Magyarországon újabb nemzeti konzultációs levél érkezett a postaládákba. A vírushelyzetre és a gazdaságra vonatkozó kérdések közé ismét csak becsúszott egy-egy Soros, Brüsszel, no meg migráns is.
A Nemzeti Konzultáció Orbán Viktor olyan találmánya, amellyel évek óta tudja – manipulatív módon – biztosítani saját támogatottságát. Levelezés útján, online vagy a válaszlevél visszaküldésével kell válaszolni bizonyos kérdésekre, amelyeket egy-két mondatos bevezető előz meg, ráterelve a szavazót a „helyes útra”.
Jelen esetben a vírushelyzettel és a gazdasággal kapcsolatban kéri ki a kormány „a nép véleményét”. De nemcsak a védekezésre irányulnak a kérdések, hanem a migránsok és Soros is szerepel a listán. És jó néhány téma, ami már úgyis el van döntve és nem is kérdés, de azért mégis „megkérdezik” róla az embereket.
Az első kérdésre több választ meg lehet jelölni (ld. a címképen), a többire igennel vagy nemmel kell felelni.
1. A járvány újabb hulláma esetén Ön az alább javasolt intézkedések közül melyiket támogatná?
kijárási korlátozás bevezetése
távolságtartás elrendelése
maszkviselés elrendelése
országhatárok lezárása
oktatási intézmények bezárása, áttérés digitális oktatásra
rendezvények korlátozása
a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása
a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása
ingyenes parkolás
2. Ön egyetért-e azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány visszatérésének kockázata.
3. Ön szerint szükség van arra, hogy tovább erősítsük az idősotthonok járványügyi védelmét?
4. Ön egyetért azzal, hogy a kormánynak arra kell törekednie, hogy a védekezéshez szükséges felszereléseket Magyarországon lehessen előállítani, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
5. Ön egyetért azzal, hogy a járvány alatt az iskolás gyereket nevelő családok és tanárok számára legyen ingyenes az internet?
6. A járvány időben való észlelése és a védekezésre való felkészülés érdekében Ön szerint szükség van állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
7. Ön szerint a járvány elleni védekezés idején a bankok és multinacionális vállalatok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?
8. Ön egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a hazai termékek, hazai szolgáltatások vásárlását, és népszerűsíteni kell a hazai turizmust?
9. Ön szerint a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?
10. Ön elutasítja Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná hazánkat?
11. Ön mit gondol, Magyarország védje meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól?
12. Ön egyetért azzal, hogy a kormány továbbra is lépjen fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét?
13. Ön egyetért azzal, hogy a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett?
Az „ellenséges célú külföldi felvásárlás” már nem kérdés, május vége óta kormányrendelet szabályozza a bejelentési kötelezettséget. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára el is mondta akkor, hogy az a cél, aki „ellenséges” céllal akar felvásárolni magyar cégeket, az bizonytalanodjon is el. Jobb, ha nem is folyamodik engedélyért.
Elsősorban az EU-n kívüli jelentkezőket „büntetik”, hogy ne szerezhessenek tulajdont magyar cégekben. Ezzel szemben magyar cégek „természetesen” felvásárolhatnak EU-n kívüli cégeket (ld. Szerbia vagy Észak-Macedónia).
A kérdőív Soroshoz tartozó magyarázó szövege szerint Soros azt javasolja az EU-nak, hatalmas kölcsönöket (örökkötvények) vegyenek fel, amelyek után generációkon keresztül, örökre kamatot kellene fizetni. „Szakértők szerint ez adósrabszolgaságba taszítaná a nemzeteket”.
Ha jóindulatúan eltekintünk attól, közgazdaságilag mennyire (nem) állja meg a helyét ez az ismertető, még akkor is ott van az az apróság, hogy az Európai Unió nem is óhajtott Sorossal foglalkozni. Éppen elég szakértője van az EU-nak is, akik ki tudnak dolgozni javaslatokat a gazdasági válságot illetően. Nem találunk olyan uniós előterjesztést, amely szerint még egyáltalán napirenden lenne Soros. Nem is volt.
Orbán Viktor maga is elmondta szokásos pénteki rádióinterjújában (Jó reggelt Magyarország, május 29. 07:50) hogy Soros ötlete elfogadhatatlan, majd két perccel később megcáfolva saját magát már arról beszélt, hogy az EU pénzügyi tervétől ő miért „berzenkedik”.
Beszélt a járványügyi irányítási rendszer fennmaradásáról is (május 29. 07:46), ami eldöntött kérdés, erről is felesleges tehát megkérdezni a polgárokat.
A hitelfelvétel kérdését mellesleg már el is intézte a kormány. Elég érdekes módon. Júliusban az Országgyűlésben a kormánypárti képviselők megszavazták azt a határozati javaslatot, amely szerint Magyarország igent mondhat az uniós kölcsönre bizonyos feltételek mellett. Ezek egyike, hogy a szerződésben nem szerepelhet a „jogállamiság”, mint a hitelfolyósítás feltétele.
Ezek után Orbán Viktor elutazott a ma reggel zárult EU-csúcsra, ahol ő is elfogadta azt a 750 milliárd eurós keretet, amellyel majd az EU gazdasági felélesztését kívánják elérni. Ebben a megállapodásban azonban továbbra is szerepel a jogállamiság kifejezés, szigorúan véve tehát Orbán nem mehetett volna bele az alkuba, vagyis megszegte saját törvényét.
Így a nemzeti konzultációban feltett kérdés, mint látható, már többszörösen és tökéletesen okafogyott, érdektelen.
A bevándorlás elleni kérdésben újra felbukkan Soros, a „migrációra vonatkozó régi tervével”.
Az utolsó kérdés magyarázatában azt írják, Brüsszel kényszeríteni akar bennünket, hogy megváltoztassuk „Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit”.
Az Európai Unió még és máig demokráciára épült, ezért elképzelhetetlen, hogy bármelyik tagország alkotmányát kényszerrel megváltoztassa. A tagországok alkotmánya minden egyes ország sajátja, „Brüsszel” pedig nem egy mindenek felett álló szervezet, hanem a tagországok összessége. A kormány kérdőíve feleslegesen riogatja a magyarokat.
A kérdések legnagyobb „csalija” az ingyenes internet. A legtöbb családban van iskolás korú gyerek, természetes, hogy igennel fognak szavazni. Ki ne szeretne ingyenes internetet?
Az első kérdésnél ugyanígy szerepel az ingyenes parkolás, hát ki ne szeretne ingyen parkolni?
Érdemes figyelni arra, hogy a lehetőségek között szerepel a „védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása”, vagyis ne adakozzunk határon túlra maszkot, esetleg más felszerelést. A kormány igyekezett eddig a nagy adakozó szerepében feltűnni, mégis belecsempészték ezt a válaszlehetőséget a kérdőívbe. Szükségtelen egymás ellen hangolni a határon túli és inneni magyarokat.
Az utcákat járva minden sarkon látható egy nemzeti konzultációs plakát. A kormányközeli médiából ömlik a kitöltésre buzdító felhívás. Túlzás az, hogy a konzultációra költött hatalmas összeg (konkrétan 1,9 milliárd forint) mellett még arra is pénzt pazarol a kormány, hogy saját kampányát ilyen erőteljesen reklámozza.
A 2020-as nemzeti konzultáció kérdőívének egy részlete