Várhelyi: A srebrenicai mészárlás nyitott seb Európa szívében

A délszláv háborúban nyolcezer bosnyák férfi és fiú lemészárlásával járó népirtás továbbra is nyitott seb Európa szívében – jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésének a srebrenicai mészárlás 25. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésén pénteken, írja az MTI.

A magyar uniós biztos kijelentette, Európa nem felejtette el, hogy mi történt Srebrenicában. Nem felejtette el azt sem, hogy szégyenletes kudarcot vallott, és felelősséggel tartozik, amiért nem volt képes megállítani a tömeggyilkosságot.

„Srebrenica arra emlékeztet, hogy közös felelősségünk annak megakadályozása, hogy ilyen újra megtörténhessen. Kötelességünk, hogy örökre emlékezzünk Srebrenicára és az, hogy elszámoltassuk azokat, akik felelősek ezért a háborús bűnért” – fogalmazott.

Aláhúzta: a politikai vezetőknek az igazságot és az igazságszolgáltatást kell választaniuk. Nem engedhető meg, hogy a konfliktusban részes szembenálló felek bármelyike másként vélekedjen a történtekről.

Kijelentette, huszonöt évvel ezelőtt az alapértékeket, az emberi élet, a méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség tiszteletben tartását sértették meg. Az unió továbbra is ezeket az értékeket képviseli a Nyugat-Balkánon. A nemzetközi bíróságok döntésének végrehajtása rendkívül fontos a megbékélés érdekében, és fontos az uniós csatlakozás és integráció szempontjából is. Az unió támogatja Nyugat-Balkán országait az európai úton, hogy békés jövőt építhessenek, amelyhez a múlt elismerése segítséget jelent. Megbékélés hiányában nem lesz hosszútávú béke, stabilitás és fejlődés a térségben – húzta alá.

„Arra kérem a régió országait, ebbe az irányba tegyenek lépéseket, hogy a múlt sebeit begyógyíthassuk és a jövő felé tekinthessünk” – fogalmazott Várhelyi Olivér.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője közös nyilatkozatukban kijelentették: a srebrenicai mészárlás a modern európai történelem egyik legsötétebb fejezete.

„Az esemény erőteljes emlékeztető arra, hogy minden esetben szilárdan álljunk ki az uniónk alapját képező egyetemes értékek, különösen az emberi méltóság mellett” – fogalmaztak.

Szavaik szerint a múlttal őszintén szembe kell nézni, és azzal az elszántsággal kell a jövőbe tekinteni, hogy támogatni kell a következő generációkat, köztük a Nyugat-Balkánon élő fiatalokat egy jobb közös jövő építésében. Aláhúzták, a kibékülésnek valósággá kell válnia a politikában, az iskolákban, a városházákon és a mindennapi életben egyaránt. A vezetőknek szavatolniuk kell, hogy a nyilvános üzenetek, valamint a szobrok, az emlékművek, az utcák és terek nevei segítsék a megbékélést.

Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa Bosznia-Hercegovinát és az egész Nyugat-Balkánt a megbékélés útján, valamint abban, hogy túl tudjon lépni a múlt örökségén, mivel az unióban rejlő jövőjük közelebb van, mint valaha – jelentették ki.

A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

Nyitókép: N1