A II. világháború utolsó fejezeti közül kétségkívül a Hirosima elleni támadás volt az, ami végleg megváltoztatta a világot. Az 1945 augusztusában bevetett két atombombával az Egyesült Államok teljesen megsemmisítette először Hirosimát, majd Nagaszakit. A tragédia 75. évfordulóján a városban még mindig ég a Béke Lángja. A világ egyetlen olyan öröklángja, amely arra vár, hogy kioltsák.
Az amerikaiak azért választották Hirosimát célpontnak, mert úgy tudták, a városban nincsenek amerikai hadifoglyok. Ezen felül hadiszempontból jelentős volt a város és még az időjárás is éppen kedvezett aznap a bevetésnek. Az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott bomba közel 170 000 emberéletet követelt, és azok számát, akik később a sugárzás következményeként vesztették életüket csak becsülni lehet. Hirohito japán császár augusztusba bejelentette a kapitulációt, majd szeptember 2-án tábornokaival aláíratta a békeszerződést a USS Missouri hadihajó fedélzetén.
Az Enola Gay a washingtoni Repülési és Űrkutatási Múzeum Udvar Hazy Központjában (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
Az atombombát szállító B-29-es Enola Gay személyzete 12 főből állt a küldetés napján. A gép parancsnoka Paul W. Tibbets volt, aki a bevetés után számos kitüntetést kapott és még sokáig szolgált a légierőnél. Feladatára úgy emlékezett vissza egy interjúban: „Meg voltam győződve arról, hogy több életet mentünk meg, mint ahányat elveszünk”. Még élete végén is azt mondta, úgy tekintett a küldetésükre, mint ami életeket ment meg. „Nem én kezdtem a háborút, de azon voltam, hogy befejezzem” – nyilatkozta nem sokkal halála előtt. Tibbets 2007-ben halt meg 92 évesen és azt kérte, hamvasszák el, síremléke pedig sehol ne legyen. A személyzet utolsó tagja Theodore Van Kirk navigátor 2014-ben halt meg.
A Tibbot édesanyjáról elnevezett Enola Gay a bevetés után különböző légibázisokon hányódott, szét is szerelték, majd a nyolcvanas években nagy vitákat követve „felélesztették” és máig múzeumban van Washington mellett.
Barack Obama volt az első olyan hivatalban lévő amerikai elnök, aki ellátogatott Hirosimába, A 2016. évi esemény azért volt kiemelkedő jelentőségű, mert az Egyesült Államok az atombombák ledobása után nem kért bocsánatot és nem is akadt olyan elnök, aki meglátogatta volna a helyszínt. Obama tette kiváltotta a világ elismerését, hiszen az atombomba bevetése 1945-ben a mai megítélés szerint háborús bűnnek és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül. A demokrata elnök (és békeüzenetként is felfogható cselekedete) sajnos nem talált méltó követőre. Obama utóda inkább a végtelenül veszélyes viszálykodást, sőt fenyegetőzést és érvek nélküli vagdalkozást látja alkalmasnak arra, hogy a világgal kommunikáljon. Japán helyett pedig inkább Észak-Koreával igyekszik összebarátkozni.
Japán 1949-ben Hirosimát a Béke és Emlékezés Városának nevezte ki, ahol minden évben háromnapos ünnepséget tartanak az évfordulón. Ennek egyik fő eseménye a „Békeüzenet ceremónia”, melynek keretében üzeneteket helyeznek lámpásokba, és a folyón elküldik őket. A lámpások elúsznak Hirosima központi épülete, az Atombomba Dóm előtt.
A Dóm 1915-ben épült egy cseh építész tervei szerint és kiállítási csarnokként, bemutatóteremként működött a háborúig. Az atombomba majdnem pontosan felette robbant 1945. augusztus 6-án, ezzel magyarázzák, hogy az épület nem (teljesen) semmisült meg. A Dómot megőrizték, mint örök emlékeztetőt a tragédiára, körülötte pedig emlékparkot alakítottak ki számos látnivalóval, emlékhellyel és múzeummal.
A hirosimai Békeláng két felfelé nyitott tenyeret formáz (Fotó: AlvaniusDengen/Unslapsh)
A parkban 1964-ben öröklángot gyújtottak, egy különleges, imára nyíló kezeket formáló talapzaton. A Békeláng csak akkor aludhat ki, ha a világ végleg megszabadul atomfegyvereitől.
A világ viszont nem igazán a nukleáris leszerelés irányába halad. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet legfrissebb adatai szerint a világ kilenc országa birtokol közel 14000 atomfegyvert. A fegyverek több, mint 90 százalékán Oroszország és az Egyesült Államok osztozik. Mindkét ország nemzetközi ellenőrzést vállal, a többi ország esetében azonban nincs hivatalos adatszolgáltatás, így csak becsülni lehet atomfegyvereik számát. A fegyverek száma ugyan némileg csökken az utóbbi években, cserébe hatékonyságuk egyre jobb lesz és a legnagyobb atomhatalmak között is nő a feszültség politikai, gazdasági tekintetben is.
A Hirosimai Emlékpark öröklángja sajnos nem mostanában fog kialudni.
Az Atombomba Dóm megőrzött épületrészei (Fotó: Pixabay)
