„Amit csinálunk, mind arról szól, hogyan tartsuk fönn azt, ami eddig volt. Igazából arról kéne gondolkodni: mi lesz most” – mondta többek között az Amerikában dolgozó magyar származású professzor, aki már évekkel ezelőtt megjósolta a járványt.
Barabási Albert-Lászlóval a Hősök tere csoport beszélgetett, akik a Karantén Szalont szervezik ezekben a nehéz időkben.
Hosszadalmas és lassú folyamat lesz ez. Minden országban. Mit fognak nézni a döntéshozók? Azt, hogy milyen mértékben terjedt el a vírus abban a bizonyos országban. És nagyon fontos, hogy mennyire szófogadó a közösség.
Barabási egy korábbi előadásán (Fotó: Wikipedia)
A teszteléssel kapcsolatban arra figyelmeztet a professzor, fontos, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, és hogy milyen mértékben tudnak tesztelni egy országban. Ahol rengeteg teszt lesz, hamarább fel tudják engedni a zárat és nyomon tudják követni a fertőzötteket.
Az ideális az lenne, ha a közösségeknek átlagban 7-8 százaléka lenne megfertőződve, körülbelül nyár végéig. Ennek az lenne az értelme, hogy akkor nyár végére kiépülhetne a nyájimmunitás. Egy második kitörést, fertőződési hullámot is jobban lehetne így csökkenteni – említi Barabási Kínát és Szingapúrt ezzel kapcsolatban.
Iskola, munkahely, sport, étterem, lényegében sok olyan apró pedál van, aminek fel- és leengedésével tudja egy közösség szabályozni, hogyan lehetne egy 7-8 százalékos állandó fertőzöttséget fenntartani az országban. Kiépülne egy bizonyos immunitás, de közben nem szaladna el a fertőzöttségi szám.
Mindenhol ugyanarra lehet számítani. Amikor lezárnak egy országot, azon túl még két hétig exponenciálisan nő a folyamat (görbe). Teljesen lezárni semmit nem lehet, a vírus terjedése nem állt le. Minden egyes szám, amit látunk (a jelentésekben), azt minimum tízzel meg kell szorozni, annyi a valós eset.
Magyarország és sok európai ország jobb helyzetben van, például Amerikához képest, mert van központi egészségügyi rendszere, amelyen keresztül lehet(ne) követni, hogy hol vannak a betegek. Amerikában ez egyáltalán nem létezik, ezért tudott ennyire elszabadulni a vírus.
Magyarország is kevesebbet tesztel, mint amire szükség volna, de ez mindenütt így van, mert nincsen kapacitás. Németországot és Koreát jó példaként említi a professzor, ahol időben léptek.
Jó hír, hogy létezik az internet, így egy új életet találhatunk ki magunknak (Illusztráció: Pixabay)
Jó hírként el lehet mondani, hogy az internet létezik és működik a világban, így egy új életet találhatunk ki online. Tíz évvel ezelőtt, vagy korábban erre nem lett volna lehetőségünk.
Nagyon nagy szociális ára is lesz a dolognak – figyelmeztet Barabási.
„Ahányan meg fognak a vírus nyomán halni, az elhanyagolható lesz azokhoz képest, akik a vírus következtében nem fertőzésben fognak meghalni, hanem a szociális és társadalmi változások miatt nem fogják túlélni ezt az egész krízist.”
Nyájimmunitásra van szükség (Illusztráció: Pixabay)
