Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági konfliktus mellett a világsajtó az elmúlt napokban elsősorban Amerikában és Európában tomboló koronavírusról számol be. A válság ellenére folytatódnak a Brexit-tárgyalások, és az EU kormányfői újra tárgyalnak a koronavírus következményeinek kezeléséről.
Tízmilliók munka nélkül – csak Amerikában
Az Egyesült Államokban csak a múlt héten 4,4 millióan kértek munkanélküli segélyt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Öt héten belül több mint 26 millió ember igényelt munkanélküli segélyt az Egyesült Államokban. A Munkaügyi Minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy a múlt héten 4,4 millió kérelmet regisztráltak. Az egyes államokban minden harmadik alkalmazott elvesztette munkáját. A számok azonban még magasabbak lehetnek, mivel a regionális hatóságoknak továbbra is technikai nehézségeik vannak a kérelmek regisztrálásával. A munkanélküliségi ráta így most 17 és 20 százalék között van.”
ENSZ: A következmények súlyosabbak, mint a vírus…
… írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„A koronajárvány idején megduplázódhat a legnagyobb éhínségben szenvedők száma. 265 millió gyermek, nő és férfi szenvedhet szörnyűséges éhhalált különösen a szegény országokban, jelezte kedden az ENSZ Rómában megrendezett Élelmezési Világprogramja. Ez 130 milliós növekedést jelentene 2019-hez képest. Várható, hogy több ember hal meg a pandémia által pusztító gazdasági válság eredményeként, mint magában a betegségben.”
Az euró-övezet támogatása
A londoni Financial Times szerint:
„Annak érdekében, hogy csökkentsék a leggyengébb EU-tagországokra nehezedő nyomást, és hogy hatásos eszközöket biztosítsanak számukra a gazdaságuk újjáépítéséhez, egymás támogatására van szükség az euróövezetben. A korona-kötvények túlságosan érzelmes eredetűek és ezért több ország részére elfogadhatatlanok. De vannak javaslatok egy ideiglenes újjáépítési alapra is, amelyeket uniós kötvényként akár a tagállamok is szavatolhatnak, vagy az EU költségvetése alapján bocsáthatnának ki. A válság mértéke egy rendkívüli szolidaritás demonstrálását igényli. Enélkül az euró politikai támogatottsága csökkenhet.”
Uniós problémák
Az isztambuli Dünya c. napilap jóval borúlátóbbbb a siker esélyeivel szemben:
„A tény az, hogy az EU nem képes megbirkózni nagyobb problémákkal. Ennek az az oka, hogy sok tagállam valójában nem az Uniót támogatja, hanem csak a lehető legkevesebb elkötelezettséggel akarja azt maximálisan kihasználni. Az EU nyilvánvalóan kereszttűzbe került. Ennek a megoldása abban állhat, hogy a tagállamok vagy átadják szuverenitásuk egy részét az EU intézményeinek, vagy úgy döntenek, hogy maguk folytatják a problémák megoldását. Akkor az EU továbbra is megmaradna ugyan, de nemzetközi szerepe lényegesen csökkenne.”
Európai projektek
A prágai Lidove Noviny arra panaszkodik, hogy „Európa északi része nem elég szolidáris a déli részével – és az Európai Bizottság ezt általában csak figyelemmel kíséri”:
„Évtizedek óta az emberek még mindig egy »európai projektről« beszélnek. A »projekt« szóban azonban ott a kudarc veszélye is. A világjárvány okozta csapás és annak gazdasági következményei olyan hatalmasak, hogy még sokkal stabilabb politikai rendszereket is megráznak, mint például az Egyesült Államoké. Ez azt jelenti, hogy semmi esetre sem vagyunk egyedül az európai problémával a világban.”
Folytatódnak a Brexit-tárgyalások
A Brexit-tárgyalások során a brit kormány a válság ellenére is betartotta eddigi ütemtervét. A Neue Zürcher Zeitung Brüsszel kezdettől fogva túl ambiciózusnak tartotta a menetrendet:
„A világ minden táján a kormányoknak más prioritásaik vannak, mint a kereskedelmi megállapodások tárgyalása Londonnal, és a brit üzletemberek jelzik, hogy meg kell akadályozni a Brexit-sokkot a korona-sokk után. A felmérések szerint Johnson miniszterelnök számíthatott volna a közvélemény megértésére, ha a világjárványra való utalással kérte volna a Brexit halasztását. A kormány szempontjából azonban a halasztás ellen politikai okok szólnak: az Alsóház nem csak az átmeneti időszak meghosszabbítását ellenzi, de a kemény Brexit-támogatók számára az EU passzív tagsága sérti a nemzeti büszkeséget is.”
Mi a legrosszabb megoldás?
A dublini Irish Times szerint a válság valójában kedvez a Brexitet szorgalmazóknak:
„De Johnson miniszterelnök kategorikus ígéretei gyakran csupán rövid életűek vagy tisztán taktikai jellegűek voltak a múltban. A pandémia idején azonban két hónap hosszú idő. Mindenesetre elegendő idő marad még egy megoldásra a további fordulatok során. Egyelőre azt kell feltételeznünk, hogy Johnson továbbra is komolyan felkészült a legrosszabb megoldásra – az EU megállapodás nélküli elhagyására.”
A feszültség az USA és Kína között tovább tart
Trump amerikai elnök szerint a koronavírus egy vuháni kutatóközpontból származik, amit a kínai fél tagad. A spanyol La Vanguardia szerint:
„Természetesen meg kell vizsgálni a koronavírus eredetét, és ha az nem világos, de a katasztrófa továbbra is fennáll, akkor el kell számoltatni velük. De Trump azt is állítja, hogy ezzel megtalálta a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség drámai növekedésének okozóját. Miután nem lett sikeres a Covid-19 elleni küzdelemben, most a gazdaság újbóli megnyitásával akar kampányolni. A radikális csoportok támogatásával Trump kétségbeesetten próbálja megőrizni imázsát és így akarja biztosítani a novemberi újraválasztását – elutasítva saját felelősségét.”
Mi lesz a következmény?
„Tekintettel az USA fenyegetésére, hogy Kínát tegye elszámoltathatóvá a világjárvány miatt, valószínű, hogy a két ország közötti gazdasági és technológiai kapcsolatok megszakadnak” – írja a moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta c. napilap és így folytatja:
„Az amerikai vállalatok körében végzett felmérések arra utalnak, hogy a termelés csökkenni fog. Több amerikai cég jelezte, hogy Kínából más országokba szándékozik átköltözni, de ebben az ellátási láncok szétesésének veszélyét is látják. Más nemzetközi vállalatok szintén jelzik, hogy nem érdekeltek abban, hogy termékeiket továbbra is Kínában gyártsák.”
Ki a hibás valójában?
A Jyllands Posten c. dán napilap osztja az amerikaiak Kínával szembeni kritikáját:
„Nyilvánvaló, hogy nem unatkozhatunk. Kína nemcsak diktatórikus ellenőrzés alatt tartotta saját lakosságát a koronaválság idején. A figyelmeztetéseket kezdetben elfojtották, többek között a vuháni orvosok is. Azután az információkat visszatartották, és a válság csúcspontján másokat, például az Egyesült Államokat hibáztatták. Igen, Trump viselkedése hajmeresztő és aggasztó is egyben. De az Egyesült Államok szabad médiával rendelkező demokratikus és alkotmányos állam. Ez a különbség.”
Trump újraválasztási kampánya
Ezzel szemben a pekingi Huanqiu Shibao c. napilap az amerikaiakat hibáztatja:
„Ahelyett, hogy valódi hibákat keresne, az Egyesült Államok kormánya Kína és az Egészségügyi Világszervezet hibáztatására törekszik. Ez politikai szempontból rendkívül erkölcstelen. Különösen akkor, amikor Trump egy ilyen nehéz helyzetben csak saját újraválasztására összpontosít és nem törődik az emberek életével. A Kína elleni kampányolás nem segíti ki Amerikát saját válságából.”
A dezinformáció nagymestere
A New York Times rémisztőnek látja Trump közelmúltban tett nyilvános megjegyzéseit:
„Trump sajtónyilatkozatait dezinformáció, megtévesztés, harag, vádaskodás és dicsekvés jellemzi. Nem vállal felelősséget a katasztrofális válságkezelésért, ám nyilvánvalóan minden nap másoknál talál hibát. Az elnök ebbéli ötleteit semmilyen körülmények között sem volna szabad nyilvánoságra hozni. Ennek ellenére az újságírói átvilágítás lehetősége korlátozódik. Természetesen mindent, amit egy elnök tesz vagy mond, dokumentálni kell, de szűrés nélkül ez lustaság és felelőtlenség lenne.”
Mi van Kim Dzsong-Unnal?
Mivel az észak-koreai média már napok óta nem ír az elnök hollétéről, világszerte felmerült a kérdés, vajon beteg-e az elnök, mert vannak még olyan országok, ahol állítólag senki sem betegszik meg, állítja az oszlói Verdens Erdens Gang c. napilap:
„Észak-Koreában a hivatalos média jelentése szerint senki sem fertőződött meg, annak ellenére, hogy az ország Kínával határos. A határt már bezárták, a külföldi diplomaták karanténban vannak. De azt állítják, hogy a vírus nem is állt elő. Európában is vannak korona-tagadók ugyan, mint például Fehéroroszország erős embere, Lukasenka. Ezért maradnak ott nyitva az éttermek és folytatódnak a sportesemények. Ha a sajtószabadsággal nem rendelkező országok tagadják a fertőzést, és a valós információk hiányoznak, a lakosság a pandémia következtében sebezhető lehet.”
Munkanélküli segélyre várók Floridában (Fotó: EPA)
