Budapesten az augusztus 20-i díszünnepélyen Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök cserkészek és katonák körében avatta fel az Összetartozás emlékhelyét – írja a 444.hu.
Az Összetartozás emlékhelye már májusban elkészült, eredetileg június 4-én, a nemzeti összetartozás napján (a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján) avatták volna fel. A koronavírus-járvány miatt azonban az átadást augusztus 20-ára halasztották.
Az emlékművön szereplő több mint 12 ezer, a történelmi Magyarországhoz tartozó helységnév az 1913-as helységnévtár szerinti változatban olvasható a gránittáblákon.
„A trianoni száz év magyar magányának korszaka lezárult, az országvesztés leckéjével szembenéztünk, és számot vetettünk” – mondta Orbán, aki szerint ezzel „új korszakba lépett Magyarország nemzeti politikája”. Az új korszak lényege „Magyarország, mint a Kárpát-medence legnagyobb népességű és legerősebb gazdaságú országa” és a többi közép-európai nemzet, egymás szuverenitásának tiszteletben tartására és a közös érdekekre alapozott együttműködése”.
Orbán szerint mára egyértelműen „vége az európai népek megkérdőjelezhetetlen fölényének”, sőt, az egész Nyugatnak versenyeznie kell más, a pozícióját átvenni készülő hatalmakkal.
„Kérdés, hogy az európai vezetők meg tudják-e újítani” a kontinens vezető szerepét, „és visszatalálnak-e a kemény munka és a felelős gazdálkodás világába. Efelől nekünk erős kétségeink vannak” – mondta Orbán, hozzátéve: a keresztény értékrendről lemondó, istentelen kozmoszban, szivárványcsaládokban és migránsok betelepítésében gondolkodó Nyugat „elvesztette a vonzerejét a mi szemünkben”.
Orbán szerint az európai országokkal olyan együttműködésre van szüksége Magyarországnak, ami nem szól a Nyugat értékrendjének „ránk kényszerítéséről”.
Az emlékhely felavatása (Fotó: MTI)
