Visszavont nyilatkozat, eltűnt dokumentumok, visszautasított interjúkérelem, elnapolt válaszok az idő rövidségére hivatkozva – mind-mind olyan jel, ami arra enged következtetni, hogy a témával kapcsolatban valami nincs rendben. Úgy tűnik, az érintettek inkább hallgatnak, és húzzák az időt abban bízva, hogy így talán sikerül a szőnyeg alá söpörni a dolgokat.
A vajdasági magyar politikusok sokszor és sokat hivatkoznak arra, hogy mennyi mindent köszönhet nekik és az általuk kijárt támogatásoknak a vajdasági magyarság. Ilyenkor, kampányidőszakban napi rendszerességgel elhangzik, hogy ezért is, meg azért is, de még amazért is a politikusoknak kell hálásaknak lennünk. Legalább ilyen rendszeresen hallhatjuk azt is, hogy a Prosperitati Alapítvány által juttatott támogatásoknak nem feltétele a párttagság, hogy az alapítvány által jóváhagyott összegeket csak az adott célra lehet fordítani, hogy a pénzzel nagyon körültekintően és alaposan el kell számolni.
A Családi Kör most egy olyan esetre bukkant, ahol ez a nagy átláthatóság legalábbis megkérdőjeleződik. Az alapítvány kiutalt majdnem kilencezer eurót egy projektre, amely azóta sem valósult meg, pedig évek teltek el az utalás óta. Hogy még szebb legyen a történet, a pályázó el is számolt a támogatási pénzekkel. Éppen csak a projektum nincs sehol. Meg persze a pénz sem, illetve az az ember sem, aki annak idején a művelődési egyesületet vezette.
Sorjáznak a kérdések, csak válaszok nincsenek, pedig nem túl bonyolult dolgokat firtatunk.
Mikor készül el a szenttamási tájház? – egy egyszerű kérdés, amely első pillantásra teljesen relevánsnak és akár könnyen megválaszolhatónak tűnik. Annál is inkább, mert az erre szánt pénz már négy éve rendelkezésre áll, ugyanis 2016 júniusában az Arany János Magyar Művelődési Egyesület 1 078 550 dinárt (akkor 8770 eurónak megfelelő összeget) nyert a Prosperitati Alapítvány magánszállásadók, egyesületek/nem kormányzati szervezetek turisztikai fejlesztéseire kiírt pályázatán.
Itt épül a tájház: mutatta a Hét Nap újságírójának és fotósának Kolenák Ibolya 2016 novemberében
Tájház épül – hirdette közcímben a Hét Nap hetilap 2016. november 9-ei számában megjelent szenttamási riport, amelyből kiderült, hogy „az Arany János Magyar Művelődési Egyesület a Gion Nándor Emlékházzal közösen egy régi ingatlant vásárolt, ahol tájházat alakítanak ki”. A cikkből további részleteket is megtudhatott az olvasó: „Az épület állagának megőrzésére és a melléképület felépítésére a Prosperitati Alapítványnál sikeresen pályáztak. A munkálatokat szeptember közepén kezdték meg.” A hetilapnak Kolenák Ibolya, az Arany János Magyar Művelődési Egyesület akkori elnöke nyilatkozott.
Hol maradt a többségi tulajdonos beleegyezése?
Hogy miért is firtatjuk most egy négy évvel ezelőtti pályázat sorsát? Bizonyára nem nehéz kitalálni: a tájház azóta sem készült el, és a melléképület felépítése sem fejeződött be.
Mielőtt még továbblépnénk, érdemes még egy „apróságra” felhívni a figyelmet, ugyanis érdekes felfedezésre bukkantunk a Köztársasági Földmérő Intézet honlapján (http://www.rgz.gov.rs/), ahol az áll, hogy a szenttamási Pap Pál utca 1-es házszám alatt levő telek négyötöde a Gion Nándor Emlékház tulajdonában áll, míg a maradék egyötöd résznek a tulajdonosa az Arany János Magyar Művelődési Egyesület.
A Köztársasági Földmérő Intézet honlapján az áll, hogy a szenttamási Pap Pál utca 1-es házszám alatt levő telek négyötöde a Gion Nándor Emlékház tulajdonában áll, míg a maradék egyötöd résznek a tulajdonosa az Arany János Magyar Művelődési Egyesület
Ezt az információt figyelembe véve logikusnak tűnt, hogy a pályázatot a telek többségi tulajdonosa, a Gion Nándor Emlékház nyújtja be. Ha pedig mégsem, akkor legalább ott szerepel a pályázati dokumentációban az ő beleegyezésük, hozzájárulásuk is, hiszen négyötöd részben az övék a telek.
Mivel az Arany János Magyar Művelődési Egyesület elnöke már külföldön él, így először Németh Dezsőhöz, a Gion Emlékház elnökéhez fordultunk, aki azonban jelezte, nem kíván a témában nyilatkozni.
– Mindenfélét mondanak az emberek, nagyon sok mendemonda kíséri a tájházzal kapcsolatos Prosperitati-pályázatot – ezt Barna Tibor, az önkormányzati választásokon induló Szövetség Szenttamásért, Turiáért és Nádaljáért Polgárok Csoportjának tagja nyilatkozta, aki szerint, mivel nyilvános pályázatról beszélünk, az általa képviselt csoport nevében arra kéri az illetékeseket és a pályázót, hogy hozzák nyilvánosságra a pályázat anyagát és az elszámolást tartalmazó dokumentumokat is.
– Így talán véget lehetne vetni a találgatásoknak, amelyek arra irányulnak, hogy minek kellett volna elkészülnie, valóban elszámoltak-e mindennel a pályázók – mondta Barna.
Közben azt is megtudtuk, hogy az építkezés folyamán történtek bizonyos szabálytalanságok. A helyiektől származó információk szerint többek között a szomszéd telekre is ráépített a beruházó, és emiatt az építkezés leállt. Mivel a telek többségi tulajdonosa a Gion Nándor Emlékház, így az építésügyi felügyelőségtől az egyesület címére érkezett a felszólítás, aminek, úgy tűnik, egyelőre nem lett jogi következménye.
Kérdések – egyelőre válasz nélkül
Mivel a pályázatot a Prosperitati Alapítvány írta ki, így hozzájuk fordultunk információkért. A következő kérdésekre szerettünk volna választ kapni:
- Hogyan tudott pályázni az Arany János Magyar Művelődési Egyesület, ha a teleknek a Gion Nándor Emlékház a többségi tulajdonosa?
- A Prosperitati Alapítványnak volt-e tudomása róla, hogy az építésügyi felügyelőség leállította a munkálatokat, illetve, hogy a felszólítások a Gion Nándor Emlékház címére érkeztek?
- Az alapítványt értesítette-e a kivitelező, hogy egy méteren a szomszéd telekre is átcsúszott az építkezés?
- Egészen pontosan mire kért és kapott támogatást az Arany János Magyar Művelődési Egyesület a Prosperitati Alapítványtól?
- A Családi Kör újságírója megtekintheti-e az Arany János Magyar Művelődési Egyesület pályázatát, valamint az elszámolást, hogy pontosan mire költötte el az egyesület a támogatást?
- Van-e arról tudomása a Prosperitati Alapítványnak, hogy mikor készül el a tájház Szenttamáson?
A kérdéseinket hétfőn, június 8-án küldtük el, s arra kértünk az alapítványt, hogy amennyiben lehetőségük van, úgy 72 órán belül válaszoljanak. Nem kell ahhoz jósnak lenni, hogy valaki kitalálja: nem volt rá lehetőségük. A válaszlevelükben megköszönték a megkeresését, s a következőt válaszolták:
„A feltett kérdésekre az idő rövidsége miatt sajnos nem tudunk a leírt határidőben válaszolni, később azonban szívesen állunk rendelkezésére. A Prosperitati Alapítvány nem tulajdonosa az említett épületnek, ezért a helyszíni megtekintés kapcsán nem a megfelelő címhez fordult. A dokumentumokba való betekintésre lehetőséget tudunk biztosítani előre egyeztetett időpontban és módon”.
A válasz aláírás nélkül érkezett, vagyis név nem szerepelt a levél végén, csak annyi, hogy: Prosperitati Alapítvány. Szövegértéséből nem vizsgázott átmenőre a válaszadó, ugyanis hiába próbáltuk többen is megfejteni, hogy az a mondat, amely szerint „a Prosperitati Alapítvány nem tulajdonosa az említett épületnek, ezért a helyszíni megtekintés kapcsán nem a megfelelő címhez fordult” melyik kérdésünkkel kapcsolatos, ugyanis mi a hat kérdés egyikében sem kértük őket, hogy engedjék meg a helyszíni megtekintést. Mindenesetre a válaszokat várjuk, reméljük, nemsokára azok meg is érkeznek, s természetesen élni fogunk a lehetőséggel, hogy belenézzünk az Arany János Magyar Művelődési Egyesület pályázatába.
Két évvel a nyertes pályázat után a művelődési egyesület élén őrségváltás történt. Kolenák Ibolya helyére Robotka Angéla került, aki megkeresésünkre készségesen válaszolt, s csak annyit volt a kérése, hogy megjelenés előtt elolvassa és jóváhagyja az általa elmondottakat. Nem sokkal később azonban visszavonta a nyilatkozatát, s írásban kérte a kérdéseket, azzal indokolva lépését, hogy a dilemmáinkra nem ő, hanem majd az elnökség válaszol.
Június 11-én az Arany János Magyar Művelődési Egyesület elnöksége a következő levelet juttatta el szerkesztőségünknek:
„Köszönjük megtisztelő érdeklődését egyesületünk munkája iránt. A beruházás következő fázisának engedélyeztetése folyamatban van, nagyon bízunk benne, hogy erre hamarosan sor kerül. Kérdéseire szívesen válaszolunk. Egyesületünk elnökségének elfoglaltsága miatt kérem, hogy erre egy későbbi időpontban kerüljön sor.”
Az építésügyi felügyelőség a telefonos megkeresésünkre elmondta, hogy az a felügyelő, aki annak idején a vizsgálatot folytatta, már nem él a városban, és az akkori dokumentumok sincsenek meg! Ragaszkodtunk hozzá, hogy a kérdéseinkre legalább írásban válaszoljanak, ha már a dokumentumok másolatait nem tudják elküldeni, mivel azok (állításuk szerint) eltűntek. Lapzártánkig nem érkezett meg a felügyelőség válasza.
Folytatása következik?
Ezt az írást talán a legegyszerűbb módon úgy lehetne lezárni, hogy odaírjuk a végére: folytatása következik, hiszen a Prosperitati Alapítvány és az Arany János Magyar Művelődési Egyesület is jelezte, amikor a bokros teendőinek a száma csökken (ez alatt a kampányidőszak végét és a szavazást kell érteni), akkor majd válaszolnak a kérdéseinkre, s az építésügyi felügyelőség is ígért írásos választ. És igen, szinte biztos, hogy ennek a cikknek lesz folytatása, csak úgy tűnik, meg kell várnunk, hogy az érintettek egyeztessék az álláspontjaikat.
TÓTH Imre, TŐKE János
A cikk a Családi Kör hetilap június 18-ai számában jelent meg.
