A Vajdaságban található szántóföldekért a vevők háromszor többet fizetnek, mint a Dél-Szerbiában levő földekért – ezt mutatja a statisztika, amit a mezőgazdászok is megerősítettek.
Újvidék, Szenttamás, Óbecse vagy Verbász környékén az összegyűjtött adatok alapján kilencezer és tízezer eurót kérnek egy hektár termőföldért, ami háromszor több mint amennyibe a dél-szerbiai termőföldek kerülnek. Belgrád környékén átlagosan ötezer euróba kerül egy hektár termőföld, a šumadijai részen és Nyugat-Szerbiában átlagosan négyezer eurót kell egy hektár termőföldért fizetni, Dél- és Kelet-Szerbiában pedig átlagosan három és félezer eurót ér egy hektár termőföld.
Marko Jović mezőgazdász szerint a kialakult piaci kép tükrözi a föld minőségét, de nem csak az számít az ár meghatározásánál, ugyanis figyelembe kell venni más tényezőket is, mint például a népsűrűséget, a migrációt, a lokációt, a megközelíthetőséget, és természetesen a kereslet-kínálat aránya is fontos szerepet játszik.
Vajdaságban minőségi termőföld van, és emellett jó az infrastruktúra is, s a gazdaság is fejlett, s mindezek kihatással vannak az árra, mondta az agronómus a Blicnek, aki hozzátette, kiváló termőföldek vannak még Šumadijában és Mačva környékén is.
Az ország déli és délkeleti részén a szántóföld minősége vegyesnek mondható, a fiatalok közül egyre többen költöznek külföldre, s vevőből is kevesebb van. A legkevesebb műveletlen föld Vajdaságban van, ahol a statisztikai adatok szerint mindössze négy százalék az arány, míg délen és dél-keleten a műveletlen földterület aránya húsz százalék felett van.
Az adásvételi szerződések szerint 2017-ben Vajdaságban Szenttamáson értékesítettek a legdrágábban termőföldet. Szűk két hektárnyi termőterületért 75.000 eurót fizettek. A legdrágább földterület az ópázovai ipari zóna területén volt, ahol 1 hektár 13 ár és 18 négyzetméter területet 362.176 euróért adtak el.
