Számíthatnak-e fizetésemelésre azok a dolgozók, akik minimálbért visznek haza? Erről szól az a tárgyalás, amelyet a szakszervezeteknek, a munkaadóknak és a kormánynak kellene lefolytatni, s amelynek megállapodása szeptember közepére várható.

A dolgozók képviselői azt akarják, hogy a minimálbér összege 37 000 dinár legyen. Azonban a koronavírus-járvány okozta válság és a tény, hogy még mindig nem alakult meg az új kormány, bizonytalanságokat szül a tárgyalások kimenetét illetően, tudatta az N1 összefoglalójában.

Jelenleg a minimálbér összege még az alapvető fogyasztói kosár költségeinek lefedésére sem elegendő, a nyaralás és a telelés meg valóságos luxusnak számít a dolgozók jelentős részének.

Az utóbbi öt évben a minimálbér összege a következőképpen alakult:
– 2015 és 2016 folyamán a munkaóra értéke 121 dinár volt, azaz a minimálbér 20-22 ezer dinár körüli összeg volt

– 2017-ben 130 dinár volt egy óra munka, tehát a minimálbér havi összege 22-23 ezer dinár volt

– 2018-ban egy munkaóra „ára”131 dinár volt, tehát a minimálbér mintegy 25 ezer dinárt tett ki

– 2019-ben a minimálbér mintegy 27 000 dinár volt

– 2020-ban a minimálbér összege 30 000 dinár

„Az a gond, hogy már két éve halogatják teljesíteni azt a követelésünket, hogy a munka legkisebb értéke havi szinten elérje a minimális fogyasztói kosár árának értékét, amely gyakorlatilag csak a túlélést hivatott biztosítani” – jelentette ki a minap Zoran Stojiljković, a Függetlenség szakszervezet képviselője.

A minimális fogyasztói kosár értéke mintegy 37 500 dinár körül alakul.

Másfelől viszont a munkaadók az alapbéren felül fizetik az adókat is, így érthető, hogy ellenzik az emeléseket.

„Mindkét félnek igaza van. A dolgozók számára ez a nettó bér, amit hazavisznek, amely most mintegy 30 000 dinárt tesz ki. Tehát tényleg nem éri el a minimális fogyasztói kosár értékét. Tehát a dolgozók joggal követelnek többet. Azonban a munkáltató számára ez a dolgozó, akinek 30 000 dinárt fizet, nem 30 000-be kerül, hanem 48 000-be havi szinten, az adók és járulékok kifizetése miatt” – mutatott rá Jelena Žarković, a Közgazdasági Kar munkatársa.

A Független és Önálló Szakszervezetek Szövetsége szerint a bértárgyalásokat el kell halasztani: „Természetes, hogy az érdekvédők azt szeretnék, ha a minimálbér nem 37 000, de lényegesen nagyobb lenne, mert az azt jelentené, hogy Szerbia egy fejlett állam” – mondta Ranka Savić szakszervezeti képviselő, hozzátéve, hogy mivel mégsem ez a helyzet, meg kellene várni a kormány megalakulását, látni a kormány terveit, a gazdasági folyamatok alakulását, a járvány következményeit és csak azt követően lefolytatni a bértárgyalásokat, mert ez reálisabb megoldást eredményezne. Ugyanakkor azt is hozzátette: a hosszú távú megoldást a minimálbér adójának csökkentése vagy eltörlése eredményezne.