Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felkérésére összeállított, a nemzeti kisebbségekről készült elemzés ismertetése volt a témája annak az online konferenciának, amelyet pénteken rendeztek meg a Vajdasági Független Újságíró Egyesület (NDNV) szervezésében.
Az elemzést Nedim Sejdinović médiaszakértő, az NDNV korábbi elnöke állította össze, aki kiemelte, hogy azok a médiumok, amelyeket a nemzeti tanácsok alapítottak, évente mintegy 300 millió dinár támogatást kapnak a tartománytól, ami bizonyára jó megoldás a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából, azonban nem tudni, hogy a tartományi kormány milyen kritériumok szerint osztja szét ezt a pénzt.
Az elemzés arra is kitért, hogy a nyilvánosság több esetben is szemtanúja volt olyan esetnek, amikor az alapító erőteljesen beleszólt a szerkesztéspolitikába, s itt Pressburger Csaba 2011-es leváltását emelte ki, valamint annak a hat munkavállalójának az esetét, akiknek egy előre elkészített terv alapján megszűnt a munkaviszonyuk Magyar Szóban (ketten időközben pert nyertek a Magyar Szó Lapkiadó kft. ellen).
Sejdinović szerint ezek az esetek is bizonyítják, hogy ezzel a kérdéskörrel nagyon komolyan kell foglalkozni, és törvényes szabályozással rendezni kell a kialakult helyzetet.
A konferencián másodikként kért szót Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, aki felolvasta az előre megírt véleményét, amelyben igen erős kifejezésekkel, többször is elfogultsággal vádolta meg a szerzőt, közölte, hogy az elemzés nem adott egy objektív képet a szerbiai helyzetről, s visszautasította a nemzeti tanácsokra vonatkozó állításokat. Hajnal szerint hiba volt mindössze egy emberre bízni az elemzés elkészítését, s sokkal szerencsésebb lett volna, ha egy szakértőkből álló csoportot bíznak meg a kisebbségi média helyzetének elemzésével. Az MNT elnöke azt is kifogásolta, hogy a szövegben elitista jelzővel illették a nemzeti tanácsokat, miközben ezek a testületeket közvetlen választás után alakultak meg a szavazók döntései alapján. A Magyar Szó napilap tudósításában arra is kitért, hogy Hajnal Jenő szerint a nemzeti tanácsok által alapított sajtó teremti meg a szükséges médiapluralizmust, garantálja a kisebbségek saját nyelven történő tájékoztatása jogának megvalósítását: az elemzés kiemeli a negatívumokat, s nem szól a nemzeti tanácsok munkájának köszönhető eredményekről.
Hajnal felszólalására az elemzést jegyző Sejdinović mellett Veljko Milić, az NDNV jogásza, valamint Pressburger Csaba, az Autonómia portál főszerkesztője is reagált.
Sejdinović elmondta, hogy meglepődött az éles hangnemen, hiszen elemzésében sehol nem szólt arról, hogy csökkenteni kellene a nemzeti tanácsok jogait a tájékoztatás terén. Éppen ellenkezőleg, meglátása szerint biztosítani kell azt az összeget, hogy a kisebbségi sajtó megfelelően működhessen. Sejdinović arról is beszélt, hogy a nemzeti tanácsok felelőssége abban van, hogy az újságírás minősége javuljon, hogy megvalósuljon a szólásszabadság és a párbeszéd.
Veljko Milić visszautasította azokat a Hajnal Jenő által felhozott vádakat, amelyek szerint ez az elemzés elfogult, s külön felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti tanácsok gyakran nem a nemzeti identitás megóvásával foglalkoznak, hanem inkább politikával, s az adott tanácsba a legtöbb képviselőt adó párt politikáját népszerűsítik. Erre egy példát is felhozott, méghozzá éppen az MNT választásával kapcsolatban: nevezetesen, hogy
a Magyar Összefogás lista győzelmét nem a listavezető Hajnal Jenő jelentette be, hanem Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Szerbiában jelenleg a nemzeti tanácsoknak szabad kezük van abban, hogy ellenőrizzék az általuk alapított médiát, s ezzel egyes tanácsok visszaélnek, szögezte le Milić.
Pressburger Csaba, a Magyar Szó egykori főszerkesztője, akit 2011-ben az MNT váltott le posztjáról, arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanács 2016-ban elfogadta azt az alapszabály-módosítást a napilap és a Hét Nap esetében is, amely alapján főszerkesztő-választáskor az MNT nem veszi figyelembe a szerkesztőség véleményét. Az évtizedes gyakorlatot, hogy a főszerkesztő-választáskor a szerkesztőség szavaz, s ezt a döntést a mindenkori alapító mindig elfogadja, törölték, s 2016 óta a Magyar Szó munkavállalóinak a véleménye nélkül hozzák meg a főszerkesztő kinevezéséről szóló döntést.
Cenzúra (Fotó: Pixabay)