Vajdaság északi részén, a Szabadka közelében lévő Ludason élő polgárok arról számoltak be a Szabad Európa Rádiónak, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) emberei keresték fel őket, és bérbe vehető földterületek iránt érdeklődnek, hogy ott próbafúrásokat végezzenek.
Vásárhelyi Teréz ludasi lakos elmondta, hogy a múlt héten telefonhívást kapott a NIS-től, hogy a cég emberei felkeresnék, hogy az ő földjéből egy darabot bérbe vegyenek, de azt mondták neki, hogy a próbafúrásokat akkor is végrehajtják, ha ő nem írja alá a papírokat.
A NIS a Szabad Európa Rádió megkeresésére elismerte, hogy a földtani kutatások érdekében tárgyalásokat folytat a helyi lakosokkal a tulajdonviszonyokat illetően. A vállalat szerint a polgárokkal folytatott eddigi tárgyalások sikeresek voltak.
A helyszínen a NIS már régebb óta végez próbafúrásokat, a legutolsó kísérlet a polgárokkal való egyeztetésre pedig január végén történt, amikor a helyi magyarságot képviselő politikai párt, a VMSZ, illetve a Palics-Ludas Közvállalat megakadályozta a Ludasi-tó természetvédelmi övezet közvetlen közelébe tervezett olajkutatást.
Akkoriban elhangzott, hogy a természetvédelmi övezet védelmébe jelentős összegeket ruháztak be.
Ludasi-tó, a védett természeti kincs
Ludas település (szerbül Šupljak) Szabadkától 10 kilométerre található, a Ludasi-tó nyugati partja mentén, amely különleges madárrezervátuma miatt országos szinten is kiemelt jelentőségű természetvédelmi kincsnek számít.
A Tartományi Környezetvédelmi Intézetben úgy vélekednek, hogy a Ludasi-tó egyike a nagyon kevés, még megőrzött sztyeppés élőhelyeknek a Pannon síkságon.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a településnek mintegy 1.100 lakosa volt, akik többségükben magyarok.
„Miért nem véd meg minket senki?”
– Mi nem mehetünk rá csónakkal a Ludasi-tóra, ezek pedig bármit megtehetnek – mutatott rá Vásárhelyi Teréz.
Elmondta, hogy a ludasiakat előzőleg senki sem értesítette a NIS szándékairól, senki sem kérte ki a véleményüket azokkal a munkálatokkal kapcsolatosan, amelyek lakóhelyük, illetve a természetvédelmi övezet közvetlen közelében folynak.
– A Ludasi-tó a Ramsari egyezmény hatálya alatt álló környezetvédelmi terület, ezért még csónakkal sem mehetünk a tó vizére. Még a tó melletti kukoricást sem szabad permetezni. Semmit sem szabad. Nekik (a NIS-nek) pedig mindent szabad? Hol vannak a szakemberek ilyenkor? Miért nem véd meg minket senki? – tette fel a kérdést Vásárhelyi, aki arról is beszámolt, hogy a NIS képviselői a szomszédjai közül néhánnyal már tárgyaltak, és megállapodtak, hogy bérbe adják földjeiket a vállalatnak. Rámutatott, hogy a zöme azoknak, akik ebbe beleegyeztek, nem élnek Ludason, ott csak hétvégi házuk van.
– Ludasról eddig mindig úgy beszéltek, hogy az turisztikai célpont. Most jöttem csak rá, hogy igazából mennyire kicsik vagyunk, és semmit sem érünk. Nagyon félek… – fejtette ki Vásárhelyi.
Mit válaszolt a NIS?
A NIS a Szabad Európa Rádiónak megküldött válaszában azt írta, hogy az új bányászati helyszínek kijelölése érdekében megbeszéléseket folytat az ingatlantulajdonosokkal, hogy beszerezze a rendezett ingatlanjogi viszonyokat igazoló dokumentumokat.
A vállalat értékelése szerint az eddigi tárgyalások túlnyomó részt sikeresek voltak, az ingatlantulajdonosokkal pedig sikerült összehangolni jogi kérdéseket, ugyanis a rendezett ingatlanjogi viszonyok előfeltételei a geológiai kutatások megkezdésének.
A vállalat közölte, hogy a próbafúrásokat nem kell közvitának megelőznie, ugyanakkor a NIS vezetősége mindig készen áll a helyi hatóságokkal való kommunikációra a térségben történő geológiai kutatásokat illetően.
Emlékeztetőül, a NIS állami kőolajipari vállalat részvényeinek 51 százalékát a 2008-ban közbeszerzés nélkül adták el az orosz Gazprom Neft cégnek 400 millió euróért, a szerb-orosz energetikai megállapodás keretében, amit a két ország akkori vezetője, Boris Tadić és Dmitrij Medvegyev írtak alá.
VMSZ: A helyiek ne adják oda földjeiket a NIS-nek!
Ludas helyi közösség elnöke, Aladics Tibor a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a helyi közösséget nem értesítették a kőolajipari vállalat szándékairól, a polgárok pedig a helyi közösségbe mentek panaszkodni, miután a NIS munkatársai felkeresték őket.
– A korábbi példák alapján, melyek Palicson két helyszínen is megtörténtek, tisztában vagyunk azzal, hogy az ott élők milyen problémákkal szembesülnek, emiatt pedig már előre félünk – mondta Aladics és hozzátette, megpróbálják megvédeni a polgárokat, de tehetetlenek.
Pásztor Bálint, a VMSZ magas rangú politikusa a Szabad Európa Rádiónak azt mondta, hogy néhány napja értesült arról, hogy a NIS újból kezdte keresni a helyieket, hogy földterülethez jusson, és emlékeztetett arra, hogy júniusban a VMSZ arra szólította fel a ludasiakat, hogy ne engedjék át földjeiket a NIS-nek.
– A helyzet egyszerű. Ha nem tudnak hol fúrni, akkor ezt nem tudják megtenni – mutatott rá Pásztor.
A politikus szerint az egyetlen dolog, ami szavatolhatja, hogy a próbafúrásokra ne kerüljön sor az az, hogy a helyi polgárok nem engedik át földjeiket a vállalatnak.
– Összehasonlítva a palicsi helyzettel, elmondható, hogy óriási a különbség a két eset között. Palicson ugyanis a parcellatulajdonosok megengedték a NIS-nek, hogy használják földjeiket, vagy át is ruházták a tulajdonjogot. Ezzel szemben Ludason a polgárok egységesek abban, hogy ezt nem fogják megtenni – közölte Pásztor.
A politikus rámutatott, hogy a NIS engedélyt kapott, hogy próbafúrásokat végezzen, de arra még nincs engedélye, hogy kitermelést is végezzen.
Titkárság: A NIS –nek minden engedélye megvan
A Tartományi Energetikai, Építésügyi és Közlekedési Titkárságon közölték, hogy a bányászati és földtani vizsgálatokat szabályzó törvénnyel összhangban nem ez a szerv hivatott engedélyt kiadni a mikrolokációkon történő próbafúrásokra.
A titkárság rámutatott, hogy a NIS a Bányászati és Energetikai Minisztérium 2013. június 26-án kiadott végzése az, ami lehetővé teszi a vállalat számára, hogy folytassa Észak-Bácskában a kőolaj lelőhelyek utáni kutatást.
Palics: A felügyelőség szabálytalanságokat tárt fel
A Ludastól öt kilométerre fekvő Palicson is végzett próbafúrásokat a NIS, ahol a polgárok elsősorban a nagy zajra panaszkodtak.
A NIS-ből a Szabad Európa Rádiónak azt mondták, hogy jelenleg még nem tudják, hogy az említett helyszínen folytatnak-e majd kitermelést.
„Új életet kell kezdenünk”
Szinte egyik pillanatról a másikra vált élhetetlenné Palics egyik csöndes és nyugodt utcája, a Ludasi utca, miután a szükségállapot kihirdetésével egyidejűleg teherautók százai jelentek meg, és egy focipálya méretű területen néhány nap alatt gyakorlatilag egy ipari város épült ki. A helyszínen mintegy száz munkás dolgozik egy olajkút kiépítésén, amely az első a környéken hamarosan kiépülő négy közül.
A Tartományi Energetikai, Építésügyi és Közlekedési Titkárság közölte, hogy Palicson a bányászati felügyelő rendkívüli vizsgálatot tartott május 11-én, amit jegyzőkönyvezett és végzést adott ki, majd június 8-án újabb felügyelői vizsgálatra került sor.
A földtani felügyelő június 4-én és 22-én járt a helyszínen, amit ugyancsak jegyzőkönyveztek-
A bányászati felügyelő arra utasította a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot, hogy hagyjon fel a bányászati tevékenységgel, mindaddig, amíg nem juttatják el a hiányzó dokumentációt, aminek a NIS határidőre eleget tett, ezt követően pedig folytatódtak a munkálatok.
Szerbia a lelőhelyeket is eladta
Azzal, hogy 2008-ban Szerbia a NIS többségi tulajdonát eladta Oroszországnak, ezzel együtt eladta a vajdasági kőolaj lelőhelyeket is, valamint a kutatás és kitermelés jogát is.
Olaj után kutatnak az észak-vajdasági természetvédelmi övezet közelében (Fotó: Natalija Jakovljević / Szabad Európa Rádió)