmánybírósági döntés miatt

Az Alkotmánybíróság nemrég törölte el azt a monopóliumot, ami a temetkezésről szóló rendeletbe került bele 2016-ban, amikor még Maglai Jenő volt a polgármester. Ezzel kapcsolatban a politikus a következőt nyilatkozta a sajtónak:

– Az emberek még emlékeznek, hogy a mi tanácsnoki csoportunk tizenhat módosító indítványt nyújtott be és elmondtuk akkor a szószékről, hogy törvénytelen és alkotmányellenes a határozatjavaslat, de lesöpörték az egészet az asztalról. Most oda kerültünk, hogy szégyenkeznie kell a városnak, mely egy olyan határozatot hozott, ami alkotmányellenes. Az a fajta viselkedés, hogy a magáncégeket kiszorítsák a piacról, csak azért, hogy monopolhelyzetbe kerüljön egy közvállalat, azt gondolom, hogy szégyenletes. Másrészt, minimum annyi becsülete lehetett volna a városvezetésnek, hogy miután tizenhatezer polgár aláírta és saját aláírásával kérte, hogy a magánvállalkozók is ugyanolyan jogokat élvezzenek – mert a törvényt ezt biztosítja nekik is – ezt se vették figyelembe és ezt is lesöpörték az asztalról. Sajnálom ezt, de ez van. Gratulálok a Funerónak, hogy végigvitte ezt az egészet, de azt gondolom, az szégyenletes, ahogyan a város a saját vállalkozóival viselkedik – húzta alá Maglai Jenő.

Nágel: Inkább Maglai az, akinek szégyenkeznie kell

Nágel János szerint a városnak nincs miért szégyenkeznie:

– Megmondom őszintén, hallottam az alkotmánybíróság határozatáról, tudomásom van róla, de nem volt alkalmam azzal részletesen megismerkedni. Viszont azt kell, hogy mondjam, hogy az akinek szégyenkeznivalója van a temetkezési problémával kapcsolatban, azt az egyént Maglai Jenőnek hívják, aki 2014-től 2016-ig volt Szabadka polgármestere. Emlékeztetni szeretnék, hogy abban az időben is folyt egy eljárás az Alkotmánybíróság előtt, az akkor hatályos szabadkai temetkezési határozatra vonatkozóan és az Alkotmánybíróság megsemmisítette annak a határozatnak egyes rendelkezéseit, amiről Maglai akkori polgármester úrnak természetesen tudomása volt. Nem tett semmit az ügy rendezése érdekében, hanem az Alkotmánybíróság határozatát két évig a fiókjában tartotta. Mindezt egy egyszerű okból tette, az pedig az, hogy megpróbálta megvédeni a szabadkai magán temetkezési vállalkozónak az érdekeit, aki ugyanabban az időben egyébként az ő személyes tanácsadója volt, itt a városi közigazgatás keretében. Ugyanígy most is azt próbálja itt önökkel elhitetni, hogy a magánérdekeket kell védeni. Csak ezzel az a probléma, hogy ő azt az álláspontot képviseli, hogy ezt a magánérdeket úgy kell megvédeni, hogy az a közérdek és a temetkezési közvállalat kárára történjen. Mi pedig ezzel nem értettünk egyet akkor sem, és most sem – szögezte le a VMSZ frakcióvezetője.