Új fejlemények várhatók a CEU-ügyben: készül az Európai Bíróság döntése az Orbán-kormánynak a CEU-t távozásra kényszerítő speciális törvénye kapcsán.
A Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU), amelyet Soros György magyar származású amerikai milliárdos és filantrópus alapított 1992-ben, az Egyesült Államok és Magyarország működési engedélyével és akkreditációjával rendelkező, budapesti központú nemzetközi egyetem. A CEU a társadalom- és bölcsészettudomány, a jog, az üzleti élet, a kormányzat, a közpolitika és a kognitív tudományok területén kínál posztgraduális képzést a jövő vezetőinek. Ezt mutatja a nagy számú nemzetközi hallgatói létszám és a világ legjelentősebb egyetemeiről toborzott tanári kar. A több mint 30 országból érkező, mintegy 300 professzor 7:1 diák-tanár arányt biztosít.
A CEU-t hét képzési területen a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé sorolta a Quacquarelli Symonds 2020-as tematikus felsőoktatási rangsora, messze meghaladva minden magyar egyetemet. Az öt kontinens mintegy 100 országában közel 8600 CEU-n végzett hallgató él, közöttük több miniszter, nagykövet, egyetemi tanár, tudós, kutató, ügyvéd, emberjogi aktivista és vállalatvezető.
Érdemes megemlíteni, hogy a CEU tanárai közül olyan híres vajdaságiak is vannak vagy voltak, mint a nagybecskereki Várady Tibor jogtudós, volt szerb-montenegrói igazságügyminiszter, az adai Tajti Tibor jogászprofesszor és az újvidéki Nenad Dimitrijević, a politikatudományok professzora. (A szerző, a nagybecskereki származású dr. Messmann István szintén tanított a CEU-n, sőt dr. Váradyhoz hasonlóan rektorhelyettesként is dolgozott – A szerk. megjegyzése)
Lex CEU
A magyar Országgyűlés 2017. április 4-én elfogadott egy olyan törvényt, amely szerint „Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha (a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött (…) nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték…”
Igaz, hogy a CEU esetében ilyen szerződés nem létezett, de az említett törvény meghozatala előtt nem is volt rá szükség. A törvény meghozása után New York állam kormányzata (a szövetségi kormány Amerikában ilyesmire nem illetékes) készségét fejezte ki egy ilyen egyezmény aláírására, az Orbán kormány azonban erre nem reagált. Így az egyetem további tevékenysége Magyarországon kétségessé vált. Szakértők a magyar kormány a CEU-val szembeni de facto elutasítását azzal magyarázzák, hogy a CEU alapítója, Soros György az Orbán-kormány „hivatalos ellensége” és ennek az „ellenségnek” az egyeteme Orbánék számára – akik pedig korábban személyes kedvezményezettjei voltak Soros demokrácia-támogató tevékenységének – elfogadhatatlan.
Az Európai Bizottság már röviddel a „Lex CEU” elfogadása után figyelmeztető levelet (Letter of Formal Notice) küldött a magyar kormánynak, mert úgy vélte, hogy a törvénymódosítás korlátozza a szolgálatnyújtás és a letelepedés szabadságát.
Miután magyar részről ennek ellenére semmi sem történt, a CEU elkezdte áttelepíteni az egyetem egyes tanszékeit Bécsbe. Most azonban, úgy látszik, történni fog valami, mert az Európai Bizottság a „Lex CEU” miatt az Európai Bírósághoz fordult.
Hogy fog dönteni az Európai Bíróság?
Magyarország a „Lex CEU” ügyben az Európai Bíróságon (EUB) vereséggel szembesülhet. Az EUB főtanácsadója szerint ugyanis a CEU-val szembeni, 2017-ben módosított törvény sérti az uniós jogot. Ezért az EUB-nek az Európai Bizottság panaszát el kell fogadnia, javasolta Juliane Kokott főtanácsos. Az EU legfelsőbb bíróinak döntése várhatóan már néhány hét múlva megszületik. Mi várható?
Érdemes megemlíteni, hogy az EUB általában követi a szakértői véleményeket. Az Orbán-kormányt azzal vádolják, hogy a „Lex CEU” de facto arra kényszerítette a CEU-t, hogy elhagyja Magyarországot. Ezért az egyetem 2018 végén bejelentette, arra kényszerült, hogy Budapestről Bécsbe költözzön. A törvény kimondta, hogy a külföldi egyetemeknek oktatást kell folytatniuk a saját országukban, és hogy a magyar működésről szerződésben kell megállapodni saját országukkal. Kokott főtanácsos úgy véli, hogy ezek a szabályok sértik az alapvető uniós jogokat, mert a törvény korlátozza az oktatási intézmények létesítésének és működésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. Ezenkívül a törvény a letelepedés szabadságát szintén korlátozza. Így Magyarország megsértette a GATS-megállapodásban (General Agreement on Trade in Services, GATS, Szolgáltatás-kereskedelemről szóló általános egyezmény) szereplő nemzetközi normákat, amelyek szintén részei az uniós jognak.
A CEU régebbi budapesti épőlete zárva (Fotó: Szappanos Veronika, SZMSZ)
