Agatha Mary Clarissa Miller 130 évvel ezelőtt született Torquay-ben, Anglia nyaralóvárosában, jómódú családban. Krimijei, novellái, színdarabjai a krimi nagyasszonyává tették, Shakespeare és a Biblia után az ő írásai jelentek meg legnagyobb példányszámban. „Dame” Agatha azonban olyan helyzettel szembesült idén, amit még kedvenc nyomozója, Poirot sem tudna megoldani.
Első regénye 1920-ban jelent meg és mivel ekkor már férjnél volt, az Agatha Christie nevet használta. Első férje Archibald Christie pilóta volt és bár 1928-ban elváltak, az írónő egész életére megtartotta ezt a nevet. Második férje Max Mallowan régész volt.
Agatha Christie már életében rendkívül sikeres lett, regényei, színdarabjai bejárták a világot, rekordokat döntögetve. A könyveiből készült filmekben a legnagyobb színészek tűntek és tűnnek fel ma is. Az „Egérfogó” a színháztörténet rekordja, 1952-es bemutatója óta folyamatosan műsoron van. Nem készült még belőle film, mert az eredeti szerződés szerint csak akkor lehet megfilmesíteni, ha egyszer lekerült a műsorról legalább hat hónap időtartamig.
Az Egérfogó addig nem lehet film, amíg színházban műsoron van (Fotó: Wikipedia)
Ezt a különös kikötést most érdekes körülmények bonyolítják. A londoni West Enden idén márciusban fel kellett függeszteni az előadásokat a koronavírus miatt és a hat hónap éppen a napokban jár le. Októberben tervezik legalább online közvetítésben folytatni az előadásokat.
Agatha Christie két fő alakja Hercule Poirot és Miss Marple. Poirot a belga rendőrségtől nyugdíjba vonult, kissé önhitt, piperkőc detektív, akinek különleges bajusza az ismertetőjegye. Miss Marple pedig a vidéken éldegélő vénkisasszony, akinek semmi sem kerüli el a figyelmét.
Agatha Christie emlékművének részlete Londonban, rajta két fő alakja, Poirot és Miss Marple (Fotó: Wikipedia)
A két alak sosem találkozott egymással és írójuk nagyon ügyelt rá hogy „sorsuk el legyen rendezve”. Mindkettejüknek megírta jó előre az utolsó történetét, majd letétbe helyezte a regényeket és azok csak akkor jelentek meg, amikor Agatha Christie már nem írt többet. Poirot meg is hal a szerzővel együtt, Miss Marple-t viszont nem volt szíve meghalasztani a legutolsó regényében, így az túléli Agatha-t. (A mű valóban csak halála után jelent meg.)
Agatha Christie egy végtelenül liberális, igazán haladó szellemű író volt. Több művében is rejtett vagy nyílt szál a homoszexuális vagy a leszbikus kötődés. A házasságon kívüli kapcsolat elfogadottsága is megjelenik műveiben, ha azok indokoltak a körülmények miatt. Második férje 14 évvel volt fiatalabb nála és nem is volt a hűség mintaképe, mégis kitartottak egymás mellett Agatha haláláig.
A különböző kultúrákkal, emberekkel kapcsolatban is nagyon nyitott, érdeklődő volt. Egyedül azt nem tudta elfogadni, ha regényeit a színpadra való átírás során tönkretették. Úgy kezdett el színdarabokat írni hogy a „Tíz kicsi négert” szerinte sorra elrontották és azt mondta, akkor jött rá, hogy ha azt akarja hogy rendesen legyen megcsinálva, akkor azt neki magának kell megírnia.
Agatha Christie 1958-ban az Akropoliszon (Fotó: Wikipédia)
Agatha Christie nagyon szeretett utazni, a Közel-Kelet volt a gyengéje, imádta azt a világot. Persze ne felejtsük el, a britek akkoriban „hazajártak” oda és a Birodalom részének tekintették.
Ezen kívül önéletrajzában kiemel még egy vidéket, ami különösen kedves volt számára. Amikor második férjével, Max Mallowannel összeházasodtak, hosszú nászútra indultak. 1930 őszén Velence után Dubrovnikban, majd Splitben töltöttek jó pár napot. Lenyűgözte őket az 1929-ben Splitben felállított 8 és fél méteres Nini Gergely (Grgur Ninski) szobor, (annak az Ivan Meštrovićnak a műve, aki az újvidéki Svetozar Miletić szobrot is alkotta).
Agatha teljesen elcsábult a jugoszláv vendéglátástól.
A Dalmáciában töltött időről úgy ír: az éttermek jelentették az egyik legjobb élményt. Mivel az étlap „jugoszlávul” volt, csak találgatva ráböktek egy-egy névre és kíváncsian várták, mi érkezik az asztalukra. A mindig kiváló ételek mellett a másik érdekesség az volt, hogy a pincérek sosem hagyták őket fizetni, hanem francia, olasz és angol nyelv keverékével minden este nagyon kedvesen elmagyarázták, hogy majd ráérnek holnap fizetni. Az indulásuk napján alig tudták megértetni, hogy már nem lesz holnap, mert utaznak tovább, erre a pincér sűrű sajnálkozások közepette eltűnt, majd előállt egy valószínűtlenül alacsony összegű számlával.
Mivel (régész) férje állandóan a Közel-Keleten turkált, Agatha Christie kétlaki életet élt Anglia és Bagdad között.
Többször átutazott Jugoszlávián és második legnépszerűbb regényét is „oda helyezte el”: a Gyilkosság az Orient Expresszen című könyvben a legendás vonat Vinkovcinál akad el a hóban.
Kiemelkedő sikereire tekintettel 1971-ben az uralkodótól megkapta a „Dame” (Brit Birodalom dámája) címet, ez a lovag női megfelelője. Második férjét régészeti munkája elismeréseként ütötték lovaggá, így azon ritka házaspár voltak, akik mindketten és egymástól függetlenül birtokoltak úgynevezett „saját jogon”, uralkodó által adományozott lovagi címet.
Agatha Christie legnépszerűbb regénye a „Tíz kicsi néger” egyben minden idők legnagyobb példányszámban eladott krimije is lett. Az írónőnek természetesen esze ágában sem volt bárkit is bántani a címmel. A Tíz kicsi négert egy régi gyermek mondókából kölcsönözte és azért választotta ezt a címet, mert maga a történet kihívás volt számára. Önéletrajzában azt írja, olyan megoldhatatlannak tűnt az ötlet, ami a gondolataiban mocorgott, hogy nem hagyta nyugodni, amíg nem kanyarintott belőle krimit.
Agatha Christie Tíz kicsi néger az 1968-as magyar nyelvű kiadás és a módosított című amerikai1973-ból
Az 1939-ben megjelent regény Európában a négeres címet viselte, Amerikában próbálkoztak a „Tíz kicsi indián” címmel, de ugyebár az sem hangzott arrafelé sokkal jobban. A megoldás a „Than there were none” (A végén egy sem maradt) lett, mert ez a mondóka utolsó sora és senkit nem bánt.
Agatha Christie saját dédunokája jelentette be a napokban, hogy a Tíz kicsi néger című könyv címét és tartalmát is megváltoztatják Franciaországban. Kiveszik a címből a néger szót és a regényben előforduló néger szavakat is törlik. A helyszín Néger-sziget elnevezését Katona-szigetre változtatják meg. Magyarországon is készül a regény új fordítása, a kiadó júliusban jelentette be, hogy az új cím itt a “Mert többen nincsenek” lesz.
Agatha Christie édesapjával és Toby kutyával a Torquay-i birtokon 1900 körül (Fotó: Wikipedia)
