Az idei fásítás szempontjából ez az év elveszett Vajdaságban, mert ebben az esztendőben a tartományi költségvetésből 0 dinárt költöttek erre a célra, ami tovább rontja a helyzetet Európa legkevésbé fásított területén – írja a a vajdasági kutató-elemző központ (VOICE).
Dejan Maksimović, a Stanište ökológiai társaság tagja azt mondta, hogy ha azt szerenénk, hogy fásítás terén a tartomány megfeleljen az uniós normáknak, akkor a jelenlegi 140.000 hektárnyi fás terület helyet 310.000 hektárral kellene rendelkeznie, tehát még 170.000 hektár erdőre lenne szükség.
Felméréseik szerint Szenttamáson és Temerinben a legrosszabb a helyzet, itt a terület mindössze 1 ezreléke van fásítva.
„A nemzetközi szabványok szerint 14 százaléknak kellene lennie. Hogyan juthatunk el egy ezrelékről 14 százalékra? Erre mint társadalomnak kell választ adnunk“ – modta a szakember.
Dragana Arsić, az Odbranimo šume Fruške gore civil szervezet tagja szerint ezen a területen az utóbbi öt évben mindössze 260 hektáron fásítottak, de a nagyobb baj, hogy a pénzt a hegyen lévő utak építésére fordítják, tehát valójában ellentétes hatást érnek el. Ezen kívül problémát okoz a kontroll nélküli fakitermelés. Véleménye szerint évente a Tarcal-hegyen 50-60 ezer köbméter fát vágnak ki.
Szerinte lealacsonyító, hogy az állami pályázatok nem ölelik fel Vajdaság területét, mert ezt a gondot csak az állam segítségével lehetne orvosolni.
„Abszurd, hogy egy természetvédelmi övezetben olyan területek vannak, ahol engedélyezik a fakitermelést. Ezért kértük a kitermelési moratóriumot, hogy az erdő kissé magához térjen. Erre viszont akkor van igazán remény, ha intenzív fásításba kezdünk“ – mondta a természetvédő, aki feltette azt a kérdést is, hogy az állami földterületeket miért adják külföldi befektetőknek a fásítás helyett.
„Miért nem lehetett fásítani például azt a 160 hektáros területet, amelyet a kínai Linglong vállalat kapott, és amely a legnagyobb környezetszennyező lesz Vajdaságban, ha megépül a gumiabroncsokat gyártó üzem? Adhatták volna a Vajdaság Erdei Közvállalatnak, vagy Nagybecskerek városának, hogy fákat ültessenek erre a területre, ezzel pedig stratégiai célokat valósíthattak volna meg” – zárta szavait Dragana Arsić.
Illusztráció (Fotó: N1)
