Amikor az év elején közzétették a 2019-es év közlekedésbiztonsággal kapcsolatos hivatalos adatait, szinte kivétel nélkül mindenki elégedettségének adott hangot, ugyanis az előző évhez képest csökkent a közlekedési balesetben elhunytak és sérültek száma.

Annak ellenére, hogy a számok bizakodásra adnak okot, a szakértők mindenkit figyelmeztettek, hogy van hová fejlődnünk, elsősorban azért, mert egyes berögződött rossz szokásainktól képtelenek vagyunk megszabadulni. Hiába a szigorúbb (pénz)büntetés, a különböző megelőzéssel kapcsolatos tanfolyamok, a biztonsági öv bekötése a hátsó ülésen továbbra is tabutémának számít.

Felelősök keresése

Tavaly Szerbiában 534 személy vesztetette életét közlekedési balesetben: amióta a statisztikusok vezetik a szerencsétlenségben elhalálozottak számát, soha nem volt még ennél alacsonyabb az elhunytak száma. A 2000-es évek elején évente mintegy ezer ember halt meg a szerbiai utakon, s ha ezt az adatot vesszük figyelembe, akkor egyértelműen előrelépésről lehet és kell is beszélni. Viszont azt sem szabad elhallgatni, hogy Szerbia még mindig messze van a 2011-ben kitűzött céltól. A kilenc évvel ezelőtt elfogadott terv szerint 2020-ra 365 alatt kellene lennie a halálos áldozatok számának, azonban egyelőre – az év első hét hónapjának adatai alapján – úgy tűnik, ezt nem sikerül majd megvalósítani.

Ha a felelősöket keressük, akkor azok között minden bizonnyal helyet kell kapniuk az utak minőségéért és a biztonságos közlekedés fejlesztéséért felelősöknek, hiszen az utak minősége még mindig hagy kivetnivalót, egyes szabályok és rendelkezések ellentmondanak egymásnak, és az utakon közlekedő járművek átlagéletkora meghaladja a tizenhat évet. Viszont a közlekedésben részt vevők felelőssége sem hanyagolható el, legalábbis ez derült ki a Közlekedésbiztonság Ügynökség felméréséből, amely megállapítja, hogy az utakon közlekedők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a halottak és a sérültek száma magasabb annál, mint amennyi a reális lenne.

„Lassan vezetek, nem kell az öv…”

Hiába hangoztatják a szakemberek, hogy a biztonsági öv életet menthet, a szerbiai polgárok egy része továbbra sem hajlandó figyelembe venni ezeket a véleményeket, inkább úgy dönt, hogy nem használja a biztonsági övet. Hogy ez a felfogás mennyire idegen a közlekedés terén biztonságosnak mondott országokban, azt nagyon szépen mutatják a számok. Míg Szerbiában a biztonsági övet a sofőrök 84,9 százaléka használja, addig ez a szám Németországban és Franciaországban eléri a 98 százalékot, a skandináv országokban pedig megközelíti a száz százalékot. Annak ellenére, hogy kísérletekkel bizonyított, hogy egy közlekedési baleset során a biztonsági öv a sofőr és az anyósülésen ülő személy esetében 40 százalékkal csökkenti a halálos kimenetelt, és 75 százalékkal csökkenti a sérülés kockázatát, ezt a szerbiai állampolgárok képtelenek elfogadni és felfogni. Bizonyára mindenki hallotta már a Szerbiában jól ismert mondatot, hogy „nem kötöm be magam, mert csak ide megyek a szomszédba, és lassan vezetek majd…”

A Közlekedésbiztonsági Ügynökség által közzétett adatokból kiderült, hogy a legrosszabb a helyzet Jagodina községben, ahol a sofőröknek mindössze 69 százaléka használja a biztonsági övet, s úgy tűnik, őket a tízezer dináros pénzbüntetés sem tudta meggyőzni arról, hogy a biztonsági öv életet menthet. Nem sokkal jobb a helyzet Kraljevo községben (70 százalék), Bor község (72 százalék), Novi Pazar község (73 százalék), Prijepolje község (74 százalék). Ha a pozitív példákat is ki szeretnénk emelni, akkor meg kell említeni, hogy a Pirot községben élő sofőrök 95 százaléka használja a biztonsági övet, s az élcsoportban található néhány vajdasági község is: Újvidék és Szabadka (93 százalék), Nagykikinda (90 százalék) és Nagybecskerek (89 százalék).

Szégyenkezésre okot adó adatok

Ha a sofőrök esetében aggodalmunknak adtunk hangot, hogy az országos átlag szerint 15 százalékuk nem használja a biztonsági övet, akkor nehéz lesz szavakat találni arra a jelenségre, hogy Szerbiában a hátsó ülésen utazóknak mindössze 12,3 százaléka (!) köti be magát. Vagyis minden tizedik, a hátsó ülésen tartózkodó utas gondolja úgy az országban, hogy a biztonsági öv nem dísznek van a járműben, hanem azért, hogy használják. A tavalyi évre vonatkozó statisztika szerint a balesetben elhunyt személyek ötven százaléka, vagyis minden második utas felejtette el bekötni magát. A Közlekedésbiztonsági Ügynökség többször is kihangsúlyozta, hogy egy 75 kilós személy, aki a hátsó ülésen utazik, és nem használja a biztonsági övet, egy közlekedési baleset következtében másfél tonnás betontömbnek megfelelő erővel csapódhat neki az előtte levő sofőrnek.

A 12,3 százalékos országos átlag siralmas és lehangoló, s csak egy kicsit jobb a helyzet egyes városokban és községekben. Belgrádban az utasok 15 százaléka használja a biztonsági övet, Újvidék esetében ez a szám 14, Nagybecskereken pedig 13 százalék. Érdekes, hogy míg Pirotban a sofőröknek mindössze öt százaléka hagyja figyelmen kívül a biztonsági öv bekötéséről szóló szabályt, addig az utasok 99 százaléka (!) utazik úgy, hogy nem köti be magát. Statisztikai hibahatárnak minősülnek még a leskovaciak (mindössze két százalékuk használja a biztonsági övet), valamint a prijepoljeiek és a kruševaciak (3-3 százalék).

Ez utóbbi adatokhoz nem sok hozzáfűznivaló van, hiszen annyira lehangolók és dühítők is egyben, az viszont egyértelműen kiderül belőlük, hogy az illetékeseknek rengeteget kell még dolgozniuk azon, hogy felhívják a figyelmet a biztonsági öv használatának fontosságára, s ezt a munkát már az óvódások körében el kell kezdeni, hogy egy napon Szerbia a jelenleginél sokkal jobb számokkal dicsekedjen.

Lehangoló statisztika – minden tizedik, a hátsó ülésen tartózkodó utas gondolja úgy, hogy a biztonsági öv nem dísznek van a járműben, hanem azért, hogy használják (Fotó: pixabay)