A koronavírus politikai dimenziói

A varsó Rzeczpospolita a koronavírus terjedéséről ezt írja:

„Nem az amerikai választások, sem a lengyel választások, de még a Kreml utódlásának kérdése sem, hanem a világjárvány kísértete válhat az év legfontosabb politikai eseménnyé. A világjárvány felboríthatja a piacokat, befolyásolhatja a választások eredményét, új embereket hozhat hatalomra, és eltávolíthatja azokat, akik még tegnap nagyon biztonságban vélték magukat. A koronavírus megmutatta az állami rendszer fontosságát a polgárok biztonsága szempontjából. Kína és Irán példája […] mutatja, hogyan hazudtolják meg önmagukat a változatlanul  antidemokratikus rendszerek, az állampolgárokat érintő minden következménnyel együtt. Abban az esetben, ha a társadalmat fenyegetés éri, amely megfoszthatja az ellentmondást nem tűrő uralkodókat hatalmuktól, megkezdődik az adatok elrejtése és hamisítása. Csak ilyen helyzetekben emlékezünk rá, milyen fontos az állam alapvető kötelezettsége: igazat mondani. ”

A határok lezárása csak a félelmeket erősíti

A straszburgi Les Dernières Nouvelles d’Alsace című lap a koronavírus egy másik aspektusára utalva ezt írja:

„A politikusok félelemben való böngészésének művészete a járványhullám segítségével mérhető. […] Franciaország déli részén egy megválasztott képviselő arról álmodozik, hogy elválassza régióját a szomszédos Olaszországtól. Mi bezárhatuk minden ajtót és ablakot Franciaországban, de ennek ellenére sem létezik át nem eresztő függöny. Más területek megbélyegzése, a külföldiek megaláztatása, a nemzeti bázistól eltérő dolgok démonizálása – itt bűvészinasokkal van dolgunk, akik állítólag epidemiológiai képzettséggel rendelkeznek. Egy dologban azonban valójában szakértők. A félelmek terjesztésében.”

Spahn szerint a vírus kitörése lehetséges

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) a pandémiára figyelmeztet, a „mélyen aggasztó” fertőzési gócpontokra Iránban, Olaszországban és Dél-Koreában, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„A koronavírus váratlanul gyors olaszországi elterjedése után Németország meg akarja védeni magát a lehetséges új fertőzések ellen. »A koronavírus járvány megérkezett Európába« – mondta Jens Spahn (CDU) berlini szövetségi egészségügyi miniszter. »Ezért arra kell számítanunk, hogy Németországban is elterjedhet.« A terjedés megakadályozása, illetve annak fékezése érdekében »ideiglenesen nem szabad semmilyen intézkedést kizárni«. A jelentős események lemondása vagy az iskolák és időskorúak otthonának ideiglenes bezárása mellett a forgalmi korlátozások, a karantén és a települések bezárása is lehetséges. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztet a »lehetséges járványra«. Különösen az iráni, az olaszországi és a dél-koreai fertőzési csorda »mélyen aggasztó«, mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője hétfőn Genfben. Roberto Speranza olasz egészségügyi miniszter meghívta több EU-ország képviselőit a kedden Rómában tartandó válságbeszélgetésre. Kínában a járvány miatt a Népi Kongresszus ülését elhalasztják, amint azt az Állandó Bizottsága megerősítette.”

 

… De azért van egy kis politika is: CDU, …

A varsói Rzeczpospolita a hamburgi választás eredményével és a CDU helyzetével foglalkozik:

„A CDU vasárnap megkapta az első és nagyon fájdalmas nyugtáját azért a káoszért, amely már hetek óta zaklatja. A hamburgi tartományi parlamenti választásokon csupán a szavazatok 11 százalékát kapta meg. Ez a legrosszabb választási eredmény egy tartományi választáson az ötvenes évek óta. A CDU […] február elején nagy bajba került. Képviselői akkor Türingiában, amely nem egy nagyon fontos  tartomány volt a valamikori NDK területén, az AfD-vel együtt szavaztak a miniszterelnöki posztért. Azóta válságban van a CDU. Nem tudja, hogy mit akar tulajdonképpen és kinek a vezetés alatt haladjon tovább […] Az elkövetkezendő másfél év alatt még sok minden történhet. A párt, amely jelenleg hatalmon van, az egész középvonalat képviseli és a koalíciópartnerét maga választhatja ki, most további szavazókat veszíthet el, és így elveszítheti azt a lehetőséget is, hogy Németországot tovább alakítsa.”

Kína elleni szövetség és szavazóvadászat

A londoni The Times Trump elnök indiai látogatásának céljaival foglalkozik:

„A Delhi és Washington közötti kapcsolat átalakulása az amerikai külpolitika egyik legkevésbé figyelembe vett vívmánya. Donald Trump, aki ezen a héten Indiába utazik, helyesen cselekszik, amikor szövetségeket erősít, ahelyett, hogy gyengítené őket. Az elnök látogatásának központi része az a gondolat, hogy a világ két legnagyobb demokráciája lelassítsa a kínai hatalom előmozdítását a csendes-óceáni régióban. Trump nem csak geopolitikai szinten gondolkodik. Nyilvánvalóan azt reméli, hogy megnyerheti a 4,5 milliós Amerikában élő indiai-amerikai közösség  támogatását még a novemberi elnökválasztás előtt. […] De ennek ellenére még mindig létezik kereskedelmi ellentét a két ország között. Habár az amerikaiaknak sikerült visszafoglalniuk Kínától Indiát, mint legnagyobb kereskedelmi partnert,  mégis  nyomást gyakorolnak Delhire, hogy csökkentse kereskedelmi többletét és vámjait.”

Assange kiadatása téves jelzés lenne

Az amsterdami De Volkskrant  Assange londoni kiadatási folyamatáról ír:

„Formálisan nézve az Egyesült Államok Assange kiadatását azért kérték, mert ő megpróbált segíteni (Chelsea Manning híreket szivárogtató – akkoriban Bradley) Manningnek a honvédelmi minisztérium számítógépébe való behatolásában. De egyértelmű, hogy valójában a részben kényes titkos dokumentumok (az amerikai katonai bevetésekről Irakban és Afganisztánban) nyilvánosságra való hozásáról   van szó. Nyilvánvalóan az amerikai igazságügyi minisztérium is azon a véleményen van, hogy az alkotmányban rögzített véleményszabadság miatt kevés esély van vádemelésre Assange ellen. Ezért kéne az angol bíróságnak is ennek az alapelvnek elsőbbséget adni.  Az Assange által nyilvánosságra hozott anyagok között sok kacat is van, de persze olyan dokumentumok is aszociális magatartásról, amit a Pentagon nem akar nyilvánosságra hozni. Assange kiadatása egy téves jelzés lenne. Ha a bizonyítékok közzététele kínosnak bizonyulnának – mert esetleg háborús bűncselekményeket is tartalmaznak – a sajtószabadság veszélybe kerülne. ”

Remigráció keletre

Sok kelet-európai emigráns hazatér, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Figyelemre méltó fordulat: jó tizenöt évvel az EU keleti terjeszkedése után, amely nem csak Lengyelországból Nyugat-Európába, különösen Nagy-Britanniába vonzotta a keletiket tömeges kivándorlásra, a nettó migrációs egyenleg először fordult meg. Az elmúlt évben több lengyel tért vissza haza, mint amennyi emigrált. Ennek fő oka az, hogy Lengyelország jelentős gazdasági fellendülést mutatott. A jobboldali konzervatív kormány szintén aktívan kampányol a visszatérőkért a demográfiai hiány kompenzálása érdekében. „Adják vissza nekünk az embereinket” – követelte a varsói miniszterelnök nemrégiben a brit televízióban. Míg a nyugat-európai sajtó a kelet-európaiakat gyakran elmaradottaknak minősíti és sikertörténetüket nem veszi figyelembe. Ezek a magas gazdasági növekedés (bár alacsonyabb szintről), alacsony munkanélküliség és növekvő bérek. A jövőben kevesebb migráns fog beáramolni Németországba és Nyugat-Európába Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból és a szomszédos országokból. Ez tehát illúzió, hogy onnan továbbra is nagy számú olcsó mesterember vagy ápoló várható.”

Koreai pillanatkép koronavírus idején (Fotó: Ahn Yung-joon, AP)