A szabadkai Bálint terem a koronavírus-járvány miatt három és fél hónapig nem dolgozhatott, majd két rendezvény megtartását követően ismét kérdésessé vált a működése a legújabb szerbiai rendelkezések, illetve a magyarországi határszigorítások következtében. Piuković Norbert tulajdonos azonban igyekszik életben tartani cégét, és a nehéz körülmények ellenére sem bocsátotta el a foglalkoztatottakat.
A Bálint terem egy sokéves hagyománnyal bíró vendéglő, mely régebben kizárólag lakodalmas teremként működött, azonban Piuković Norbert, aki három éve vette át az üzemeltetését, számos újítást vezetett be. A teremben immár születésnapokat, céges rendezvényeket, csapatépítő programokat, termékbemutatókat és sporteseményeket is tartanak. Ez a vendéglátóipari objektum abból a szempontból is egyedi, hogy külön játszótér várja a vendégek gyerekeit, akik számára például rajzfilmeket vetítenek, de vannak légvárak, trambulinok és hinták is. Ezek az újítások számos pozitív visszajelzést kaptak, ugyanis a vendégek szívesen maradnak tovább egy-egy lakodalomban, ha a gyerekek sem unják el magukat.
„Senki sem maradt egzisztencia nélkül”
A teremben két személy dolgozik állandó munkaviszonyban, a rendezvények nagyságától függően pedig hétvégenként további tizenöt-húsz személy segít be a munkába. Egy részük nyugdíjas, a többiek másodállásban vállalnak itt munkát.
– Ebből a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, hiszen nem kellett elbocsátanom embereket, itt senki sem maradt egzisztencia nélkül. Ez a körülbelül húsz ember ugyanis vagy kapja a nyugdíjat, vagy pedig a fizetését a munkahelyén. Így ők csak attól a kiegészítő jövedelemtől estek el, amit a hétvégi munkával megkereshettek volna – magyarázta Piuković, hozzátéve, hogy az étterem három és fél hónapon át nem dolgozhatott.
– Május végén elvileg már működhettünk volna, mégsem tudtuk azonnal elkezdeni a munkát. Ez nem úgy működik, mintha arról kellene dönteni, hogy akarok-e ma moziba menni, vagy sem. A lakodalmak komoly szervezést igényelnek: meg kell beszélni a zenekarral, a vőféllyel, a vendégekkel, hogy ráérnek-e a tervezett időpontban. Nagyon sokan lemondták, jobb esetben pedig átszerveztük a rendezvényt egy későbbi időpontra. Azokat a lakodalmakat, amelyeket eredetileg márciusra, áprilisra és májusra terveztek – és amiket nem mondtak le –, áttettük őszre vagy jövőre, például pénteki, vasárnapi vagy hétfői napra. Azokat a lagzikat viszont, melyek július közepe után voltak esedékesek, már nem szerveztük át, mert úgy volt, hogy dolgozhatunk. Viszont a legutóbbi rendelkezések miatt azokat is elkezdték lemondani, így már nem tudunk átszervezni.
A Bálint teremben nemcsak a felnőttekkel, hanem a gyerekekkel is törődnek (Fotó: Tóth Imre)
Mekkora anyagi kár érte, amiért nem dolgozhattak?
– Azoknak, akik lemondták, vissza kellett adnom a már befizetett pénzt. Mivel sok mindenkinek kellett visszafizetni, ugyanakkor pedig bevételünk nem volt, nem tudtunk gazdálkodni, így a számlákat sem tudtuk törleszteni. Még mindig itt állnak a villanyszámlák, mintegy ezer euró tartozásom van, nincs miből befizetni. Persze, amint tudunk dolgozni, és lesz bevétel, rendezni fogom a tartozást, például a gáz- és telefonszámlát épp most fizettem be, ugyanis a múlt hétvégén meg tudtunk tartani egy lakodalmat. Az anyagi kár jelentős, ugyanakkor a veszteség viszonylag nem számottevő. Amit veszteségként kell elkönyvelni, az az, hogy a béreket valamiből ki kell fizetni. A már megbeszélt lakodalmakat elméletileg majd mind megtartjuk egyszer. Odáig viszont nincs bevétel, és nincs haszon. Összesen tizenöt lakodalom maradt el, vagyis, ha átlagban százharminc fővel számolunk, akkor itt mintegy kétezer embernek kellett volna ennie, innia, buliznia. Elméletileg most már dolgozhatunk, viszont nemrég szigorítottak az előírásokon, például be kell tartanunk a másfél méteres távolságot, és más óvintézkedéseket, ugyanakkor pedig Magyarország Szerbiát sárga listára helyezte – ezt máshol inkább feketelistának szokás nevezni –, ezért nem jöhetnek haza azok, akik külföldön dolgoznak. Nagyon sok olyan ifjú pár tervezte nálunk tartani a lakodalmát, akik külföldön dolgoznak. Ők most nem igazán jöhetnek haza, mert például teszteltetniük kellene magukat. Többüket a munkahelyén is megfenyegették, hogy felmondást kapnak, ha hazautaznak Szerbiába. Arról nem beszélve, hogy a násznép jelentős része is külföldről érkezne. Ezért ma már úgy tervezzük a lakodalmakat, hogy rögtön nézünk egy B verziót, egy másodlagos időpontot is, mivel nem tudhatjuk előre, hogy milyen lesz a járványhelyzet augusztusban, szeptemberben vagy októberben…
Piuković Norbert: Habár az állami bértámogatás nagyon jól jött, a vállalkozásokon az nem sokat segített (Fotó: Tóth Imre)
„Az állam nem gondolta át kellőképpen a támogatást”
A két bejelentett dolgozó részére igényelte-e az állam által nyújtott harmincezer dináros bértámogatást?
– Igen, és természetesen ez nagyon jól jött. Viszont az a gond, hogy az állam ezzel csak az embert segítette, a vállalkozás nem kapott semmiféle segítséget. A harmincezer dinár arra elég, hogy az ember egy hónapig túléljen, vegyen magának tejet, kenyeret. Ugyanakkor egy étteremnek vannak költségei, áram- és gázszámla, könyvelő, bérleti díj stb. Arra nem gondolt senki, hogy az ehhez szükséges pénzt is valahogy elő kell teremteni, miközben nem hagynak dolgozni. Szerintem nincs rendjén a mód, ahogyan az állami segítséget szétosztották. Ne értsenek félre, engem nem zavar, hogy ezt a támogatást minden vállalkozó megkapta! Azt viszont igazságtalannak tartom, hogy például a szomszédom, aki vaskereskedő, és a rendkívüli állapot idején is rendesen dolgozott és profitot termelt, ugyanúgy harmincezer dinárt kapott, mint én, aki három és fél hónapon át nem dolgozhattam. Úgy gondolom, az lett volna igazságos, ha azok, akik nem dolgozhattak, több támogatást kapnak. Igaz, a szerb állam kiírt valamilyen pályázatokat néhány ezer eurós kedvezményes kölcsön igényléséhez, de ezeket olyan szigorú feltételekhez kötötték, hogy lehet, az államnak ez megfelel, viszont a vállalkozóknak semmiképpen sem. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy lejárt a három hónapos moratórium arra a banki hitelre, amit még korábban vettem fel, hogy az étteremben különböző befektetéseket, felújításokat hajtsak végre. Írt a bank, hogy törlesszek, de nincs miből, mert továbbra sem tudunk dolgozni. Két rendezvényt sikerült megtartani, most viszont a legutóbbi intézkedések miatt megint ellehetetlenült a munkánk. Abból a két rendezvényből pedig nem folyt be annyi pénz, hogy minden kötelezettségemet kifizethettem volna. Lehet ezt egy ideig halasztgatni, kölcsönkérni, de ez nem mehet a végtelenségig.
Azzal, hogy igényelte a harmincezer dináros bértámogatást, kötelezte magát, hogy októberig nem bocsát el senkit. Ha továbbra sem dolgozhatnak, akkor mi lesz?
– Mivel már márciusban sem dolgozhattunk, így áprilisban nem volt miből a márciusi bért kifizetni. Úgyhogy a háromszori harmincezer dináros állami támogatásból a márciusi, az áprilisi és a májusi béreket fizettük ki. Most kellene utalnom a júniusi fizetést, ami a két munkásra körülbelül bruttó százezer dinár, ezt kellene valahonnan összeszednem, de nem dolgozunk.
„Félő, hogy novemberben sokan maradnak munka nélkül”
Meglátása szerint mi lenne a jó megoldás?
– Nézzük meg például, Magyarországon hogyan támogatják a vállalkozásokat. Én nem várom el a szerb államtól, hogy adjon, tegyük fel, tízezer eurót, amit nem kell visszaadni. Adjon az állam hitelt, sőt, még azt sem várom el, hogy az kamatmentes legyen. Csak adja kedvező feltételekkel. Hiszen azt a pénzt úgyis itthon költöm el, és az majd az államkasszába folyik vissza. De, ugye, bejelentették, hogy az államnak nincs több pénze. Bizonyára mindenkinek jól jönne a segítség, viszont szerintem nem feltétlenül kellene mindenkit támogatni, vagy legalábbis nem egyformán. Az államnak fel kellene állítania egy prioritási listát. Először a turizmust és a vendéglátóipart kellene megsegíteni, és amennyiben marad pénz, akkor támogatni a többi érintettet, akik szintén nem tudtak dolgozni, például akik dekorációval vagy virágokkal foglalkoznak stb. Mert az említett bértámogatással a boltosokat is megsegítették, akik a szükségállapot alatt is dolgoztak, sőt még jobb forgalmuk volt, mint egyébként. Sajnos, az államvezetés nem gondolta át ezt megfelelően, és én attól tartok, hogy novemberben rengetegen fognak munka nélkül maradni. Azoknak, akik igényelték a harmincezer dináros bértámogatást, a közeljövőben még meg kell teremteniük az augusztusi, szeptemberi és októberi fizetést is. Viszont ha nem dolgozhatnak és nincs bevétel, sokan el fogják bocsátani az embereket. Ha rengetegen utcára kerülnek, beköszönt a tél és megérkezik a járvány második hulláma, akkor attól tartok, hogy itt nagyon nagy problémák lesznek. Személy szerint én nem szeretném becsukni a cégemet, hacsak rá nem kényszerítenek. Egyébként sem csukhatom be, mivel korábban olyan támogatásra is pályáztam, melynél kötelezettséget vállaltam, hogy öt évig működtetem. Az a szerencsém, hogy csak két állandó foglalkoztatottam van, a fizetéseket valahogyan, kölcsönökből talán meg tudom oldani, amíg rendeződik a helyzet.
Az írás nyomtatott változata a Családi Kör hetilap 2020. július 23-ai számában jelent meg.
Nemcsak a vendéglősök, hanem azok is nehéz helyzetbe kerültek, akik a dekorációt készítik (Fotó: Bálint terem)
A projektum megvalósulását támogatta:
