„Bevált” intézkedések
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Trump „vadnyugati módszereiről” ír:
„A bangkoki repülőtérről állítólag kettőszázezer Berlinnek szánt légzőkészüléket irányítottak az Egyesült Államokba. Berlin ugyanis megrendelt az amerikai 3M nevű cégtől FFP2 maszkot a rendőrség és az ápolószemélyzet részére, amelyeket Kínában gyártanak. Az árukról azt állítják, hogy lefoglalták és az Egyesült Államokba szállították őket. Andreas Geisel, berlini belügyi szenátor (SPD) péntek délután megerősítette az erre vonatkozó jelentéseket. »Ezt modern kalózkodásnak tekintjük« – mondta Geisel és hozzátette, hogy »még a globális válság idején sem szabad vadnyugati módszereket alkalmazni«. Michael Müller berlini polgármester (SPD) szerint: »Az amerikai elnök cselekedetei ellentétben állnak a szolidaritással és a felelősségvállalással. Ez embertelen és elfogadhatatlan.« […]
Felvásáról-e Washington egyszerűen olyan légzőkészülékeket, amelyeket más országok rendeltek meg a koronaválság idején? Vagy akár átirányíthat-e az Egyesült Államok ilyen szállítmányokat más országokba? Sőt, elkobozhat-e légzőkészülékeket idegen területeken? Az e kérdésekkel kapcsolatos vitában, amely a hétvégén felháborodást váltott ki Berlinben, de korábban már Kanadában és Franciaországban is, mindkét fél megerősítette a hétfőn Berlinben kifejtett véleményét. […]
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a védőfelszerelés megszerzésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekről szóló viták »címzettek és források nélküli dezinformációs kampányok mentén« folynak és megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem tett semmit a Berlinbe irányuló kézbesítés átirányítására, sőt ezekről még csak nem is tudott.”
Lengyel vita az elnökválasztás időpontjáról
Elhalaszthatják-e két évvel a lengyel elnökválasztást a koronavírus miatt? Az ellenzék ezt elutasítja, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Lengyelországban veszélybe került a kormánytöbbség annak a kérdésnek a vitájában, hogy megtartsák-e május 10-én az elnökválasztást a koronajárvány ellenére. A hatalmon lévő nemzeti-konzervatív PiS (Prawo i Sprawiedliwosć – Jog és Igazságosság) ragaszkodik ehhez a dátumhoz, ezért be akarja vezetni a borítékos szavazást mind a 30 millió szavazásra jogosult választópolgár számára. A hivatal jelenlegi betöltője Andrzej Duda, aki PiS-tag és egyértelmű favorit. A PiS azon kezdeményezése, hogy a borítékos szavazást napirendre tűzze a parlament, hétfőn kudarcot vallott, mert a szavazatok aránya 228:228 volt, 3 tartózkodás mellett. A PiS 235 szavazattal rendelkezik és ezért még aznap este sikerült egy hasonló kérelemmel napirendre tűzni a borítékos szavazást. A törvényjavaslat ezután gyors ütemben három olvasattal zárult le. Végül 230:226 szavazattal elfogadták a törvényjavaslatot, amely így a szenátus elé került, ahol azonban az ellenzék van többségben.”
Eljátszott esélyek: a Fidesz és Orbán Viktor nem ért a válságkezeléshez, ebbe fognak belebukni, mondja Inotai András, a 168 óra nevű budapesti hetilapnak:
„A magyar társadalom nagyon rossz mentális állapotban találkozik a jelenlegi kihívásokkal. Hiába hirdet a miniszterelnök összefogást, ez éppen miatta lehetetlen, hiszen elvesztette a bizalmat – mondja Inotai András professzor. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója szerint a koronavírus fenyegetésekor visszaüt az a politika, hogy tíz év alatt minden területet tudatosan és felelőtlenül leépítettek, pénzügyileg kivéreztettek. Most valóban válságot kellene kezelniük, de ehhez nem értenek. Ebbe fognak belebukni.”
Német bankgonddok
A német Handelsblatt szerint:
„Körülbelül 1700 bankkal és takarékpénztárral több hitelintézet működik Németországban, mint az Európai Unió bármely más országában. Mivel azonban a koronajárvány most nagyrészt leállítja a gazdasági életet, úgy tűnik, hogy szinte semmi sem működik a KfW [Kreditanstalt für Wiederaufbau – Újjáépítési Hitelbank] állami fejlesztési bank nélkül. Ez megnyitja a kaput a visszaélések előtt. A kormány megtilthatja a bankok átszervezését és az utófinanszírozást kormányzati költséggel. De hogyan lehet ezt hatékonyan megakadályozni, az még nem világos. Ennél is fontosabb, hogy az állam – legalábbis utólagosan – nagy figyelmet fordítson az egyes bankok viselkedésére a válságban.”
Végre!
A remény első sugarai! – üdvözli a koppenhágai Politiken c. napilap a kormány döntését az újranyitásról:
„Négy hét után, amióta az ország általános lezárása tart, a távoktatás bevezetése és a társadalom elszigeteltsége után, a fertőzések száma annyira stabilizálódott, hogy húsvét után a társadalom egyes részeinek ellenőrzött, fokozatos megnyitása megtörténhet. A politikának azonban figyelembe kell vennie, hogy: »A szabadság új érzékelése veszélyes, és Mette Frederiksen miniszterelnök rendkívül kockázatos lépést tett«. Egy ország lezárása sokkal könnyebb lehet, mint annak újbóli megnyitása.”
Az Aftenposten norvég újság ugyanarról a témáról ezt írja:
„Egyre több önkormányzat jelzi, hogy több időre van szükség az óvodák és az iskolák megnyitására, mint közvetlenül húsvét után. Sok szülő úgy fogja érezni, hogy ez még nem biztonságos, és inkább otthon fogja tartani gyermekeit. Ez a nyitás kezdetben mindenesetre zavart és bizonytalanságot okozhat. A döntést azonban átfogó szemszögből kell meghozni. Ugyanakkor világos, hogy az iskolák bezárása óriási egészségügyi problémákhoz és nagyobb egyenlőtlenségekhez vezethet, mert az otthoni oktatásban részt vevő gyermekek támogatása teljesen más igényeket támaszt”.
Boris Johnson nehéz órája
Az olasz La Repubblica Boris Johnson megfertőződéséről ezt írja:
„Túl sok olyan dolog volt, ami nem illik össze. A Downing Street kezdetben egy »óvatossági« klinikai tartózkodásról számolt be. De ha nem volt sürgős és nem állt be sürgősségi helyzet, akkor miért vitték kórházba a királynő beszéde alatt, és miért csak később jelentették azt be? II. Erzsébet szavainak reménykeltőnek kellett volna lenniük, ehelyett az ellenkezője történt. Johnson kórházi ápolásáról több cikk jelent meg, mint a királynő beszédéről. Az országban kollektív bizonytalanság van.”
A londoni Times a miniszterelnök betegségét így kommentálta:
„Állapota azt mutatja, hogy a vírus nem tartja tiszteletben sem a rangot, sem pedig a gazdagságot. Valójában mindannyian érintettek vagyunk. Az ország érdeke, hogy Boris Johnson meggyógyulása a lehető leghamarabb időn belül megtörténjen. De a miniszterelnök jelenleg egyértelműen nem képes ellátni feladatait. Helyes volt, hogy felkérje Dominic Raab külügyminisztert, hogy képviselje őt.”
A Xin Jing Bao kínai napilap szerint:
„Tegnap Johnson miniszterelnököt áthelyezték az intenzív osztályba, ami újabb nagy csapás az országra nézve a koronavírus elleni küzdelemben. A szomszédos európai országokkal ellentétben, ahol lassabban növekszik a betegek és az elhunyt személyek száma, és óvatosan lehet számítani a normalizációra, a koronában szenvedő betegek száma növekedési csúcsot ért el Angliában, ahol a halálozási arány nap mint nap egyre magasabb. Az ország nehéz helyzetben van. Nagy-Britanniának határozottabban és mindenekelőtt gyorsabban kell cselekednie. A királynő vigasztaló beszéde önmagában nem vezeti ki az országot a válságából.”
A milánói Corriere della Sera a politikai kockázataról elmélkedik:
„A probléma az, hogy az Egyesült Királyságnak nincs írott alkotmánya: ilyen esetekben, mint a mostani, amikor gyors döntésekre van szükség, ez problematikus. […] És itt rejlik a dilemma. A végrehajtó hatalom megoszlik abban, hogy miként kell kezelni a világjárványt: az egyik oldalon Matt Hancock egészségügyi miniszter áll, aki nem akar úgy bekerülni a történelembe, mint aki százezrek halálát okozta; a másikon pedig ott van a pénzügyminiszter, Rishi Sunak, aki nem akar a gazdasági hanyatlás élén állni.
De hamarosan fontos döntést kell hozni, mert hétfőn lejár a zárlat. Ki vállalja majd a felelősséget annak meghosszabbításért – és meddig? És ki akarja az ország újbóli megnyitását kezdeményezni, amely már így is a vita központjába került? Boris tekintélye nélkül fennáll a tétlenség veszélye.”
Németországnak kell átvezetni minket a koronás válságon…
írja a brit The Guardian nevű lap, mert:
„… Németország kidolgozta a demokrácia leglátványosabb nemzeti stratégiáját a világjárvány ellen, Ázsián kívül. Az intenzív ellátáshoz szükséges széleskörű tesztek, a lélegeztetőgépek és betegágyak biztosítása megmutatja a jó közszolgáltatás és a stabil orvostechnika előnyeit. Angela Merkel rendkívüli televíziós beszédet mondott a nemzetnek – igazi előadást tartott a demokráciáról, szolidaritásról és személyes felelősségről – egy tudós szellemében és egy lelkész leányának a szívével. Csak egy dolog hiányzott ebből a beszédből. Az »Európa« szót nem említette.”
A koronaválság a globális vezetés hiányát mutatja
A madridi El País napilap így kommentálja a globális válasz hiányát:
„A legnehezebb válságok már régen nem lokálisak. Nem valószínű, hogy a történészek a jövőben egy reprezentatívabb példát találnának a globális válságra, mint a koronavírus-pandémia. Ennek fényében az emberek egészségére és gazdasági helyzetére gyakorolt hatások enyhítésére irányuló erőfeszítéseknek eddig nem volt közös politikája és vezetése. Ilyen időkben leginkább a sápkór jellemzi az olyan intézményeket, mint az ENSZ vagy az idők során kialakult különféle G-formációk (G5, G7, G8 vagy G20). Egy vírus harcképtelenné tette a bolygót és a legsúlyosabb válság szélére sodorta a nagy gazdasági világválság óta. Ennek igazgatása, azaz az emberi jólétre leginkább káros hatásainak semlegesítése nem oldható meg ugyanolyan léptékű globális koordináció nélkül.”
Itt az idő egy új gazdasági modell bevezetésére
A párizsi Libération nevű napilap ezt írja a francia állam gazdasági lehetőségeiről:
„Ha a globalizáció minden romlás forrása, akkor tehát a koronavírus forrása is az? Ez egy kis túlzás. […] Ugyanakkor a kormánynak mint közhatalomnak lépnie kell ahhoz, hogy a nemzetgazdaságnak – vagy az európai gazdaságnak – minimális függetlenséget garantáljon. […] Szükség van a tervezésre, az iparágak hajlandóságára, esetleg néhány államosítási intézkedésre is egy szigorú újraelosztás mellett. […] Világos és demokratikusan meghatározott célkitűzések mellett a közérdeknek kell elsőbbséget élveznie a profitot habzsoló vakokkal szemben.”
Miért fontos Angela Merkel koronavírus-beszéde (Fotó: Carnegie)
