A hitelmoratórium bevezetésekor a polgárok legtöbb panasza arra vonatkozott, hogy a bankok nem tetté lehetővé az előrehozott moratóriumot azokra a részletfizetési kötelezettségekre, amelyen a kormányhatározat hatályba lépését követően, de még március 31-e előtt érkeztek az adósokhoz. A moratórium megszüntetését követően azonban a bankok kamatelszámolási gyakorlata vált a lakossági panaszok legfőbb forrásává, tudatta a Szerbiai Nemzeti Bank, közölte a Nova ekonomija.

A moratórium rendelkezéseinek érvényesítése elmaradása miatt a jegybankhoz érkezett panaszok száma tulajdonképpen jelentéktelen, alig 0.01 százalékos, a bankok ugyanis az esetek zömében azonnal reagáltak, amikor a jegybank rámutatott, hogy nem a megfelelő módon alkalmazzák a moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket és a szabálytalanságokat a fogyasztók megelégedésére számolták fel, így jegybanki beavatkozásra a legtöbb esetben nem volt szükség.

A március végén felkínált első moratóriummal a polgárok és a gazdasági szereplők több mint 90 százaléka élt, míg a második moratóriumot a polgárok 82 százaléka és a jogi személyek 69 százaléka vette igénybe.

Az elszámolt kamatokat illetően a polgárokat elsősorban az érdekli, miért számoltak el egyáltalán kamatot a moratórium ideje alatt, a moratórium lejártával pedig leginkább az érdekli az adósokat, hogy miért emelkedtek a havi törlesztőrészletek.