A koronavírus-járvány miatt az elmúlt hónapokban Magyarország több ízben módosított az országba történő belépés szabályain. Legutóbb augusztus utolsó napjaiban jelentették be, hogy az ország szeptember elsejétől lezárja határait, ám ez a rendelkezés elsősorban a nyugat-európai országok állampolgárait érinti, s más szabályok vonatkoznak a szomszédos államokban élőkre, ahogy például a csehekre, szlovákokra és a lengyelekre is. A Magyarországról Vajdaságba utazni szándékozók életét a július közepén bevezetett korlátozások keserítették meg, s az új szabályozással is a harminc kilométeres határsávban élők helyzete változott.

Mint ismeretes, a magyar kormány júliusban az országokat járványügyi szempontból zöld, sárga és vörös kategóriákra osztotta. Szerbiát a sárga kategóriába sorolták, ez pedig azt eredményezte, hogy július 15-étől augusztus 30-ig mindazoknak, akik Magyarországra beléptek, két negatív PCR-teszt hiányában tizennégy napos karanténba kellett vonulniuk. A régi és a szeptember elsején életbe lépett rendelkezésekben is szerepelt az a kitétel, hogy a Szerbiából érkezők a harminc kilométeres határsávba teszt és karanténkötelezettség nélkül is beléphetnek Magyarországra, viszont huszonnégy órán belül el kell hagyniuk az országot. Ez mindenképpen sokat jelent azon munkavállalók számára, akik Vajdaságban élnek, és naponta járnak át Magyarország valamelyik határ menti településére dolgozni.

A jelenleg érvényben lévő korlátozások szerint a harminc kilométeres határsávban élők huszonnégy órára beléphetnek a szomszédos országba, azonban ezzel csak az ő gondjaik oldódtak meg. A rendelkezés gyakorlatilag teljesen ellehetetleníti a családi, üzleti, baráti és egyéb kapcsolatok ápolásában azokat a vajdaságiakat, akik nem a harminc kilométeres határsávban, hanem például Budapesten vagy az ország más részein élnek. Vannak, akik ezt a fajta kettős mércét igazságtalannak és felháborítónak tartják, ugyanakkor olyanok is akadnak, akik megértőbbek, helyzetüket pedig a járvány megfékezése érdekében hozott áldozatként élik meg. Szerkesztőségünket is sokan megkeresték a probléma miatt, voltak, akik nem merték vállalni a nevüket, hogy elpanaszolják, hónapok óta nem látták a szüleiket, nagyszüleiket, a teszt pedig túlságosan sokba kerül a számukra.

„Értelmetlen, hogy kilométerekben próbálják kivédeni a járványt”

Kónya Bosnyák Natália családjával hat éve él Magyarországon. Januárban született meg a kisfia, a várandósága alatt is már ritkábban utazott haza Szabadkára, korábban viszont másfél havonta rendszeresen látogatta szüleit, nagyszüleit, rokonait és barátait.

– Legutóbb a július 11-i hétvégén voltunk otthon, pont akkor, amikor döntöttek a korlátozásokról. Két hét karantén várt volna ránk, ha július 15-e után érkezünk vissza Magyarországra, ezért a kéthetesre tervezett szabadkai pihenőnket „töröltük”, és két és fél nap után visszajöttünk Budapestre. Szabadkán élnek a szüleink, a nagyszüleim, a legközelebbi rokonok és a barátaink egy része. Január óta, ahogy megszületett a kisfiunk, a nagyszülők mindössze négyszer találkoztak vele személyesen, a dédszülők egyszer, viszont van olyan közeli rokon és barát, akivel azóta sem sikerült találkozni. Ez eléggé elszomorít minket, és nyilván türelmesen várjuk a helyzet oldódását, de azért nem egyszerű elfogadni ezt az elszigeteltséget. A magam részéről már nem tudom, mit gondoljak erről az egészről. Az elején még bosszantott, hogy egyáltalán van átjárás – ha már állítólag a határok lezárása az egyik megoldás –, azóta viszont fordult a kocka, és már inkább azért vagyok dühös, hogy kilométerekben próbálják „kivédeni” a járvány terjedését, miközben, ha egy picit is átgondolja az ember, máris nyilvánvaló, hogy ennek így valóban nem sok értelme van. Tény, hogy nehéz mindenkire nézve megfelelő megoldást találni… Erre a helyzetre talán az jelenthetne megoldást, ha valamilyen módon igazolni lehetne, hogy családi látogatás céljából jövünk-megyünk a harminc kilométeres távolságon túl, hogy tíznél kevesebben leszünk egy adott zárt téren belül, és hogy nem tömegrendezvényre megyünk. Viszont attól tartok, sokan kijátszanák ezt a rendszert is, és innentől már nem lenne semmi értelme – emelte ki Kónya Bosnyák Natália, és reményét fejezte ki, hogy ez az állapot heteken belül rendeződik.

„Az embereket pszichés teher és honvágy kínozza”

Egy neve elhallgatását kérő, vajdasági származású, Budapesten élő egyén szerint érthetetlen az a kettős mérce, amit Magyarország a beutazási szabályok során alkalmaz.

–  Nevesül az a hatalmas probléma, hogy vajdasági magyarok ezrei vagy lehet, tízezrei nem tudnak hazamenni, mivel a harminc kilométeres körzetben való ingázás csak egyirányú. Mindazok, akik Magyarországon élnek, akár Szegeden, akár Kecskeméten, Budapesten vagy Győrben, egyszerűen nem tudnak hazajutni. És ezrek számára érthetetlen az a kettős mérce is, hogy példának okáért, amíg a vranjei, vagy požareváci lakosok minden probléma nélkül elmennek Szegedre, addig az itt élők fordítva ezt nem tehetik meg. Világos, hogy az intézkedés elsősorban az ingázók életét hivatott megoldani, azonban figyelmen kívül hagyja azt, hogy fordított ingázás is létezik, amikor Magyarországról menne át az ember munkavállalási céllal Szerbiába. Ezeknek az embereknek az élete teljesen ellehetetlenült. És további ezrek nyögik azt a pszichés terhet, hogy nem tudnak a szeretteikkel találkozni, s kínozza őket a honvágy. A helyzet szeptemberben az iskolakezdéssel pedig tovább súlyosbodott, immár a középiskolások és az egyetemisták tömegeit is érinti ez a probléma – magyarázta a vajdasági férfi, aki szerint a helyzetre megoldást kellene találni, de mivel, mint mondja, senki se veti fel a kérdést, így az a szőnyeg alá van söpörve.

„Ez a döntés egy szükséges rossz”

A szabadkai származású Vincer Attila idestova negyedik éve él Magyarországon, egy dél-borsodi városkában, ahol pedagógusként dolgozik.

– Mivel Szabadka és a lakóhelyem közötti távolság háromszáz kilométer, így nem esek bele abba a körbe, akik a harminc kilométeres határsávban élnek. Sajnos idős, betegeskedő édesanyám egyedül él egy családi házban. A mostani határzár igen megnehezíti a helyzetünket, mivel korábban havonta haza tudtam látogatni, és a ház körüli dolgokat, a kisebb javításokat, nagyobb bevásárlást el tudtam intézni a számára. Legutóbb júniusban látogattam meg, és akkor sikerült a fűtéshez szükséges szenet bespájzolni. Viszont, ha a helyzet nem javul, nem tudom, mitévő legyek, mert februárban a kamrát ismét fel kell töltenem szénnel. Szülővárosommal erős köteléket ápolok, azonban barátaim és idős édesanyám látogatása ilyen feltételek mellett szinte lehetetlen. A két negatív PCR-teszt árát még valahogy kiböjtölheti az ember, de a két hét karantént már a munkaadó nem tolerálja. Bizonyára sokan vagyunk hasonló helyzetben, akik az adott feltételeknek nem tesznek eleget, és képtelenek hazajutni. Tudatában vagyok, hogy Magyarország kormánya ezen döntéseivel igyekszik elejét venni a járvány terjedésének, és ez egy szükséges rossz döntés – nyilatkozta Vincer Attila, és kiemelte, szerinte a helyzetre az jelenthetne megoldást, ha a beutazási sávot kiterjesztenék az egész országra, az időkorlátot pedig 48 órára emelnék.

– Azt gondolom, hogy ezzel nem növelnék jobban a járvány terjedésének a lehetőségét. Mi lenne az igazságos megoldás? Sajnos, bármilyen döntést is hoznak, valahol valamit be kell áldozni, de addig is tartsuk be a járványügyi előírásokat! – vélekedett a pedagógus.

Szigorított határvédelmi intézkedések Magyarországon

Szeptember elsején életbe léptek a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorított határvédelmi intézkedések Magyarországon. Ideiglenesen a teljes belső határon visszaállította a határellenőrzést a kormány.

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletek értelmében a külföldről érkező magyar állampolgárok és magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjaik személyforgalmi beléptetéskor egészségügyi vizsgálaton eshetnek át. A fertőzés gyanújának megállapításától függetlenül a belépők a járványügyi hatóság által kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba kerülnek 14 napra. Ez alól felmentést két, öt napon belül, legalább 48 óra különbséggel elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat (PCR-teszt) negatív eredménye adhat.

A rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban és a hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint azokra, akik a belépéskor hitelt érdemlően igazolják, hogy a megelőző hat hónapban átestek koronavírus-fertőzésen.

Nem magyar állampolgárok a személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be. Ez alól felmentést csak a rendőrség adhat, méltányolható ok esetén, ez lehet például bírósági vagy hatósági eljárásban való részvétel, meghívólevéllel igazolt üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, beutalóval igazolt egészségügyi ellátás igénybevétele, tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, családi eseményeken – házasságkötés, keresztelő, temetés – való részvétel, hozzátartozó gondozása, kiemelt jelentőségű nemzetközi sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen való részvétel.

A szomszédos államok polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb huszonnégy órára az államhatártól számított harminc kilométeres távolságon belülre beléphetnek, de ezt a sávot nem hagyhatják el.

A külföldiek tranzitáthaladása egészségügyi vizsgálat után engedélyezett, ha fertőzés gyanúja nem merül fel. A tranzitforgalom azonban csak meghatározott útvonalon lehetséges, csak bizonyos pihenőkön megállva, és legfeljebb huszonnégy óráig.

A cikk nyomtatott változata a Családi Kör hetilap szeptember 10-ei számában jelent meg.

A Röszke-Horgos Autópálya határátkelő (Fotó: Archívum)