Munkásjogok lélegeztetőgépen: Nincsenek hivatalos adatok a válság méreteiről

A kormány, az állami apparátus, a civil szervezetek és a szakszervezetek egyaránt próbálják felmérni és megállapítani  (különböző kutatások és a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján), hogy a koronavírus okozta járvány szerbiai megjelenése óta hányan maradtak munka nélkül, és hogy mindez hogyan hatott ki a gazdaságra. Viszont még mindig nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy hányan veszítették el a munkahelyüket. A kormány szerint 16 ezren, a kormányon kívüli szervezetek szerint viszont ez a szám jóval nagyobb.

Becslések szerint a globális gazdaságnak legalább egy évre lesz szüksége ahhoz, hogy kiheverje a világjárvány okozta károkat, Szerbiában pedig a választások utánra, vagy őszre várható, hogy kiderül az elbocsátott munkavállalók pontos száma. Hacsak nem jelenik meg addigra a járvány újabb hulláma…

A szabadkai Infostud áprilisban elvégzett kutatása szerint a munkavállalók 70 százalékának sikerült megőrizni a munkahelyét, 30 százalékuk viszont fizetett, vagy fizetetlen évi szabadságra, illetve betegszabadságra kényszerült a járvány következtében. A kutatás több mint 4.300 munkaképes egyént, illetve több mint 500 gazdasági szubjektumot ölelt fel. A megkérdezettek 40 százaléka aggódik a munkahelye miatt, egynegyedük nyilatkozott úgy, hogy a fizetésük csökkent, 12 százalékuknak viszont felmondtak ebben az időszakban. A kutatás eredményei szerint a leginkább érintett gazdasági ágak a turizmus, a vendéglátóipar, a (nem élelmiszerekkel foglalkozó) kereskedelem és a személyszállítás.

 Krstin: Sok munkaadó még mindig nem tudja, túléli-e a válságot

Stanko Krstin, a Vajdasági Munkáltatók Uniója igazgatóbizottságának tagja úgy nyilatkozott portálunknak, hogy a járvány megjelenése azokat a gazdasági ágazatokat sújtotta a leginkább, amelyeknek a munkáját korlátozták, vagy megtiltották. Ezek pedig elsősorban a vendéglátóiparban, a turizmusban, a személyszállításban érdekelt cégek, illetve a különböző szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozók (fodrászok, kozmetikusok, szabók, cipészek stb.).

– Ugyanakkor a koronavírus megjelenése jelentős károkat okozott az építőipari, marketing-, textilipari cégeknek is, illetve más szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak, amelyek kénytelenek voltak jelentős mértékben csökkenteni az aktivitásukat. A termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozások tömegesen álltak le, vagy csökkentették a termelés mértékét, egyrészt az újabb megrendelések elmaradása miatt, másrészt a dolgozóik egészsége és biztonsága érdekében – mondta Krstin.

Interjúalanyunk szerint az ő kutatásaik azt mutatják, hogy a munkaadók jelentős része nem biztos abban, hogy gazdasági értelemben túléli ezt a válságot, egyrészt, mert nem tudni, meddig tartanak annak következményei, másrészt, mert a legtöbb gazdasági szubjektum nem rendelkezik komoly pénzügyi tartalékkal.

– Az mindenképpen pozitív, hogy a Szerb Nemzeti Bank gyorsan reagált, és döntött a törlesztőrészletek fizetésének befagyasztásáról, mert a különböző hitelek nagy terhet jelentenek a gazdálkodók, de a lakosság számára is, különösen válsághelyzet idején. Az illetékesek most további intézkedések bevezetését fontolgatják, amelyek a leginkább veszélyeztetett gazdasági ágazatok terheit csökkentenék, és erre szerintem is szükség van – állítja Krstin.

Vannak olyan munkáltatók, akik számára sokat jelent az, hogy az állam három hónapon keresztül fedezi a minimálbért minden foglalkoztatott után, és lehetővé teszi az adók és járulékok későbbi kifizetését, sokan viszont nem biztosak abban, hogy élni akarnak ezzel a lehetőséggel, tette még hozzá Krstin, mivel az erre vonatkozó kormányrendelet meghozatala előtt sehol nem hangzott el, hogy a munkaadóknak az utolsó állami befizetés után még három hónapig, azaz 2020. október 31-ig meg kell tartaniuk a munkásaiknak legalább a 90 százalékát.

– A munkaadók is tisztában vannak azzal, hogy a dolgozóik megőrzése prioritást élvez, ezért sokan döntöttek úgy, hogy a ténylegesen nem dolgozó munkásaik után is kifizetik a bért és a járulékokat. Ugyanakkor az „ajándékba kapott” minimálbér utáni adókat és járulékokat is ki kell majd egyszer fizetni, és sok cég számára ez is gondot jelent. Azzal, hogy megtartják a dolgozóikat, a munkaadók egyben annak a lehetőségét is meg akarták őrizni, hogy a rendkívüli állapot megszűnte után folytatni tudják a munkát – magyarázza Krstin.

Beszélgetőtársunk szerint az ő kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a kormány által meghozott intézkedések sok kisvállalkozás számára még mindig nem jelentenek kellő biztonságot, és nem biztosak abban, hogy eleget tudnak majd tenni valamennyi pénzügyi kötelezettségüknek.

– Ha nincs forgalom, vagy az jelentős mértékben csökkent, akkor a legnagyobb problémát a pénzügyi kötelezettségek (kommunális számlák, bérleti díj, különböző adók és járulékok stb.) folyamatos törlesztése jelenti. Úgy véljük, ezen a téren nagy felelősség hárul a helyi önkormányzatokra is, nekik kell felmérniük a helyzetet, és időben reagálniuk – véli Krstin.

A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat adatai szerint az ő nyilvántartásukban szereplő személyek közül több mint 15 ezernek sikerült munkába állnia, vagy vállalkozást létrehoznia a rendkívüli állapot ideje alatt, míg ugyanez alatt az időszak alatt 9.600 személy jelentkezett náluk, mert munkanélkülivé vált. Jellemzően a kereskedők, a szállodaiparban és vendéglátóiparban, továbbá éttermekben, kávéházakban, fodrász- és kozmetikai szalonokban és a személyszállításban dolgozók maradtak munka nélkül. Ugyanakkor a legtöbb személynek a feldolgozóiparban sikerült elhelyezkednie, illetve futárként, áru- és ételszállítóként, egészségügyi dolgozóként, technikusként és informatikusként.

Krstin szerint még mindig nehéz pontosan felmérni a járvány következményeit, többek között azért, mert nem tudni, mikor hirdetik ki a fertőzésveszély megszűnését, mint ahogy azt sem, hogyan zajlik majd le a járvány a világ többi országában – mert Szerbia helyzete és jövője ezektől a nemzetközi folyamatoktól is függ.

– Néhány vállalat – de ezek vannak jelentős kisebbségben – szinte meg sem érezte a válságot, a másik oldalon viszont ott van a gazdasági szubjektumok óriási száma, amelyek már márciusban a csőd szélére kerültek. Minél inkább a szolgáltatásra épül egy vállalkozás, annál nagyobb bajban van – magyarázza Krstin.

Beszélgetőtársunk hozzáteszi, az egyes országok kormányai mindenhol a világon igyekeznek különböző segélycsomagokkal kimenteni a leginkább veszélyeztetett ágazatokat, vállalatokat és polgárokat a bajból, ugyanakkor arra figyelmeztet, minden cégnek a világ bármely részén arra kell készülnie, hogy a válság negatív gazdasági következményei még legalább egy évig éreztetik hatásukat.

Összesen 39 szakszervezet és civil szervezet egyeztette álláspontját és írta alá a közelmúltban a „Ne a dolgozók hátán!” elnevezésű Regionális deklarációt a munkavállalók jogainak védelméről, mivel aggodalmat keltettek bennük azok az adatok, melyek szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta járvány gazdasági következményei az egész nyugat-balkáni térségben a munkanélküliek számának növekedését, valamint a dolgozók jogainak csorbulását eredményezték.

A Deklaráció azt követeli az érintett országok kormányaitól, hogy tegyenek lépéseket a kollektív jogok megőrzése, valamint annak érdekében, hogy a munkaadók tartsák tiszteletben az előírásokat. Ezen kívül szorgalmazza az egyes gazdasági ágazatok közötti szociális párbeszédet annak érdekében, hogy a gazdasági válság terhei ne csak a „dolgozók hátát” sújtsák.

Stanko Krstin úgy látja, a járványnak a szerbiai gazdaságra gyakorolt hosszútávú hatásai nem csak az országban, hanem az egész Európában zajló politikai folyamatoktól is függnek, mert ez utóbbiak jelentős mértékben meghatározzák majd Szerbia gazdaságának sorsát az elkövetkező években. Meglátása szerint a legfontosabb kérdések azok, hogy Szerbia tovább halad-e a szükséges reformok, valamint a demokratizáció és a decentralizáció útján, hogy az Európai Unió hogyan oldja meg a saját politikai és gazdasági problémáit, és hogy hogyan alakul majd Szerbia kapcsolatrendszere az Unióval és a világ többi vezető hatalmával.

– A járvány elmúltával Szerbiának még sok más kérdést is meg kell oldania. Ilyen a nagy rendszerek reformja, a korrupció magas foka, a közvállalatok átszervezése – mindezek gátolták a gazdaság fejlődését a korábbi években – figyelmeztet Krstin.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerb kormány által életbe léptetett gazdasági segélycsomag jelentős bevételcsökkenést okozott a helyi önkormányzatoknak, mivel a jövedelemadóból és az önálló gazdasági tevékenységek utáni adóból vont el forrásokat tőlük, márpedig az önkormányzatok számára épp ezek jelentették a legfontosabb bevételi forrásokat. Szerinte ebben az időszakban hatványozottan fontos a költségvetési pénzek racionális felhasználása, valamint az olyan döntések és intézkedések meghozatala, amelyek biztosítják az egész rendszer működését.

– A legtöbb önkormányzat persze arra számít, hogy a gazdasági szereplők a jövőben is rendszeresen teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket: fizetik a kommunális számláikat, a bérleti díjakat és a különböző illetékeket. Sajnos azonban sok vállalat számára ez nehezen kivitelezhető. Az a véleményem, hogy erre az önkormányzatoknak is reagálniuk kell, és csökkenteniük kell a gazdasági szubjektumokra kirótt terheket, összhangban a saját környezetük gazdasági helyzetével – javasolja Krstin.

A VOICE hírportál gazdasági szakértőket megszólaltató cikke alapján Szabadka város költségvetése mintegy 30 százalékkal fog csökkenni a koronavírus megjelenése okozta lecsökkent gazdasági tevékenység következtében. A legjelentősebb mértékű bevételkiesés a jövedelemadó és a vagyonadó terén várható, mert a kormány gazdasági segélycsomagjának egyik elemeként a gazdasági szubjektumok jelenleg mentesülnek ezek fizetése alól.

 Maglai: Szabadka nem támogatja hatékonyan a kis- és középvállalkozásokat

Maglai Jenő, Szabadka Polgári Mozgalma képviselő-testületi csoportjának vezetője úgy nyilatkozott portálunknak, hogy Szabadka városa nem nyújtott megfelelő segítséget a vállalkozóknak a rendkívüli állapot idején.

– Az, amit az önkormányzat biztosított a vállalkozók számára, rendkívül kevés. A bérleti díj fizetésétől csak azok a vállalkozók mentesültek, akiknek be kellett zárniuk az üzleteiket, vagy üzemeiket, viszont mindenki másnak ezt továbbra is fizetnie kellett, még akkor is, ha a forgalomcsökkenése 90 százalékos volt – mondja Maglai.

A politikus hozzáteszi, a polgárok számára (a nyugdíjasok kivételével) is csak a rezsiköltségek kifizetésének elhalasztását tették lehetővé, de magát a fizetési kötelezettséget nem törölték el.

– Fel kellett volna őket menteni ez alól a kötelezettség alól erre a két hónapos időszakra. A szociálisan veszélyeztetett lakosok számára is késve érkeztek meg a segélycsomagok, ráadásul a csomagok osztását is pártkatonákra bízták, nem pedig az erre illetékes intézmények dolgozóira – figyelmeztet Maglai.

Interjúalanyunk véleménye szerint a kis- és középvállalkozások számára a segítségnek ez a mértéke kevésnek bizonyul majd, ezért tömeges elbocsátásokra lehet számítani a magánszektorban, de sok vállalkozó is kénytelen lesz majd felszámolni cégét.

 Gábrity Molnár: Sokan ismét külföldre mennek munkát vállalni

Gábrity Molnár Irén, a szabadkai Közgazdasági kar tanára portálunknak nyilatkozva azt mondta, Szerbiának most nagyon kellene vigyáznia a meglévő munkahelyekre, mert a határok újbóli megnyitása után sokan mennek majd ismét külföldre munkát vállalni.

– Mindazok, akik elvesztették a munkahelyüket, és nem sikerül újra munkába állniuk ebben az évben, Szerbia határain kívül keresnek majd maguknak lehetőséget – figyelmeztet az egyetemi tanár.

Gábrity Molnár meglátása szerint a rendkívüli állapot ideje alatt több figyelmet kellett volna fordítani a kis- és középvállalkozások megsegítésére, valamint az önfoglalkoztatásra.

– Például hiteleket kellett volna biztosítani a Fejlesztési alapon keresztül, 1 százalékos kamatlábbal, sőt, ezt tovább lehetne bővíteni, még több kedvezményt biztosítva azoknak az ágazatoknak, amelyek a leginkább veszélyetetettek – véli Gábrity Molnár.

Meglátása szerint Szerbiának legalább egy, de inkább két évre lesz szüksége ahhoz, hogy visszatérjen arra a szintre, ahol az év elején volt, és körülbelül ugyanennyi időre Európának is, hogy a hirtelen leállás után ismét „magához térjen”.

A 100 eurós segély a haladók választási kampányának része?

Szerbia nagykorú polgárai számára május 13-tól kezdve nyílt meg a lehetőség, hogy telefonon vagy interneten keresztül igényeljék a 100 eurónak megfelelő értékű pénzügyi segélyt. A kifizetések május 25-én kezdődtek, azzal, hogy a nyugdíjasok és a szociális segélyen élők ezt a támogatást már korábban megkapták.

Sajtóértesülések szerint naponta mintegy fél millió polgárnak utalják majd a pénzt, és a várakozások szerint június 1-ével, vagy 2-ával bezárólag mindenki megkapja majd a segélyt, aki igényelte.

A jelentkezési határidő június 5-e, akik ezen az utolsó napon igénylik a segélyt, azoknak június 7-én érkezik meg a pénz a számlájukra.

A segélyt igénylő polgároknak meg kell adniuk a személyes adataikat, ami egyes szakértők szerint akár visszaélésekhez is vezethet, a Fiskális Tanács álláspontja szerint pedig ez az intézkedés komoly és jóvátehetetlen károkat okozhat a köztársasági költségvetésnek.

Krstin: Hazai termékek vásárlásával segíthetünk a legtöbbet

A 100 eurós egyszeri segéllyel kapcsolatban Stanko Krstin úgy véli, ez a lépés élvezi a polgárok támogatását, az állam pedig abból a feltevésből indult ki, hogy ez az intézkedés majd növeli a fogyasztást, ennélfogva a termelést is, a kiadott összeg 20 százaléka pedig visszakerül az államkasszába, áfa formájában.

– Ugyanakkor szakmai körökben fenntartással fogadták ezt az elképzelést, különösen abban a vonatkozásban, hogy mennyire lesz valóban jótékony hatással a hazai gazdaságra – tette hozzá Krstin.

A Vajdasági Munkáltatók Uniójának ezzel kapcsolatban az volt a javaslata, hogy minden nagykorú szerbiai polgár egy 100 euró értékű vásárlási utalványt kapjon, amelyet csakis hazai termékekre, illetve itthoni szolgáltatások fedezésére költhet.

– Mivel a 100 euró megfelelő dinárértékének kifizetése már elkezdődött, reméljük, hogy hamarosan érezni is fogjuk ennek pozitív hatását a keresletre és a fogyasztásra. Egyben azt is reméljük, hogy maguk a polgárok is megértik, hogy az ország gazdaságának talpraállása szempontjából kulcsfontosságú, hogy hazai termékeket vegyenek és hazai cégek által kínált szolgáltatásokat vegyenek igénybe – figyelmeztet Krstin.

Maglai: Ez a szavazatvásárlás klasszikus formája

„Ez a populizmus és a szavazatvásárlás klasszikus formája a választások előtt”, véli Maglai Jenő a 100 eurós segélyről, és hozzáteszi, „ez a hatalom az utóbbi nyolc év során kirabolta a lakosságot, egyre több az elszegényedett ember, mindennek oka pedig a kormányzásra képtelen hatalom, és az egész országban egyre jobban elharapódzó bűnözés és korrupció”.

– Az állam most ezzel a 100 euróval próbálja meg lefizetni az ország legszegényebb polgárait, akik a legnagyobb vesztesei a jelenlegi rezsimnek. Egyszerűen meg akarják vásárolni a szavazataikat, méghozzá úgy, hogy az állam eladósodik, majd ugyanezektől a szegény emberektől visszaveszi azt, amit most ad nekik – mondja Maglai.

A kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy az állam visszaél a pénzigénylés során szerzett adatokkal, Maglai úgy reagált, az államnak egyébként is megvan minden adata a polgárokról.

– Ha a Szerb Haladó Párt vissza akar élni az adatokkal, akkor vissza is fog. Minden adatuk minden polgárról megvan: név és vezetéknév, születési dátum, személyi szám, igazolványszám. Ez persze teljesen törvényellenes, sőt, bűncselekménynek számít – figyelmeztet Maglai, aki azt javasolja minden polgárnak, hogy éljen a lehetőséggel, és igényelje a 100 eurót.

 Gábrity Molnár: A hatalom birtokában van minden adat

Gábrity Molnár Irénnek elvben nincs semmi kifogása a segítség ilyen formája ellen, de véleménye szerint a 100 eurós pénzsegély érdemben sem a gazdaságon, sem a gazdálkodókon nem segít, inkább a polgárok és a választóbázis számára jelent némi támogatást, méghozzá épp a választási kampány kellős közepén.

– Biztos, hogy az emberek számára ez némi segítséget jelent, egy kicsit fellélegezhetnek, és az is biztos, hogy lesz mire költeniük ezt a pénzt. Ugyanakkor véleményem szerint ez egy egyértelmű kampánytevékenység – állítja Gábrity Molnár.

Beszélgetőtársunk szintén arra figyelmeztet, hogy a hatalom birtokában van a polgárok minden személyi adatának, abban viszont nem biztos, hogy ez a lépés érdemben befolyásolná a társadalmi folyamatokat.

Natalija Jakovljević

Prava radnika na respiratoru: Bez zvaničnih podataka o razmerama privredne krize