A Nemzeti Foglalkoztatásügyi Szolgálathoz az év első felében 30 000 munkaadó fordult, munkába állnia pedig több mint 12 000 embernek sikerült, írja a Tanjug.
A kereslet változott a múlt év ezen időszakához képest, ugyanis kevesebb munkaerőt kerestek az idegenforgalom és közlekedés szektoraiban, míg nagyobb igény mutatkozott az egészségügyi alkalmazottak, szociális munkások, kereskedők iránt.
A 30 000 munkaadó valamivel több mint harmincezer munkahelyet kínált, a szolgálat pedig 56.823 jelöltet kínált fel az érdeklődőknek. Ebből 12.039-nek sikerült is munkaviszonyt létesítenie.
A legnagyobb a kereslet a kereskedők, a gépészek és fémfeldolgozók, közgazdászok, jogászok és adminisztratív munkások iránt.
A szolgálat honlapján jelenleg 3.187 aktív hirdetésben keresnek munkaerőt, összesen több mint kilencezer szabad munkahelyre.
Ami a végzettség alapján történő szelekciót illeti, a legnagyobb a kereslet az egyetemi végzettségű építészmérnökök, közgazdászok, gépészek, orvosok iránt – elsősorban nőgyógyászok, belgyógyászok, sebészek tudnak könnyen elhelyezkedni, de a kereskedelmi szakemberek, marketing szakértők, és doktori végzettséggel rendelkező közgazdászok is könnyen találnának munkát, mondják a szolgálatnál.
Ami az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket illeti, takarítók, szakácsok, kőművesek iránt is nagy a kereslet, ahogyan a szabó-varrók, kereskedők, egészségügyi nővérek, sofőrök számára is nagyobb a kínálat.
Felmondást ebben az időszakban a legtöbben a kereskedők és idegenforgalmi alkalmazottak, illetve pincérek kaptak.
A szolgálatnál emlékeztetnek, hogy 2009 óta a munkaadók nem kötelesek jelenteni minden egyes szabad munkahelyet a szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy azóta nincsenek hivatalos adataik arról, hogy pontosan hány szabad munkahely van a munkaerőpiacon.
Gépészmérnökök iránt is nagy a kereslet Szerbiában (Archívum)
