Szerbia vasárnap parlamenti választásokon voksol, melyeken az államfő, Aleksandar Vučić haladó pártjának győzelme várható. A France Press hírügynökség megállapítása szerint Vučić megerősödve vészelte át a koronavírus-válságot, ellentétben a megosztott ellenzékkel, amelynek egy része bojkottálta a szavazást.

A koronavírus-világjárvány miatt bevezetett karantént követően a szerbiai voksolás az első választás Európában. A szerbiai választás Vučić elnök árnyékában zajlik: noha a Szerb Haladó Párt elnöke nem jelölt ezen a megmérettetésen, neve mégis a szavazólapokon szerepel, hiszen a nyolc éve hatalmon lévő haladók első embere.

Vele szemben áll a megosztott ellenzék. Mintegy 20 kisebb formáció mérkőzött, míg a választásokat a nagyobb ellenzéki pártok bojkottálták, mert az a véleményük, hogy nem lehet szabad választásokat tartani demokratikus és sokszínű média nélkül.

A választásokon ugyanakkor nem várható nagy meglepetés, a legutóbbi mérések szerint a haladók megszerezhetik a szavazatok több mint 50 százalékát.

Noha az alkotmány szerint a köztársasági elnöknek csupán protokolláris tisztsége van, kétségtelen, hogy Szerbiában ma Vučić hozza a döntéseket. A jövőbeni kormányfő neve nem ismert. A haladók választási plakátjain nem található meg a haladók aláírása, csak a következő jelszó: „Aleksandar Vučić – A gyermekeinkért”.

A köztársasági elnöknek, aki két ízben töltött be kormányfői posztot, meggyőződése, hogy a bojkott veszélyezteti a demokráciát. Megvádolta az ellenzéket, hogy a bojkott eszközével igyekszik elleplezni saját népszerűtlenségét.

Vučić a koronavírus-járvány miatti karantént követően erősebb és népszerűbb, mint valaha. Az egészségügyi válsághelyzet irányítása mellett az elnök azzal is szerzett népszerűséget, hogy sokak szerint a „népből való”.

Vučić a nemzetközi színtéren erős szövetségesekre számíthat: Kína és Oroszország mellett bírja a Nyugat támogatását is, akik szerint ő lenne képes megoldani a koszovói kérdést.

A France Press emlékeztet arra is, hogy Vučić a kampányban az infrastrukturális projekteket helyezte a középpontba és azt ígérte, hogy 2025-ig az átlagfizetések 900 euróra emelkednek.