A világ első és máig egyetlen Föld körüli autóversenyét abban a korban rendezték, amikor még a lovakat megbízhatóbb közlekedési eszközöknek tekintették az automobilnál.

A versenyt az amerikai New York Times és a francia La Matin újságok szponzorálták. 1908. február 12-én indultak a résztvevők és a győztes amerikaiak 1908. július 30-án értek be a célba Párizsban. A nyertes autó egy 1907-es Thomas Flyer volt. A versenyről a New York Times mindennap címlapon tudósított.

A motorsport világában máig ez a leghosszabb ideig tartó verseny, de azzal sem kísérleteztek azóta, hogy a Földet megkerülő autóversenyt indítsanak. Tizenhárom csapat nevezett, végül hat autó állt rajthoz New Yorkban, ebből háromnak sikerült célba érnie. A táv körülbelül 35 ezer kilométer volt. A versenyzőknek nemcsak azért volt nehéz dolguk, mert az úthálózat olyan volt amilyen – sok helyen egyáltalán nem is létezett –, hanem semmilyen szervizelési lehetőség vagy benzinkút-hálózat sem állt rendelkezésükre útközben. Mivel az automobilok nyitottak voltak, még az időjárással is meg kellett küzdeniük, főként a szibériai részeken.

Az amerikai csapatnak szinte végig ugyanaz volt a sofőrje: a német származású George Schuster tette meg a táv nagy részét a Thomas Flyer 1907-es modelljével. 2010-ben Schuster be is vonult az autós dicsőségek csarnokába.

A versenyzők nyugat felé indultak, San Francisco után Japánon keresztül Szibéria következett, majd Moszkva, Szentpétervár, Berlin és Párizs volt az útvonal. A legrosszabb viszonyok Ázsiában várták a versenyzőket, a németek el is akadtak és csak az amerikaiak segítségével tudtak kikecmeregni a bajból.

A németek ugyan hamarabb beértek a célba Párizsban, de büntetést kaptak, amiért próbáltak ügyeskedni az útvonallal és így az amerikai csapat lett a nyertes. A németek a második helyet szerezték meg, a harmadik pedig az olasz csapat lett, de ők jócskán lemaradva, csak szeptemberben futottak be Párizsba. A németek egy Protos, az olaszok egy Züst autóval versenyeztek. A Protost a németek direkt az alkalomra gyártották, a Thomas Flyer ezzel ellentétben egy hétköznapi példány volt, amit egyszerűen csak kihoztak egy szalonból. A cég csak néhány nappal a verseny előtt döntötte el, hogy beneveznek és indulnak.

A Thomas Flyer négyhengeres benzinmotorja 60 LE teljesítményre volt képes. Legnagyobb sebessége 97 km/h volt, és több, mint 23 litert fogyasztott. Az autó múzeumba vonult, a Nevada állambeli Reno városában máig megtekinthető.

A Thomas Flyer és az amerikai csapat a Föld körüli autóverseny indításánál (Fotó: Library of Congress)