Magyarországról és a koronavírus elleni védekezésre hozott különleges törvényekről vitáztak csütörtökön Brüsszelben – írja a 24.hu.
A vitára Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívták, de nem ment el, mert azt mondta, minden energiáját leköti a koronavírus elleni védekezés. Azt kérte az Európai Parlament elnökétől, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter védhesse meg a törvényt, de ezt David Sassoli nem engedélyezte. Csak a jelen lévő képviselők szólalhattak fel, ezért a magyar képviselők nagy része nem jutott szóhoz.
Így a vitában az elvileg a vajdasági magyarságot képviselő VMSZ-es, a Fidesz színeiben EP-képviselői helyet elnyerő Deli Andor mellett az RMDSZ-es Vincze Lóránt képviselőknek jutott a feladat, hogy megvédje a magyar kormányt.
„Magyarország ügye speciális kérdéseket vet fel, mert a rendelkezések sokkal tágabbak, mint máshol, ugyanis átfogó felhatalmazást adnak, és nincs egyértelmű lejárati idejük. Ezek a problémák jól ismert magyar környezetben kerülnek elő, ahol eddig is különös figyelmet igényelt a jogállamiság. Azoknak a szabályoknak, amelyek a rémhírterjesztés ellen születnek, nem szabad a szólásszabadságot korlátozniuk. Magyarországon a sajtó helyzete évek óta romlik. Ilyen helyzetekben különösen szükség van a jól működő és felelős sajtóra“ – mondta el a jogállamiságért felelős uniós biztos, a cseh Vera Jourova.
Deli Andor szerint a régi koncepciós pereket idézi a mostani Magyarországról szóló EP-vita, mivel a bizottság semmilyen jogsértést nem állapított meg. Felszólalásában kiemelte, hogy a koronavírus járvány végéhez közeledve a legfontosabb az egység megteremtése kell hogy legyen a tagállamok között.
„Most kell igazán egységesen kiállnunk az emberek egészségének megőrzése és a gazdaság megsegítésének ügyében. Ebben van szükség tényleges európai összefogásra, annak érdekében, hogy Európa releváns maradjon a globális színtéren. Az Európa Parlamentnek ebben kellene segédkeznie, de vannak frakciók a balliberális oldalon, akik nem engedhetik meg, hogy ne támadják Magyarországot”- mondta Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlamentben.
Deli felszólalását itt láthatják.
A szólásszabadság ügye többször is előkerült, nem csak Jourova hozta ugyanis fel annak a férfinak az ügyét, aki véleményt posztolt a Facebookra, a rendőrség mégis előállította rémhírterjesztését, ahogy arról a másik ügyről is volt szó, amikor egy ellenzéki aktivista valós számokat posztolt a kórházak kiürítéséről, mégis előállították.
„Ami most történik Magyarországon, az nem az uniós jog megsértése, hanem az európai jog elhagyása. Orbán Viktornak itt kellene lennie a teremben, megvédeni a hazáját, de azt mondta, a koronavírus ellen küzd. Hadd kérdezzem meg, mi az isztambuli szerződés elutasításának köze a koronavírushoz? Hogy használ a koronavírus elleni küzdelemben, ha letartóztatjuk azokat, akik kritizálják a kormányt? Ez a kormány egy centet sem érdemel továbbá az uniós támogatásokból, ameddig nem tartja be a szabályokat” – mondta a liberális Renew frakció képviseletében a román Ramona Strugariu.
A magyar kormányt az Európai Néppárt színeiben a magyarok, valamint a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselői védték, nagyjából mindenki más bírálta.
Nicolas Bay, az ID képviselője Franciaországot hozta fel példának arra, hogy más országokban is óriási felhatalmazást kaptak a kormányok, szerinte a bizottságot mégis csak Orbán Viktor jogköre zavarja. Szerinte a mostani támadások is csak arról szólnak, hogy Magyarország nem fogadta el a menekültekkel kapcsolatos uniós szabályozást.
„Sok ország korlátozta az emberek jogait a koronavírus-válság alatt, de csak egyetlen országban nincs végső határideje ezekben a szabályoknak” – közölte Gwendoline Delbos-Corfield, a Magyarország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárás raportőre. A francia zöld politikus szerint ma Magyarországon korlátlan felhatalmazása van a kormánynak, és nincs egyértelműen kimondva, hogy ez meddig tart.
A vitában egyetlen magyar ellenzéki képviselő vett csak részt, mert egyedül ő volt közülük Brüsszelben. A jobbikos Gyöngyösi Márton angolul szólalt fel.
A képviselő felhozta a magáncégek átvételét, és az önkormányzatok forrásmegvonását is, valamint azt, hogy az ellenzéki pártoktól elvették a támogatásuk egy részét, és természetesen a rémhírterjesztésért előállított magyarok ügyét is elismételte. Szerinte Orbán nemcsak gyáva, de opportunista is, és addig fog taposni az uniós törvényeken, amíg a német cégek ezzel kényelmesen megvannak.
Zárásként Jourova biztos elmondta, hogy folyamatosan követi a magyar fejleményeket, így ismeri az előállított magyar facebookozók ügyét is.
