A világsajtó figyelmének központjában a héten az amerikai feketék ellen elkövetett szégyenteljes rendőrségi erőszak áll. De újra felmerült Trumpnak a WHO-ból való kilépése is, valamint – érdekességképpen a gazdasági válság közepette – a Volkswagen új kínai beruházási terve.
Tüntetések több mint 70 amerikai városban
Mi történik Amerikában? Rendkívüli állapot, kijárási tilalom, a Nemzeti Gárda bevetése és Trump elnök a Fehér Ház bunkerében, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Egy héttel az afroamerikai George Floyd erőszak által bekövetkezett halála, ill. a minneapolisi rendőrség fellépése után a helyzet tovább eszkalálódik az Egyesült Államokban. A zavargások már 75 várost sújtottak, 40 városban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, és sokhelyütt vészhelyzetet hirdettek. A Nemzeti Gárdát 26 államban és a fővárosban, Washingtonban vetették be. A legsúlyosabb zavargásokra a hétvégén olyan nagyvárosokban került sor, mint New York, Los Angeles, Chicago és Philadelphia. Washingtonban is több összecsapásra került sor a rendőrséggel. Sok helyen gyújtogatások történtek, de a tüntetők közül sokan fosztogattak is.
A rendőrség könnygázzal válaszolt az ellene irányuló támadásokra, és gumigolyókkal is lőtt a tömegre. A műveletek során számos biztonsági ember megsérült. Csak Washingtonban a titkosszolgálat csaknem 60 tagja kényszerült orvosi kezelésre. A rendőrség jelentése szerint több ezer randalírozót tartóztattak le.”
A Washington Post így ír George Floyd haláláról:
„Tiltakozásra és haragra került sor csaknem egy tucat amerikai városban, és nem csak azért, mert egy fehér rendőr hidegvérrel leállította Floyd úr lélegzését, és addig térdelt erőszakkal a nyakán, amíg az kilehelte lelkét. Hanem azért is, mert ez csak egy embertelen eset volt a sok közül. Halála sok afroamerikait arra emlékeztet, hogy az életük iránti jogos elvárás semmit sem ér, hisz fegyveres egyenruhás férfiak bármikor, bárhol véget vethetnek neki.”
A Port Elizabeth-i The Herald c. dél-afrikai napilap kritikusan látja az amerikai események:
„Különösen olyan férfiakat, akik másodosztályú polgárok, barbár módon kezelnek mégpedig olyan intézmények, amelynek állítólag meg kellene védeniük az amerikaiakat. »Ma életben lenne még, ha fehér lett volna« – mondta Jacob Frey, Minneapolis polgármestere a hírügynökségeknek, és ez a probléma lényege az Egyesült Államokban. A rendőri brutalitás és a rasszizmus még mindig realitás az amerikai fekete és spanyol közösségek ellen.”
„Az Egyesült Államoknak erőteljesebben kell fellépnie a polgári jogokért” – követeli a spanyol La Vanguardia és így folytatja:
„George Floydot, egy 46 éves afroamerikait, letartóztatása közben gyilkolták meg. Jacob Frey, Minneapolis polgármestere később kirúgta ugyan az érintett rendőröket és rendkívüli helyzetet hirdetett ki, ám a tiltakozások sora azóta is tart a városban. A tüntetők felgyújtották a rendőrség épületét és fosztogatásokat hajtottak végbe. A tüntetések más városokra is kiterjedtek, mert másutt is az az érzés terjedt el, hogy a faji gyűlölet továbbra is erős és pusztító erőként van jelen. A feketék elleni erőszak az Egyesült Államokban nem véletlen, hanem strukturális. Ezek gyökerei a rabszolgaságról, és később a faji szegregációról szóló törvényekre vezethetők vissza, és ezek máig is számos területen és intézményben megtalálhatók.”
„A stockholmi Dagens Nyheter c. lapnak erről ez a véleménye:
„Floyd sorsa számos más olyan esetre emlékeztet az Egyesült Államokban, ahol a feketék azt érzik, hogy a fehérek mindig elmenekülhetnek egy veszély elől, különösen a rendőrök elől. A rendőrség évente igen sok embert öl meg, ami az Egyesült Államok fegyverek iránti imádatának is köszönhető: mindig van ok attól tartani, hogy a gyanúsítottak tüzet nyitnak. De sokkal nagyobb az esély arra, hogy a rendőrség a feketéket öli meg. Ez kétségtelenül a mélyen gyökerező rasszizmusra vezethető vissza.”
A prágai Lidove Noviny az afroamerikaiak helyzetéről tájékoztat:
„Várható volt, hogy Minneapolisban erőszakos tiltakozásokra kerül sor. Ebben a városban már régóta fennáll az egyenlőtlenség: az afroamerikaiak átlagjövedelme jóval alacsonyabb, mint a fehéreké, csak 24 százalékuk engedhet meg magának saját otthont – ellentétben a fehérek 76 százalékával – és csak 20 százalékuk rendelkezik egyetemi végzettséggel. A pénzintézetek gyakran megtagadják tőlük a bankkölcsönöket, és a rendőrség meg a feketék közötti feszültség tovább súlyosbítja a helyzetet. Ez azonban mindenhol ehhez hasonló az Egyesült Államokban: a biztonsági erők gyakran csak a bőrszín alapján ellenőrzik az állampolgárokat. George Floyd esete ezért egyértelműen nem rendkívüli eset.”
Az oszlói Verdens Gang horrorfilmhez hasonlítja az amerikai utcát:
„A fekete George Floyd halálát követően a rendőrségi erőszak olyan volt, mint egy horrorfilmből készült jelenet: felbőszült emberek megostromolnak egy rendőrállomást, kirabolják az üzleteket, tüzet gyújtogatnak. Nem segíti valójában megnyugtatni a helyzetet, hogy Trump a twitteren keresztül bejelentette a Nemzeti Gárda bevetését a fosztogatók ellen. Inkább attól kell tartani, hogy az elnök bölcs bejelentésével további eszkalációt vált majd ki. Igaz, Trump nem egyedül felelős az előállt helyzetért, mert a konfliktus gyökerei sokkal mélyebbek, mint az elmúlt négy év. A konfliktusoknak mély gyökerei vannak az Egyesült Államok társadalmában, és ezeket nem az egymást felváltó elnökök, hanem a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek táplálják.”
A pekingi Huanqiu Shibao szerint:
„Trump elnök akkor fejezte be hallgatását, amikor Minneapolisban egy rendőrörsöt felgyújtottak. Akkor a Twitteren keresztül többek között azt is szóvá tette, hogy esetleg még az amerikai hadsereget is beveti a tüntetők ellen. Ez egyértelmű fenyegetést jelent saját állampolgárai ellen. A George Floyd-eset csak azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban milyen óriási a társadalmi igazságtalanság. És nem véletlen, hogy a koronavírus legtöbb amerikai áldozata az alsóbb osztályokból származik.”
A bécsi Der Standard Trump elnök twitteres fellépését így látja:
„Trump [a tüntetők ellen irányuló] rendelete jogi szempontból nézve hatástalan. De ő és William Barr igazságügyminiszter nem a médiapolitika irányának megváltoztatására törekszik. Ez nem is áll érdekükben. Ezzel a rendelettel csak azt a népszerű mítoszt akarják terjeszteni támogatóik körében, hogy Trump a liberálisok által ellenőrzött média áldozata lett. ’gy mostantól kezdve a New York Times és a Washington Post mellett a Szilícium-völgyben működő Twittert is ellenségei közé sorolják. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy Trump elhagyja ezt a platformot, hisz nem olyan könnyű 80 millió követőről lemondani.”
Minek Amerikának a WHO?
A varsói Gazeta Wyborcza Trump elnök az Egészségügyi Világszervezettel, az WHO-val való együttműködés megszűnésére reagál:
„Trump azzal vádolja a WHO-t, hogy a Covid-19 veszélyét túl későn minősítette járványnak, és nem javasolt belépési tilalmat a Kínából érkezők ellen. A WHO azonban nincs felhatalmazva arra, hogy bezárassa a határokat. Ezen túlmenően az ilyen lépések akkoriban ellentétes reakciókat válthattak volna ki, mivel néhány ország azt hitte, hogy a WHO ajánlása ellentétes a gazdasági érdekeikkel – és ezért kezdte hanyagolni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket. Súlyosabb következménye van azonban Trump érvének, miszerint a WHO túlságosan függ Kínától. De az is igaz, hogy például a WHO elkerülte a Tajvanról folytatott tárgyalásokat, ahol a koronavírus elleni küzdelem egyik legjobb módszerét alkalmazták.”
A Volkswagen tovább terjeszkedik Kínában
És végül a Nihon Keizai Shimbun c. japán lapot idézzük, amely a Volkswagen több milliárd dolláros kínai beruházásáról ír:
„A VW, amely egyébként Kína legnagyobb külföldi autógyártója, ezzel akarja elmélyíteni kapcsolatait a kínai kormánnyal és megerősíteni pozícióját a Népi Köztársaságban. Peking viszont ezzel azt akarja elérni, hogy az egyik legfontosabb német társasággal való együttműködése szorosabb kapcsolatot teremtsen Berlinnel. Mert a Hszi Csinping körüli kommunista vezetőség és Washington közötti konfrontáció mindinkább fokozódik. Nincs kizárva, hogy Merkel kancellár az említettek miatt meg fogja változtatni álláspontját Kínával szemben a most keletkezett »új hidegháborúban«.”
Gázzal a békés tüntetőkre: Minneapolis, 2020. június 4. (Fotó: John Minchillo/AP)
