Néhány hónapig úgy tűnhetett, hogy a Balkánon jó a járványügyi helyzet és jól megbírkózik a koronavírussal, most azonban tíz állam közül, amelyekben leggyorsabban nő a fertőzöttek száma, nyolc a Balkánon helyezkedik el, írja a brit The Economist, tudósít a Beta.
A lap úgy fogalmaz, ha igaz is, hogy a kezdetben alkalmazott szigorú rendelkezések eredményt hoztak, ezt az eredményt felülírta, hogy túl gyorsan enyhítettek azokon. Hozzáteszik azt is, az is lehet, hogy a kezdeti számok nem voltak valósak, a rossz mérésnek, vagy esetleg a titkolózásnak köszönhetően.
Június elejéig a szerbiai statisztika szerint 244 áldozata volt a vírusnak, majd egy oknyomozásból kiderül, hogy a valódi szám eléri a 632-őt, írja a The Economist és hozzáteszi, hogy a kampányidőszak alatt az elnök is tagadta, hogy nem a valós számokat tárják a nyilvánosság elé.
A cikk kitér arra is, hogy a számok nem csak Szerbiában, de Európa szerte összezavarják az embereket, de a Balkánon és Szerbiában különösen azért kifejezett, mert a polgárok nem bíznak a hatalomban.
Albániát, Montenegrót és Romániát a The Economist a zsúfolt tengerpartjai kapcsán említi, holott ezekben az országokban is folyamatosan nő a fertőzöttek száma. Boszniát pedig a Kínából “illegálisan” beszerzett lélegeztetőgépek kapcsán kialakult botrány miatt veszi sorra.
A The Economist cikke kiemelte azt is, hogy ebben a régióban a járvány egybeesett a pravoszláv, a katolikus és a muszlim ünnepekkel is, amelyek nagy, családi összejövetelekkel járnak, majd hozzáteszik, Európának ebben a szegény részében hatalmas a nyomás a munkahelyek megőrzése miatt is, így azokra muszáj volt visszatérniük a polgároknak, annak ellenére, hogy ezzel növekszik a megfertőződés esélye.
Illusztráció (Archívum)
