Az elmúlt napokban a világsajtó a fehéroroszországi tüntetésekről, Joe Biden amerikai elnökjelölt alelnökjelölt-választásáról, valamint arról cikkezett, hogy Amerikában több népszerű kínai alkalmazást és közösségi platformot is betiltanának.
Lukasenka a bőrét mentené
A varsói Rzeczpospolita c. gazdasági és jogi napilap a hétvégén zajlott belarusz elnökválasztás utáni fejleményekről ír:
„Aljakszandr Lukasenka egy pillanat alatt fölforgatta a lapjait. Közvetlenül azután, hogy Oroszország elismerte a hatodik ciklusra szóló megválasztását, kritizálni kezdte a Nyugatot, azt állítva, hogy a választások utáni tiltakozásokat Lengyelország, a Cseh Köztársaság és az Egyesült Királyság irányítják. Az elmúlt néhány hónapban Lukasenka arra törekedett, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz, hogy így több mozgásteret szerezzen magának a növekedő moszkvai nyomás ellen. Tekintettel a demokratikus ellenzék rendszerellenes megmozdulásaira, Lukasenka belátta és elismerte, hogy ismét a Kremlre kell támaszkodnia. Nem nehéz megjósolni a jövőt: ha a következő napokban a fehérorosz tüntetések brutálisabbak lesznek és a Nyugat szankciókat vezet be a Belarusz Köztársaság ellen, akkor a diktátor […] a saját bőre megmentése érdekében Vlagyimir Putyinnak fogja felajánlani Belarusz függetlenségét.”
A madridi El Mundo c. spanyol napilap Ukrajnával hasonlítja össze Belarusz helyzetét:
„Több mint 25 évig tartó politikai patthelyzet után történik valami Belaruszban. A Központi Választási Bizottság szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok közel 80 százaléka szerezte meg a hétvégi választásokon. A hivatalos választási eredményt az ellenzék, amelyet Szvjatlana Cihanouszkaja vezet, csalárdnak és elfogadhatatlannak tartja. Erről sok polgár is ekként vélekedik. Ők már vasárnap utcára vonultak, többek közt a fővárosban, Minszkben is. […] Cihanouszkaja […] felszólította Lukasenkát, hogy adja fel a hatalmat, és ne álljon ellen a demokratikus változásoknak. De a változás mindaddig nehezen fog megtörténni, amíg Putyin továbbra is Lukasenkát támogatja. […] És nem meglepő, hogy az ellenzék úgy érzi, hogy a szomszédos Ukrajna példájával szembesül, ahol Putyin megakadályozta a demokratikus változásokat és az EU-hoz való közeledést: olyan konfliktust váltott ki, amely több ezer ember halálát okozta, és megosztotta az országot. Cihanouszkaja, […] úgy tűnik, szilárd ellenzéki mozgalmat épített fel, amelyet a nemzetközi közösségnek támogatnia kell egy túlságosan régóta fennálló rendszer leváltása érdekében.”
A londoni The Times c. napilap határozott ellenállásra szólít fel:
„A rohamrendőrség tömeges letartóztatásokkal válaszolt az országos tüntetésekre. A nyugati demokráciák válaszának világosnak kell lennie. Az ellenzék nagy bátorságról és fegyelmezettségről tesz bizonyságot Aljakszandr Lukasenka ellen. Az Egyesült Államok és az Európai Unió az utóbbi években jelentősen enyhítette azokat a szankciókat, amelyeket Lukasenka rezsimje ellen hoztak, bízva abban, hogy Belarusz az ígért liberalizálás felé halad. Ezeket a szankciókat most újból be kell vezetni. Európának nem szabad elfogadnia egy választási csalást és azt sem, hogy az elnyomást a polgári élet normális részének tekintsék. És amikor Belarusz végül átveszi majd a liberális demokrácia értékeit, az emberek tudni fogják, kik voltak a szövetségeseik.”
Újabb téglák a virtuális hidegháborúhoz
„TikTok, WeChat, ByteDance, Tencent – bárkinek, aki többet szeretne megtudni a Washington és Peking közötti kapcsolatok helyzetéről, először meg kell tanulnia a 21. század technikájának kínai zsargonját” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd így folytatja:
„A Középső Királyságból (Birodalom) származó vállalatok és termékeik – amelyeknek a neveit az angolból kölcsönzik – egy ideje egyre nagyobb sikerrel hódítják meg a világot. Még a digitális forradalom szülőföldjén, az Egyesült Államokban is versenyben állnak a Facebookkal, a Twitterrel, valamint a Youtube-bal, és nem csak a kínai nagyvállalati vezetők számára szolgálnak újdonsággal az üzenetküldő- és videóalkalmazásaik.
Donald Trump hajszája a – kettős értelemben vett – kínai szolgálatok ellen nem az égből pottyant. Rendeleteinek szigora és növekvő száma csak azzal a növekvő aggodalommal magyarázható, hogy november 3-án nem választják újra. Mivel a koronavírus immunisnak bizonyult Trump bevett politikájára, amely a »nagy üzletet« keresi mindenütt, ezért az elnök más válságokat keres, amelyekben erős elnökként mutatkozhat. De mit csinál majd, ha Kína, amely most az üldözött ártatlanságát játssza, nem hajlik meg ultimátumai előtt? Fegyvereket küld majd oda, mint egykor az ópiumháborúk során? Repülőgép-hordozók már vannak a környéken. Ezeknek a bevetése azonban veszélyes lehet, hiszen Kína erős ellenfél. Csak remélhetjük, hogy Trump javít majd a közvélemény-kutatások eredményein, s nem nő tovább a hátránya a kihívójával szemben.”
A milánói Corriere della Sera c. napilap arról ír, miként hadakozik Donald Trump a TikTok és a WeChat ellen:
„Igaz ugyan az, hogy WeChatet a (Kommunista) Párt ellenőrzi és cenzúrázza, az amerikai intézkedések azonban elmélyítik a digitális szakadékot az Egyesült Államok és Kína között. Az elemzők »balkanizációról« beszélnek, amikor az internet széttagoltságáról írnak. Kínában az internet egy részét kiszűri a Nagy Tűzfal, s így számos szolgáltatás nem érhető el: nem lehet használni sem a Google-t, sem a Facebook-ot, sem pedig a Twitter-t. Azonban a TikTok és a WeChat elleni támadással a Trump-adminisztráció további téglákat szállít egy új berlini fal felépítéséhez: ebben a – pillanatnyilag még virtuális – hidegháborúban. „
A kínai tulajdonban lévő TikTok videómegosztó és a WeChat közösségi platform betiltása kapcsán a londoni The Times c. napilap ezt írja:
„Elhamarkodott döntésről van szó, amellyel [Trump] aláássa a nemzetközi kereskedelem szabályain alapuló rendszert, és ehelyett egy blokkot hoz létre, amelyben regionális versengés folyik. Ez bonyolulttá fogja tenni a globális gazdasági fellendülést a koronavírus okozta hatalmas recesszió után. […] A hírszerző ügynökségek szerint erős bizonyítékok vannak arra, hogy a Huawei kínai távközlési társaságot távol tartsák az 5. generációs mobilhálózat kiépítésétől. Nincs azonban egyetértés abban, hogy a TikTok veszélyt jelentene a Nyugat biztonságára. Donald Trump állítása szerint a TikTok révén mintegy 100 millió amerikai adataihoz férhet hozzá a kínai állam. Erre azonban nincsen bizonyíték. A TikTok betiltását figyelmeztetésnek kell tekinteni, hogy elnöki utasításra és fellebbezési jog nélkül elvileg minden külföldi társaság működését be lehet tiltani Amerikában.”
Kamala Harris Joe Biden alelnökjelöltje
A Washington Post arról ír, hogy Joe Biden Kamala Harris szenátort választotta maga mellé alelnökjelöltnek:
„Attól a pillanattól kezdve, amikor Joe Biden volt alelnök a Demokrata Párt elnökjelöltje lett, azt tekintette a legfontosabb feladatának, hogy alkalmas alelnökjelöltet találjon. […]. Kamala D. Harris szenátor, volt kaliforniai legfőbb ügyész, akit Biden kedden nevezett meg, megfelel erre a pozícióra. […] Eddig háromszor választották meg a legnépesebb államban szenátornak. Mint kaliforniai főügyész […] kormányzati tapasztalatokat szerzett, szenátorként nagyrabecsülés övezte az intelligenciáját és rátermettségét. […] Afroamerikainak tekinti magát, és ő lenne az első fekete női alelnök Amerikában. Megérett erre az idő”
A londoni The Guardian c. napilap egy másik szempontból szemléli Kamala Harris kinevezését:
„Mint Barack Obamának a gazdasági világválság idején, úgy Joe Bidennek is szüksége lenne valakire a Fehér Házban, aki kész elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket az elnöknek nincsen módja. De Biden nem egy másik Bident választott, hanem egy másik Obamát: egy olyan személyt, aki a bevándorlók országának jövőjét képviseli, és elkötelezett az igazságtalanság orvoslásának kemény munkájában. […] Négy év alelnökként eltöltött idő után talán nem lesz válaszunk arra, hogy Harris a kiegyensúlyozott politika képviselője szerepelt vagy sem. Azonban kevesebb, mint három hónap múlva megkapjuk a felelet arra a kérdésre, hogy mit kívánnak az amerikai szavazók önmaguknak és az országuknak.”
A New York-i Wall Street Journal pedig ezt írja róla:
„Biden döntése különösen fontos, mivel 78 évesen ő lenne a legidősebb személy, aki valaha letette az elnöki esküt. A romló szellemi képességei és az élemedett kora miatt vélhetőleg nem fogja kezdeményezni négy évvel később az újraválasztását. Azok az amerikaiak, akik figyelik Bident a kampány során – és látják, miként védi a kampánystábja az újságírói kérdésektől – elég okosak ahhoz, hogy tudják, ha Bidenre szavaznak, akkor az alelnökjelöltjét meglehet elnökké fogják megválasztani. Kamala Harris, aki bevándorló szülők gyermeke, jelentős karriert volt képes befutni. […] A két szőlő azokban az időkben, amikor az Egyesült Államok még nem volt olyan toleráns, mint manapság, jelentékenyen hozzájárultak a lányuk előrejutásához. Barack Obamához hasonlóan, Harris asszony sikere is bizonyíték arra, hogy Amerika nem egy elnyomó, rasszista ország, ahogy azt a baloldal állítja.”
A New York Times c. napilapnak ez a véleménye:
„Kamala Harris jelölésével Biden úttörő döntést hozott: egy nem fehér nőt választott alelnökévé és esetleges utódjává a Fehér Házban. Más szempontból Biden igenis szokványosan járt el: kiválasztott egy szenátort, aki a generációk közötti hídverést és a társadalmi egyenlőséget tűzte zászlajára.”
Szétfeszült az idő? Tüntetések Minszkben (Fotó: Szabadság Rádió)
