A magyar ellenzék évek óta próbálja kideríteni, mennyit költött a kormány TAO támogatás (a társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlása) címén látvány-csapatsportok finanszírozására. Most végre sikerült kiperelniük az erre vonatkozó adatokat. 2011 óta, amikor bevezették a TAO támogatások új rendszerét, összesen 790,3 milliárd forintot kaptak a sportszövetségek és egyesületek a cégek társasági adójából.

Kilenc év alatt mintegy 320 milliárd ment el futballra, közel 180 milliárd kézilabdára, és így tovább. Az igazán „jó hír” az, hogy a klubok közül a legnagyobb támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta (hogy mire költötték, ahhoz semmi közünk): 32,2 milliárd forintot, vagyis az összes futballra szánt pénz tizedét ők vághatták zsebre. Vagyis szívja, falja, habzsolja a közpénzt Felcsút, de legalább nem idegenek viszik ki az országból a zsetont, érvelnek az illetékesek.

TAO milliárdok sportra, focira és főleg Felcsútra

Emlékezzünk csak, amikor a kipcsak nagyfőnök a csilliárdos Puskás Stadiont adta át a negédes Nélküled dallamára, akkor az volt a szöveg, hogy „tízmillió ember, ha nem tud megépíteni egy stadiont, akkor csukjuk be a boltot. Ne vicceljünk, ez egy komoly ország.”

Az bizony, és ezt a járvány elleni 2 hónap alatt meghozott vészhelyzeti intézkedések, törvények lóhalálban történő elfogadása is bizonyítja.

Március végén – hogy a sportnál maradjunk — állapodott meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Szombathelyi MÁV Haladás Sportegyesület, hogy az állam 300 millió forinttal támogatja a stadion üzemeltetését. A támogatás folyósítását a járványhelyzet sem akasztotta meg.

A stadionüzemeltetésre kifizetett 300 millió azért is érdekes, mert a kormány később úgy döntött, hogy az ellenzéki vezetésű IX. kerületi közösségi ház felújítására megítélt 400 millió forintot inkább átcsoportosítja a járvány elleni védekezési alapba.

Ferencváros mellett a szintén ellenzéki vezetésű Józsefvárostól is elvon több mint 1,1 milliárd forintot a kormány; a kerület ezt a pénzt bölcsőde-, óvoda- és bérlakásfejlesztésre fordította volna, de ez a pénz most megy a járványvédelmi alapba. Eközben az Mfor.hu gyűjtése szerint a kormány a veszélyhelyzet kihirdetése óta beruházásokkal, fejlesztésekkel és pályázatokkal együtt közel 10 milliárd forintot költött sportra, az összeg naponta átlagosan 200 millió forinttal emelkedik.

A járvány elleni védekezés politikai haszna

Azóta a kormány úgy darálja a koronavírushoz nem kapcsolódó témákat, mintha nem is egy világjárvány söpörne át az országon, mintha nem egy történelmi recesszió küszöbén állnánk.

Színházak bekebelezése, közmunkások és kulturális közalkalmazottak megregulázása, a csókosoknak kiutalt ingatlanok, az állami átláthatóság csökkentése, ellenzéki vezetésű önkormányzatok forrásainak elvétele és azok büntetése – ez mind mind most vált rendkívül fontossá és halaszthatatlanná, csakúgy, mint a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálásának elutasítása.  A járványhelyzet közepén, amikor két hónap alatt már több tízezren vesztették el a munkájukat Magyarországon, a kormánypártoknak fontos volt, hogy ezt a törvényt egy nap alatt átnyomják a parlamenten.

A kormány döntése nyomán einstandoltak egy magáncéget is. Április közepén katonák, rendőrök és ügyvédek érkeztek a Kartonpack Dobozipari Nyrt. telephelyére, a cégvezetővel pedig közölték, hazamehet. Járványra hivatkozva vonták állami felügyelet alá a tőzsdén is jegyzett (hazai és külföldi befektetőkkel rendelkező) céget, hogy aztán minden vezetőjét visszahívják.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal lesz minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke 590 milliárd forint. Az állam 15 százalékot áll, a többit a kínaiak hitelezik. A projektet magyar részéről Mészáros Lőrinc cégcsoportja fogja lebonyolítani. A Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény-javaslatában a beruházás szerződéseit tíz évre titkosítanák külgazdasági és külpolitikai érdekekre hivatkozva.

És ez csak néhány kirívó intézkedés a vészhelyzet kihirdetése óta.

A kormánynak rendkívüli és időkorlát nélküli felhatalmazást adó koronavírus-törvény komoly nemzetközi felháborodást keltett, közösen tiltakoztak az európai uniós országok vezetői is. Az Európai Néppártban ismét felmerült, ki kellene zárni a Fideszt soraikból. A kritikákra válaszul a kormánytagok – elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter – rendszeresen azzal vágtak vissza, hogy mindez egyrészt fake news, másrészt egy globális világjárvány közepén hogyan van arra idejük a külföldi politikusoknak, hogy egy magyar törvénnyel foglalkozzanak.

A magyar kormánynak és a Fidesznek bezzeg mindenre van ideje, főleg politikai haszonszerzésre.

tuti

Fotó: Illyés Tibor / MTI