A szerbiai párt, amelynek nincsen elnöke, amelynek az elnökségében több nő kapott helyet mint férfi, és amely a programja szerint az egyenlőség, a szabadság, a szolidaritás, a feminizmus, a kisebbségi jogok és az internacionalizmus mellett, valamint a fasizmus és imperializmus ellenében köteleződik el. Megvan ez a szerbiai párt? Olvastak róla valamit?
Most érdemes figyelnünk.
A Radikális Baloldal Pártja (Partija radikalne levice – PRL) a Szociáldemokrata Unió átalakulásával jött létre. A tagság hétfői közgyűlésén döntöttek a párt programjáról, a Munkásjogok Nyilatkozatáról, valamint új statútumot is szövegeztek.
Fura dolgok vannak ebben a programban.
„Kiállunk Szerbia, mint világi köztársaság mellett, amelyben biztosítva van az emberhez méltó, szabad, a kizsákmányolástól mentes munka, az a jog, hogy mindenkinek tető legyen a feje felett, hogy egészséges életkörülményekhez és élelmiszerekhez juthasson, továbbá síkra szállunk az ingyenes egészségügyi ellátásért és oktatásért, elköteleződünk a nemi egyenjogúság és a kisebbségi jogok iránt.”
Ez csakugyan mintha messzebb vinne, mint a zavart mosolyú – bár igaz – kijelentések a választott vezetőinktől arról, hogy Szerbiában a jog nem a munkás oldalán áll.
De hát mit is tehetnének?
Az új párt arról beszél, hogy a „PRL az egyenlőségen, a szolidaritáson, a demokrácián, az internacionalizmuson alapuló társadalomért küzd, amelyben nem lehet helye az imperializmusnak és a fasizmusnak” – azért a társadalomért harcolnak tehát, amelyben „az emberek fontosabbak, mint a profit”.
Mit akarnak?
Demokratikus szocialista társadalmat.
Hát ebbe bele kell sápadni.
A közgyűlés az öttagú elnökségbe három nőt és két férfit választott meg, huszon- és harmincéves embereket: egyetemista hallgatókat, szociológusokat, történészeket, szociális munkásokat, aktivistákat, színházi rendezőket.
A pártnak nincsen elnöke, ami az „erős emberek” világában szokatlannak hathat. Úgy tűnik, a radikális baloldalon nem egy ember vagy egy klikk mondja meg a tutit, hanem arról nyilvános viták folynak, demokratikus egyeztetések, fórumok. A meglévő szerbiai ellenzéki pártokkal nem közösködnének, mert nincsen közös alap.
A Radikális Baloldal Pártja a Szociáldemokrata Unió azon hosszabb ideje tartó munkájának eredménye, amely a szerbiai baloldali erők egybegyűjtését célozta. A PRL tagsága – sok egyéb mellett – a 2014-ben alapult Levi samit Srbije, a DiEM25, a Tetőt a Fej Fölé (Krov nad glavom) csoportosulás, némely szakszervezetek és a belgrádi és újvidéki egyetemista mozgalmak egyes tagjaiból szerveződött. A pártban ott találjuk Jovo Bakić szociológust is, a párt koordinálásáért felelős főbizottság tagjaként, aki a Danasnak úgy nyilatkozott, hogy „ilyen határozottan baloldali pártot Szerbia az utóbbi három évtizedben még nem látott”.
Többé nem eshetünk annak a csapdájába, hogy Aleksandar Vulin Szocialisták Mozgalmát (Pokret socijalista) vagy a Szerb Szocialista Pártot (Socijalistička partija Srbije) tartjuk baloldali pártoknak, amelyek élen jártak a közvagyon magánosításában és megcsorbították a munkások jogait.
A PRL a szándéka szerint országos párttá kíván válni, minden községben jelen lennének, így a vajdaságiakban is. Ennek jegyében szerdán már az újvidéki bizottság létre is jött. A párt egyes tagjainak nyilatkozatából arra következtethetünk, hogy a régiós együttműködési lehetőségeket is keresik: mindenekelőtt a 2018-as választásokon közel 10 százalékot szerző szlovén Baloldallal (Levica), az észak-macedón Baloldallal (Levica), a horvát Munkásfronttal (Radnička fronta) és az Új Baloldallal (Nova ljevica).
Bizonyosan magyarországi baloldali párttal is felvennék a kapcsolatot, ha érzékelhetően léteznék ilyen.
Antikapitalizmus, munkásjogok, kisebbségi jogok, feminizmus, antifasizmus, szolidaritás.
Emancipáció.
Most érdemes figyelnünk.
Radikális baloldali párt született Szerbiában (Fotó: sdu.org.rs)
