A Friedrich-Ebert-Stiftung Alapítvány hétfőn megjelentetett a negyedik jelentését „Demokrácia és a rendkívüli állapot” a Nyugat-balkáni államokról, amelyben kiemelik a koronavírus járvány sokkal több gondot okozott, nem csak az egészségügyi rendszer krízisét – írja az N1.
A jelentésben azt írják, hogy a hőmérséklet emelkedésével júliusban megugrott a száma Szerbiában a koronavírus fertőzötteknek, de a közhangulat már forró volt az egészségügyi bizonytalanság miatt.
Az egészségügyi krízis átcsapott a bizalom krízisébe, az emberek elvesztették a bizalmat a válságtörzsben a közérdekű információk hiánya miatt, de azért is, mert nem reagáltak akkor, amikor az újságírók felfedték, hogy sokkal több fertőzött személy van és több beteg hunyt el, mint amit nyilvánosan beismernek.
Annak ellenére, hogy a válságtörzs és az államelnök arról akarta meggyőzni a polgárokat, hogy minden rendben van és a járványt kontrolálják, a polgárok aggodalma valós volt, hiszen a választások napját követően azonnal megugrottak a hivatalos adatok.
A jelentés rámutat arra, hogy a választási kampány során kihirdetett koronavírus elleni győzelem és az állam nyilvános diskurzusa egy éjszaka alatt megváltozott.
„A képeket a választási győzelem gondtalan ünnepléséről az új korlátozó intézkedések bejelentése váltotta fel, azzal a kijelentésekkel, hogy az egészségügyi rendszer az összeomlás határán áll és a kórházak tele vannak betegekkel” – állapítja a jelentés.
Hozzáteszik, hogy Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić július 7-én tartott sajtótájékoztatója, amelyen bejelentette a korlátozó intézkedések visszatérését, tömeges tiltakozást indított el. Megállapítják, hogy többezer polgár vonult utcára Szerbia-szerte, félretéve a félelmeit, hogy demonstráljon az miatt, ahogyan a koronavírus-járványt kezeli az állam.
Hangsúlyozzák, a rendőrség óriási mennyiségű könnygázt vetett be az elmúlt napokban, hogy szétzavarja a tüntetőket és mértéktelen erőszakot alkalmazott – verte a tüntetőket, de az újságírókat is. Hozzáteszik, huligánok csoportja vegyült az elégedetlenkedő tüntetők közé, akik hozzájárultak az erőszak kirobbanásához.
A jelentésüket azzal a következtetéssel zárják, hogy ezúttal a válsággal elfoglalt Európának nem szabad szemet hunynia „a szerbiai rezsim egyre autokratikusabb viselkedésével szemben”.
Az állam nyilvános diskurzusa egy éjszaka alatt megváltozott (Fotó: Beta)
