Ma ünnepli 75. születésnapját az Egyesült Nemzetek Szervezete. Az ENSZ mindenki véleményére kíváncsi, egyperces kérdőívben várják a válaszainkat azzal kapcsolatban, hogy mit gondolunk a szervezet munkájáról és milyennek szeretnénk látni a világot 25 év múlva.

Az ENSZ a Népszövetség utódjaként alakult meg a második világháború után. Az 1945 júniusában, San Franciscóban aláírt alapokmány október 24-én lépett hatályba. Az 51 alapító ország – közöttük sok olvasónk szülőhazája, az azóta felbomlott, de egykor valóban független, aktív és hatékony, el nem kötelezett külpolitikát folytató volt Jugoszlávia – úgy határozta meg a szervezet célját, hogy az elsődlegesen a nemzetközi béke és biztonság elérése, fenntartása legyen. Ezen túl olyan gazdasági, kulturális, szociális feladatokkal foglalkozik, amelyekhez nélkülözhetetlen a nemzetek összefogása, folyamatos egyeztetése.

Az alapító tag Jugoszlávia ajándéka: Antun Augustinčić horvát szobrász Béke-emlékműve az ENSZ-palota parkjában (Fotó: ENSZ)

Az alapító tag Jugoszlávia ajándéka: Antun Augustinčić horvát szobrász Béke-emlékműve az ENSZ-palota parkjában (Fotó: ENSZ)

Az alapítók között nem lehetett olyan ország, amelyik a világháborút vesztes oldalon fejezte be. Magyarország hosszas huzavona után csak 1955-ben csatlakozhatott. A ma 193 tagállammal működő szervezet felé nem mindenki siette el a felvételi kérelmet, Svájc például csak 2002-ben csatlakozott.

A titói Jugoszlávia alapító tag volt, de az ország széthullása után nehéz helyzetbe került, mert Szerbia automatikusan meg akarta „örökölni” a jugoszláv tagságot, az ENSZ pedig ezt nem engedélyezte. 1992 után Szerbia nem is volt a szervezet tagja, csak az ezredfordulón csatlakozott újra (akkor még Montenegróval).

Az ENSZ központja New York belvárosában található, állandó irodája működik még Genfben és Bécsben. A New York-i székhely épületegyüttese 1952-re készült el, nemzetközi felségterületnek számít. A helyszín kiválasztásánál több amerikai nagyváros szóba került, még a Niagara-vízesés is „versenyben” volt. A New York-i területet John D. Rockefeller Jr vette meg, és ajándékként bocsátotta a szervezet rendelkezésére.

A világ tíz legjobb építészét kérték fel a tervek elkészítésére, végül Le Corbusier és Oscar Niemeyer együttműködéséből alakult ki az épületegyüttes végső terve. A legutóbbi nagy felújítás 2012-ben fejeződött be és az épületeket azóta is próbálják modernizálni. Tavaly napelemekkel szerelték fel őket, India adománya Gandhi születésének 150. évfordulójára érkezett az ENSZ-hez. A napelempark a tagországok számára emlékeztetve 193 elemből áll.

Az „ENSZ 75” kampány 2020 januárjában indult, célja, hogy megteremtsen egy globális eszmecserét, párbeszédet. A koronavírus és a világjárvány minden eddiginél jobban figyelmeztet minket, hogy globális együttműködésre van szükség, határokon átnyúló összefogással érhetünk csak el eredményeket.

Akinek van kedve visszajelzést adni a szervezet munkájáról, most megteheti a minden nyelven kitölthető kérdőívben: https://un75.online/

Könnyen kikereshető a magyar és a szerb zászló is az ENSZ-székház előtt. Az utóbbi miatt Koszovó egyelőre nem tagja a világszervezetnek (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)