Szabadka: Politikai folytonosság vagy iszapbirkózás?

Habár a legtöbb szavazatot kapta, a Szerb Haladó Párt (SNS) több koalíciós partnerével is megosztotta a helyi hatalmat Szabadkán. Legfontosabb szövetségese továbbra is a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lesz. Mindkét párt jelentős személycseréket hajtott végre a városvezetésben a korábbi összetételhez képest, ami nyilván az egymásközti viszonyaik újrarendezését is magával hozza. Politikai ellenfeleik szerint ez az újrarendeződés valójában egy iszapcsatává fog fajulni a két szövetséges között.

A hatalom megosztása és a funkciók elosztása inkább a választások előtt volt téma Szabadkán, míg a választások utáni időszakban nagy csend honolt ebben a kérdésben. Hetekkel a választások előtt még arról folytak a találgatások, hogy – „a valaha volt legjobb” szerb-magyar viszonyok szellemében, és a két államvezető, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić barátságának jegyében – a haladók átengedik a polgármesteri helyet a VMSZ-nek. Ezzel összhangban küldte választási üzeneteit a VMSZ is a kampány során a potenciális szavazói felé, hangsúlyozva, itt az ideje, hogy Szabadkának ismét magyar polgármestere legyen. Ezek a bennfentes információk azonban, mint azóta kiderült, pontatlannak bizonyultak.

Mivel a választások győztese egy pillanatig sem volt kérdéses, a legfontosabb kérdésnek az tűnt, hogy ki lesz a város új polgármestere: Bogdan Laban, vagy Pásztor Bálint? Mint kiderült, egyikük sem. Azt is rebesgették, hogy a VMSZ kész átadni minden más fontosabb funkciót a polgármesteri fotelért cserébe. Azóta kiderült, ennek is épp az ellenkezője lett igaz.

A Szerb Haladó Párt ugyanis, annak ellenére, hogy elég mandátumot szerzett ahhoz, hogy egy-két kisebbségi partnert maga mellé emelve önállóan gyakorolja a helyi hatalmat, véletlenül, vagy szándékosan, de igen jelentős tisztségeket engedett át koalíciós partnereinek. A választási eredmények megmutatták, hogy a haladók Szabadkán elérték a csúcsot, ennél több szavazatot nem tudnak szerezni. A négy évvel ezelőtti eredményekhez képest az SZHP most 601-gyel több szavazatot szerzett, ez viszont ugyanannyi képviselői helyet jelent a városi képviselő-testületben, mint négy évvel ezelőtt, azaz 31-et. A 67 tagú testületben a többséghez 34 képviselői hely kell. Azzal nem is számolt komolyan senki, hogy a hiányzó 3 mandátumot a haladók kisebbségi koalíciós partnereik, azaz Mirko Bajić és Igor Petrov segítségével biztosítják, és gyakorlatilag egyedül gyakorolják a hatalmat. Nem is így történt, a helyi hatalomba, szinte magától értetődően beépült a VMSZ is, amely a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest megduplázta mandátumainak számát, 11-ről 22-re.

A polgármestert tehát mégiscsak a legerősebb párt, az SZHP jelölhette. A választások utáni és alakuló ülés előtti időszakban e tekintetben is folytak a találgatások, hogy a polgármester talán mégsem Bogdan Laban lesz, hanem valaki más. Lehetséges jelöltként felmerült Aleksandar Grubor, a Közgazdasági kar dékánjának neve, két nappal az ülés előtt pedig már Stevan Bakić neve forgott közszájon. Mint azóta tudjuk, végül ő lett a befutó, és ezzel első ízben vált a végrehajtó hatalom részévé, a városi képviselő testületben eltöltött több mandátum után. Bakić elődje, Bogdan Laban régi politikai partnere, együtt emelkedtek fel a Szerbiai Demokrata Pártban, léptek később át a Szerb Haladó Pártba, majd vonták teljes ellenőrzésük alá annak szabadkai szervezetét. Akárcsak Laban, Bakić is a Szerbiai Villanygazdaságból érkezik a polgármesteri székbe, az előző összetételű vkt-ben a haladók képviselői csoportjának a vezetője volt. Korábbi képviselő testületi felszólalásai alapján az állapítható meg róla, hogy ami mondanivalója van, azt nyíltan és határozottan, minden különösebb „csomagolás” nélkül mondja el. Jó példa erre a Tomislav Žigmanovval folytatott vitája, amikor leváltották Siflis Zoltánt a palicsi filmfesztivál szelektori tisztségéről, vagy az Egy az ötmillióból mozgalom tagjainak és tüntetőinek megfigyelése kapcsán tett kijelentése. Mindenesetre az első, aki gratulált Bakićnak a polgármesteri kinevezése alkalmából, az maga az elődje, Bogdan Laban volt.

A haladók már az alakuló ülésen megtették az első engedményt: a képviselő testület elnökhelyettesi pozícióját átengedték a Szerbiai Szocialista Pártnak, amely így négyévnyi szünet után visszatért a városi testületbe. A jelentősebb változás azonban az elnöki tisztségen történt. Ha már nem lehetett a város első számú embere, Pásztor Bálint elfogadta a kettes számú pozíciót, azaz ő lett a képviselő testület elnöke, ezzel is demonstrálva, hogy a választási kampány során tett kijelentéseit, mely szerint az eddigieknél sokkal több figyelmet kíván Szabadkának szentelni, komolyan gondolja. Pásztor Bálint tulajdonképpen most először vállal valamilyen funkciót a szülővárosában, amely egyben a pártjának székhelye is. Ez a vállalás is a VMSZ-nek arról az ambíciójáról tanúskodik, hogy a fiatalság és a tapasztalat ötvözésével az eddiginél jelentősebb szerepet játsszon a város irányításában. Ez a törekvés egyébként más, magyarok lakta településeken is nyomon követhető, lásd például Juhász Bálint visszatérését a képviselő testületbe Kishegyesen, vagy Fremond Árpád jelölését Topolyán. Pásztor Bálint ugyan fiatalabb, ugyanakkor politikai értelemben jóval tapasztaltabb – különösen a parlamenti viták tekintetében – elődjénél és párttársánál, Bunford Tivadarnál.

Amit az újságírói padsorokból is látni lehetett a korábbi összetételű képviselő testület munkája során, hogy épp Bakić volt az, aki a képviselői padsorokból gyakran küldött jelzéseket az ülést vezető Bunfordnak, hogy szakítsa félbe az egyes (elsősorban ellenzéki) felszólalásokat, míg Laban polgármester egy ízben nyilvánosan is bírálta Bunfordot, amiatt ahogyan az ülést vezette. Ugyanez a szituáció nehezen képzelhető el a haladók képviselői csoportjának új vezetője és Pásztor Bálint között, mivel a vkt új elnöke már az alakuló ülésen elkezdte építeni saját tekintélyét, és akkor is jól feltalálta magát, amikor elromlott a szavazógép. Ha Pásztor Bálint a fiatalságot képviseli, akkor Kern Imre azt a tapasztalatot, amely olyannyira hiányzott a korábbi vkt VMSZ-es képviselőiből. A szabadkai Végrehajtó Bizottság korábbi elnöke, az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkára a nála jóval kevésbé tapasztalt Horváth Tímeától veszi át az alpolgármesteri tisztséget. Pásztor és Kern egyaránt igyekezett hangsúlyozni az elmúlt időszakban, hogy elsősorban nekik, és a VMSZ-nek köszönhető, hogy sikerült biztosítani az eszközöket a Népszínház épületének felújításához és az Y-ág építéséhez, és úgy tűnik, belgrádi kapcsolataikat most a szabadkai önkormányzat kettes és hármas pozíciójáról próbálják majd kamatoztatni. A jelek szerint, miután sikerült megkétszereznie a képviselői számát, a VMSZ a városházán belüli befolyását is legalább ilyen arányban szeretné növelni.

A VMSZ valódi befolyásáról és tisztségviselőiről az elmúlt négy év során két tény árulkodik a leginkább. Az egyik, hogy a városi tanács egyik VMSZ-es tagja törvényszegés gyanújába keveredett – amint az elhangzott a városi képviselő testület 2019 októberében megtartott ülésén. A másik, hogy a párt elégedetlen volt a rendkívüli állapot idején nyújtott önkormányzati segélycsomagok elosztásának a dinamikájával és az értékével egyaránt, de hiába fogalmazta meg ezzel kapcsolatos kritikáit Pásztor és hiába írt különböző listákat Horváth Tímea – az utolsó szó mindig Labané volt. Hogy az új polgármester hogy boldogul majd a „nagyágyúknak” számító új VMSZ-es tisztségviselőkkel, ifjabb Pásztorral és Kernnel, hamarosan kiderül. De ugyanez érvényes fordítva is, figyelembe véve Bakić tekintélyt parancsoló tevékenységét a haladók képviselőcsoportjának vezetői tisztségében. És hamarosan kiderülnek a városi tanácson belüli erőviszonyok is. A haladók a legtöbb helyen megtartották eddigi embereiket, míg a VMSZ teljes mértékben lecserélte az elmúlt négy évben funkcióban levő tanácstagjait. A hét tagú tanácsba négy tagot delegál a SNS. Ebből két helyet átengedtek koalíciós partnereiknek, Rasim Ljajić és Aleksandar Vulin pártjából. Ők Nataša Aleksić, aki sport és ifjúsági kérdésekkel foglalkozik majd, illetve Ilija Đukanović, akinek a szociális védelem jutott. Régi-új tanácstagnak számít Srđan Samardžić (gazdaság), a negyedik tanácstag pedig egy új ember. Pontosabban egy visszatérő, Miloš Nikolić ugyanis egy korábbi mandátumban már meg volt bízva a művelődési kérdésekkel, csak épp egy másik párt képviseletében. A művelődés mellett most az oktatást is rábízták.

Feltűnő Nemanja Simović kiesése a tanácsból, aki a korábbi mandátumban a sporttal volt megbízva, és nem lesz ott az új összetételű tanácsban Miroslav Babić sem, aki eddig a kultúrát vitte. Vajon ez azt jelenti, hogy az új polgármester következetesen lecseréli Laban embereit? Elsősorban pedig azokat, akiknek kinevezését a VMSZ is ellenezte még a kampány során? Nos, a válasz: nem. Bakić ugyanis megtartotta Zagorka Panićot városi menedzserként, valamint Vesna Bosančićot is, aki a polgármesteri kabinetben a sajtóval való kapcsolatokért volt felelős – ami az elmúlt négy évben katasztrofálisnak bizonyult. A jelek szerint nem dőlt még el Predrag Radivojević sorsa, aki az egyik legfontosabb városi közvállalat, az Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat igazgatója.

Ezen a területen a VMSZ egy új emberrel próbálja majd növelni befolyását, a kommunális tevékenységgel és fejlesztéssel megbízott tanácstaggal. Erre a pozícióra Góli Csillát nevezték ki. Egy fiatal szakember, egy évtizedes tapasztalattal a nemzetközi projektumok terén, és egyben menedzseri tapasztalattal is, mivel a békovai Regionális Hulladéktároló az ő igazgatósága alatt kezdte el tevékenységét. Bognár Pásztor Hajnalka vezeti a mezőgazdasági „tárcát”, míg a turizmus és nemzetközi együttműködés területét a nyilvánosság számára alig ismert Ercsi Hargitára bízták. Így néz ki tehát a leosztás a szabadkai városházán, közvetlenül a választások után. A következő lépések már „házon belül” történnek, melyek során az is kiderül majd, Laban távozása egyben Jasmina Stevanović, a társadalmi tevékenységek titkársága vezetője befolyásának csökkenését eredményezi-e.

Azután pedig jöhet a „zsákmány elosztása”, vagyis a közvállalatok, és az azokban betöltött pozíciók. Mindeközben Bakićnak akarva-akaratlanul is adódhat még egy koalíciós partnere, méghozzá egy olyan ember személyében, akire talán a legkevésbé számított. A választási kampány során a haladók elleni nyilvános vádak, majd a nem túl sikeres választási eredmények után Tomislav Žigmanov (Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége) felajánlotta a „lehetőséget”, hogy ő is a végrehajtó hatalom részese legyen, miközben a Horvát Nemzeti Tanács egyenesen követeli ezt. Ebbe az irányba mutat a polgármester személyéről történő szavazás eredménye is: mindössze négyen szavaztak Bakić ellen (és épp ennyi képviselője van a Szabadkai Polgári Mozgalomnak), két szavazat pedig érvénytelen volt (és épp ennyi képviselője van a horvát pártnak).

A VHDSZ-nek mindenképpen új koalíciós partner után kellett néznie, mert eddigi szövetségese a bojkott következtében lassan és csendben levonult Szabadkai politikai térképéről. A Demokrata Pártról van szó, amely két évtizeden keresztül volt jelen a város politikai és parlamenti életében.

Bakić: Értékes és kompetens emberek egy csapatban

Stevan Bakić, Szabadka új polgármestere úgy nyilatkozott portálunknak, hogy megválasztása az eddigi politikai irányvonal folyamatosságát jelenti, és hogy a szabadkai polgárok többsége a szavazatával tulajdonképpen ezt feladatként jelölte ki számára.

A polgármester szerint pártja tiszteli mindegyik koalíciós partnerét, és hisz abban, hogy együttműködésük sikeres lesz.

– Az a fontos, hogy értékes és kompetens emberek legyenek a csapatban, és ne azon törjük a fejünket, hogy ki melyik pártól érkezett, milyen a vallása, vagy melyik nemzet tagja. Azért vagyunk itt, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a város valamennyi polgára érdekében, és hogy az eredményeink láthatóak legyenek a mandátumunk végén – nyilatkozta Bakić a Szabad Magyar Szónak.

Pásztor: Eddig nem volt alkalmunk együttműködni

Ugyanakkor Pásztor Bálint, a képviselő testület elnöke úgy nyilatkozott munkatársunknak, hogy az új szabadkai önkormányzati vezetőség nem jelenti egy az egyben a hatalom folytonosságát, mert a most kinevezett tisztségviselőknek eddig nem volt alkalmuk együttműködni.

– Igyekszem majd tartani magam az ígéretemhez, és hogy a lefektetett prioritások valóban a legfontosabbak legyenek az új városvezetés számára. Hiszek abban, hogy megvan az alapja a sikeres együttműködésnek – mondta Pásztor.

Szavai szerint Szabadka polgárai közös igyekezetre és munkára számíthatnak az új vezetés részéről, amely arra irányul majd, hogy a város megőrizze több évszázados értékeit, ugyanakkor olyan fejlesztések történjenek a helyi közösségekben, amelyek az ott élő polgárok életminőségét javítják.

– Mindannyian a polgárok érdekében kívánunk dolgozni, ennek szellemében egyaránt számítok új fejlesztési projektumok beindítására, valamint a már megkezdettek befejezésére, mint például a Népszínház épületének felújítása, az Y-ág feletti felüljárók, a palicsi élményfürdő és sok minden más – nyilatkozta Pásztor.

Arra is emlékeztetett, hogy a VMSZ-nek sikerült megdupláznia mandátumai számát a képviselő testületben, vagyis megerősödve kerültek ki a választásokból.

– Igyekezni fogunk megvalósítani mindazt, amit a kampány során ígértünk, úgy, hogy megőrizzük a városunkat, és közben új fejlesztésekbe is kezdjünk – mondta a képviselő testület elnöke, aki hozzátette, a VMSZ abszolút többséget szerzett Magyarkanizsán és Topolyán az önkormányzati választásokon, megerősítette pozícióit Szabadkán, Kishegyesen, Zentán és Óbecsén, valamint sok más településen is, ahol jelentős számban élnek magyarok.

– Az a legfontosabb számunkra, hogy mindegyik községben teljesítsük azt, amit a kampány során megígértünk, és hogy a 21. századhoz méltó életkörülményeket teremtsünk – nyilatkozta Pásztor a Szabad Magyar Szónak.

Milojević: Ez a koalíció nem sok optimizmusra ad okot

Miroslav Milojević, Szabadka Polgári Mozgalmának városi képviselője is arra emlékeztetett portálunknak nyilatkozva, hogy az új polgármester székfoglaló beszédében kijelentette, elődje, Bogdan Laban munkáját kívánja folytatni.

– Szeretném azt hinni, hogy ez csak egy szónoki fordulat volt a beszédben, és hogy az új polgármester más szellemben tevékenykedik majd, mint ahogy azt elődje tette, akinek a munkájában elég sok kifogásolni való akadt. Kell egy kis idő ahhoz, hogy lássuk, milyen irányban mozdul el az új polgármester, aki most megkapta az esélyt és lehetőséget arra, hogy pozitív nyomot hagyjon a város életében. Az idő majd megmutatja, hogy tudott-e élni ezzel a lehetőséggel – vélte Milojević.

A képviselő megítélése szerint a SNS és a VMSZ koalíciója az új városvezetésben nem sok optimizmusra ad okot.

– Ez inkább annak a rossz gyakorlatnak a végtelen ismétlésére hasonlít, amelyet már láthattunk az előző periódusban. A városi költségvetésbe befolyó pénzek csökkenni fognak a recesszió és a gazdasági válság miatt, amely már elkezdődött, de a jelek szerint még jobban el fog mélyülni. Az új vezetésnek szembesülnie kell majd ezzel a hatalmas kihívással – elemezte Milojević.

A helyzetet csak tovább rontja az ellenzék minimális jelenléte – és ennélfogva ellenőrző szerepe is – úgy a városban, mint a köztársasági parlamentben, véli az ellenzéki képviselő, aki szerint az ellenzéki jelenlét a társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődés előfeltétele úgy Szabadkán, mint Szerbiában.

Milojević szerint, az a fajta emelkedett hangú nemzeti retorika, amelyet a VMSZ használt a kampánya során („állítsuk meg Szabadka balkanizálódását”, „itt az ideje, hogy ismét magyar polgármestere legyen a városnak”), csak a szavazatmaximalizálás célját szolgálta.

– Ez a retorika homogenizálta a magyar szavazóbázist, ugyanakkor ennek a hangnemnek a további alkalmazása végzetes lenne a Szabadkán élő nemzetek egymásközti viszonyait illetően – figyelmeztetett Milojević.

Megítélése szerint a VMSZ választásokon elért eredménye egyenes összefüggésben van azzal a pénzmennyiséggel, amelyet a párt által ellenőrzött és irányított Prosperitati Alapítványon keresztül osztottak ki a magyar szavazók számára.

– Megengedhetetlen a pártfinanszírozásnak ez az alapítványon keresztül történő módja, ezt meg kell akadályozni, a külföldről történő pártfinanszírozást pedig törvénnyel kell szabályozni. Ez egyben újabb, nehezebb kérdéseket is megnyit. Ilyen például a sajtószabadság kérdése, ami a demokrácia egyik legfontosabb előfeltétele – állítja Milojević.

A képviselő szerint a már említett nemzeti retorikával a VMSZ azt is megpróbálta elérni, hogy elhatárolódjon saját korábbi politikájától, amikor túlságosan is szervilisnek bizonyult partnere, a haladók felé. Ugyanakkor meglátása szerint máris elkezdődött az iszapbirkózás a SNS és a VMSZ között azokért a pozíciókért, amelyek befolyást és anyagi hasznot biztosítanak.

„A hatalom brutális koncentrációjának lehettünk a szemtanúi“

Tóth Szilárd János politológus portálunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a Szerb Haladó Párt egy teljes mértékben centralizált párt, amelyben a legfontosabb döntéseket eddig sem Szabadkán hozták meg, és ezután sem ott fogják.

– Amennyire én tudom, elég sok párhuzam felfedezhető Bakić és Laban politikai pályafutása között, vagyis a folytonosság szó megállja a helyét. Azt pedig, hogy az új polgármester mit és hogyan fog csinálni, hamarosan úgyis kiderül – fogalmazott a politológus.

Zlatko Romić szabadkai újságíró a Szabad Magyar Szónak nyilatkozva úgy fogalmazott, az új szabadkai polgármester megválasztása a már nyolc éve zajló „változás folyamatosságát” jelenti, az átlagos választópolgár pedig csak abban reménykedhet, hogy „nem lesz rosszabb, mint eddig volt”.

– Ha valaki a SNS, vagy a VMSZ szavazója, akkor úgy tűnhet neki, hogy a város központjában levő új szökőkút is egy rózsaszín csoda, amelyik teljesíti az emberek kívánságát és csökkenti a frusztrációt. Ha viszont valaki szeret a saját fejével gondolkodni, akkor a jövőt illetően valószínűleg egyfajta kettősséget lát: szeretné, ha a városa egy rendezett közösséghez méltó módon működne, de már előre tudja, hogy minden a „sógor-koma-jóbarát” alapon fog eldőlni – vélte Romić.

Tóth Szilárd János szerint Pásztor Bálint megjelenése a szabadkai politikai színtéren fontos jelzés, és arról tanúskodik, a VMSZ a következő önkormányzati választásokon győzni szeretne.

– Elképzelhető, hogy négy év múlva a VMSZ kapja a legtöbb szavazatot helyi szinten, habár Szabadkán valószínűleg a 23-26 képviselői hely a maximum, amit elérhet. Ha viszont így lenne, az ő soraikból kerülhetne ki a következő polgármester. Én nem tartok teljesen kizártnak egy ilyen forgatókönyvet, de hogy ez valóban így lesz-e, azt persze nem tudhatjuk – elemezte a politológus.

Hozzátette még, az elmúlt években a hatalom „brutális koncentrációjának lehettünk a szemtanúi, ami egyfajta stabilitást eredményezett”, ugyanakkor meglátása szerint a hatalom rosszul kezelte a járványhelyzetet, amiből még származhat politikai kára, ami viszont „új lehetőségeket teremthet”.

Másfajta viszonyulás a sajtóval szemben (?)

Végül megjegyzendő, hogy elődeikkel, Bogdan Labannal és Bunford Tivadarral ellentétben az új tisztségviselők, Stevan Bakić polgármester és Pásztor Bálint, a képviselő testület elnöke nem utasították el, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre és nyilatkozzanak munkatársunknak.

Natalija Jakovljević