Több mint 300 000 mesterember hiányzik a nyugat-európai országokban és amennyiben azok az emberek, akik még Szerbiában maradtak, jó ajánlatot kapnak és elmennek, Szerbia teljesen jó munkaerő nélkül marad, nyilatkozta Goran Rodić, a Szerbiai Építészeti Kamara tagja a Tanjugnak.
„Muszáj megőriznünk azt, amink van és ehhez az egyetlen megoldás, hogy az állami beruházásoknál a hazai cégek legyenek a fő kivitelezők, ők pedig tisztességesen megfizessék a munkaerőt. Amennyiben hagyjuk őket elmenni, mi drágán megfizetjük majd a külföldi kivitelezőket.
Németország egyébként a minap figyelmeztetett, hogy munkaerő nélkül maradhat, amennyiben az ország nem teszi lehetővé a Nyugat-Balkáni országokból érkező munkaerőnek a beutazást és munkavállalást.
Rodić szerint sokkal több munkásra van szüksége Németországnak, mint 25 000 egy évben, amennyit a mostani szabályok engedélyeznek.
„Nálunk most nagy beruházási ciklus van, több mint 60 000 aktív építkezés van az országban, ezért sokan itt maradtak, emiatt is érződik a hiány a nyugati országokban”, mondta Rodić.
A szakember hozzátette, hogy Szerbiából képzett munkaerő ment ki nyugatra és ezt a nyugatiak is tudják, ezért tulajdonképpen az innen érkező mesterembereknek már nem is kell vízum, tárt karokkal várják őket.
Szerbiában viszont a fiatalok nem képzik magukat, nem kerülnek ki új mesteremberek a piacra, ezért az átlagéletkor az építkezéseken 55 év.
A koronavírus-járványt megelőzően egyébként Európában 40 000 és 55 000 közötti szerbiai iparos dolgozott különböző területeken.
60.000 építkezés folyik a Szerbiában. Képünkön: 2020. július 17-én megkezdődtek a Szabadkát elkerülő úthoz, az úgynevezett Y-ághoz kapcsolódó, Mélykúti úti felüljáró építési munkálatai. (Fotó: Tóth Imre/Szabad Magyar Szó)
