Kihirdették a rendkívüli állapotot, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap Örményországban, miután összecsapás volt az örmény és azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban – jelentette be Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök.
Óriásira nőtt a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között vasárnap délelőtt, miután Jereván közlése szerint az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén. Azeri közlés szerint akciójuk ellencsapás volt, válasz arra, hogy az örmény támogatást élvező erők azeri célpontokat támadtak a régióban.
A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy a régió székhelyén, Sztepanakertben és a környező falvakban is lövedékek csapódtak be, több ház is megrongálódott, és sebesültek is vannak. Örmény források szerint egy nő és egy gyerek meghalt.
The Azerbaijani armed forces targeted the civilian population and fired large-caliber weapons.#NKpeace #ArtsakhStrong pic.twitter.com/acsf7jgYZp
— Government of Armenia (@armgov) September 27, 2020
Vasárnap reggel az örmény kormányfő közölte, hogy egy azeri támadást elhárítva az örmény haderő lelőtt két azeri katonai helikoptert, három drónt, és kilőtt három páncélozott harcjárművet.
Fegyveres összecsapás tört ki Örményország és Azerbajdzsán között
Azeri részről azt állították, hogy az általuk indított katonai akció válasz volt egy örmény támadásra, amiben több civil is életetét vesztette. Baku elismerte egy helikopter elvesztését, de közölte, hogy a légi jármű személyzetéből senki sem sérült meg, és beszámoltak arról, hogy örmény légvédelmi egységeket semmisítettek meg. A BBC tudósítása szerint vasárnap az azeri védelmi minisztérium szóvivője bejelentette azt is, hogy több olyan falut is felszabadítottak, ami évek óta örmény megszállás alatt állt.
Az EU-tagállamok nevében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke „súlyos aggodalmának” adott hangot, és felszólította a feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, és térjenek vissza a tárgyalásokhoz. „Ez az egyedüli járható út”, az egyedüli módja annak, hogy elejét vegyék a konfliktus eszkalálódásának – írta Twitter-üzenetében a vezető uniós tisztségviselő.
Törökországban a kormánypárt szóvivője, Omer Celik azt írta Twitter-oldalán, hogy Ankara „vehemensen elítéli az Azerbajdzsán elleni örmény támadást”. A török álláspont szerint „örmény provokáció” történt, és „Örményország veszélyezteti a regionális békét”. A török elnök szóvivője is elítélte Örményországot, amiért „polgári célpontokra támadt, és ezzel megsértette a tűzszünetet”.
A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szeparatisták ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, a térség azóta is alacsony intenzitású fegyveres konfliktus színtere. Júliusban a szinte mindennapos határmenti villongásoknál komolyabb összecsapás tört ki Hegyi-Karabahtól északnyugatra, az azeri-örmény határ térségében. A felek akkor is egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért.
Az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén (Fotó: EPA)