Korrupció.
Annyira közismert és elterjedt fogalom, hogy már felesleges is magyarázni a jelentését. Egyébként érdekes, hogy nemzetközi kutatások sokasága mutatta ki és bizonyítja, hogy ez, illetve az ez ellen való küzdelem képezi az egyik leggyakrabban elhangzó választási ígéretet. Vagyis évtizedek (századok?) óta a világ szinte minden országában, szinte minden egyes választási kampány során szinte minden egyes párt megígéri, hogy ha hatalomra kerül, akkor bizony hadat üzen a korrupciónak, és felszámolja azt. Már csak az ígéretek gyakoriságából lehet következtetni arra, mekkora sikerrel…
De ha már egyszer hatalomra kerültek, tenniük is kell valamit ennek érdekében – vagy legalább a látszat érdekében. Így aztán a legtöbb helyen meg is alakulnak a különböző korrupcióellenes ügynökségek, tanácsok, testületek, különböző felhatalmazásokkal. És tőlük telhetően (meg attól függően, hogy ténylegesen mennyit engednek meg nekik) igyekeznek is tenni a dolgukat. Addig, amíg kishalakra vagy éppen a politikai ellenfél táborához köthető alanyokra vadásznak, a tevékenységük kifejezetten üdvös, és még az sem baj, ha az épp hatalmon levő nómenklatúrából lőnek ki egy-egy, túlságosan elszemtelenedett vadat – ettől csak nő a hitelesség. Időről időre azonban előfordul, hogy ezek a – mindenkori kormány megbízásából dolgozó – szervek (túlságosan is) komolyan veszik a dolgukat, és elkezdik kivizsgálni az igazán nagyhalak gyanús ügyeit, hisz az igazán komoly (köz)pénzek már ezen a szinten forognak. Na, ez már baj. Jobb helyeken (olyanokon, amelyekre első pillanatban talán nem is gondolnánk, például Dél-Koreában vagy Romániában) ugyanis ebbe már miniszterek, államelnökök bukhatnak és buknak bele.
De csak azért, mert nem voltak elég kreatívak. Nem tudták kezelni ezt a helyzetet, nem tudták, mi a megoldás. Szerencsére Szerbiában ennél sokkal tapasztaltabb és felkészültebb politikusaink vannak, akiket nem lehet csak úgy zavarba hozni egy ilyen helyzettel. Ha a korrupcióellenes tanács nagy állami közvállalatok pénzügyeit kezdi el kivizsgálni, és ott esetleg rendellenességeket talál – akkor a megoldás az, hogy le kell váltani a tanács tagjait, esetleg meg kell szüntetni az egész testületet!
Ez történik ma Szerbiában. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk: a korrupcióellenes tanács elkezdte kivizsgálni a Szerbiai Vasutak ügyvitelét, és már régebb óta vizsgálja a Telekom Srbija egyik, gyanúsnak vélt szerződését, mire válaszul Zorana Mihajlović, a szerb kormány alelnöke bejelentette, „a kormány néhány évre visszamenőleg felül fogja vizsgálni a korrupcióellenes tanács munkáját”.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket. De addig se veszítsük el hitünket a szerb kormány rátermettségében.
Illusztráció (Fotó: freepik.com)
