Még közvitán van az a törvénytervezet, amely szerint a jövő évtől (tehát a 2022. elején érkező adószámlákon várható változás) újabb adókötelezettségekre számíthatunk. A tervezet szerint megváltozik a melléképületek besorolása, nem csak a garázsra, hanem a többi melléképületre is adót rónának ki: csirkeólra, fáskamrára, valamint a fúrt kútra, a 10 négyzetméter alapterületnél nagyobb nyitott teraszra is stb. A hír megjelenését követően a Pénzügyminisztérium jelezte, nem kell nagy változásokra számítani, még az is megtörténhet, hogy az új besorolásnak köszönhetően kevesebbet adózunk majd. Arra is kitértek, hogy az említett adókból befolyó összeg a helyi önkormányzatokat illeti meg, és ők is döntenek arról, hogy pontosan mit, és mennyi fizettetnek meg. Ezt követően pedig olyan hír is érkezett, hogy azokra a melléképületekre, amelyekben állattenyésztés folyik, kérhetjük az adómentesítést. November 4-ig lesz közvitán a törvénytervezet, akkor derült ki pontosan, milyen változásra számíthatunk.
Milenko Vasović a nova.rs portálon írt kommentárjában e téma kapcsán felteszi a kérdést, vajon mikor láttunk olyan, hogy Vučić, Mali vagy Brnabić bárkinek, bármit is adott volna csak úgy, ajándékba. Most jött el az idő, hogy visszafizessük a 100 eurós egyszeri segélyt/támogatás, amit a kormány minden felnőtt lakos számára átutalt a járványügyi helyzet miatt. (Csak annak nem, aki előzetesen lemondott erről.)
– Dačo a szobatársam volt az egyetemen, ő mesélte valamikor régen, hogy elvitték tőlük az egyetlen tehenüket. Adó fejében, persze. Az apja csak szívta a kapadohányát, az anyja tépte a haját, verte saját mellkasát, ők öten meg sírtak. Az adóbehajtó megkötötte a vastag kötelet, és elvezette Sivulját. Megint ezek a képsorok várnak ránk? – kérdezi Vasović.
– A hatalom a pénztárcára üt, mindenkiére, sorban. Nincs kivétel, a gazdagok és szegények is fizetni fognak; az egészségesek és a betegek is; az ellenzék és Vučić szavazói is. Pénztárcákat elő, vagy Sivulját, ha nincs pénzünk. Így lehet feltölteni az államkasszát. A hatalmat épp a pénzért kell megszerezni, nem a meleg fánkokért.
Hogy Mali, Vulin, Brnabić, Stefanović, Vučić, Dačić… csak úgy üljenek. Költöttek, most meg jönnek az új káderek. Fel kell tölteni, mint egy előfizetéses mobilszámot. Fizetsz, elhasználod, feltöltesz, elhasználod…
Fizess, nép, amikor hallgattál a Krušik kifosztásakor, a Kolubara kiürítésekor, a bankok harácsolásakor, a fenyőfák és szökőkutak, az újévi világítás láttán. Akkor is, amikor százmillió eurókat vettek ki a Telekomból, amikor csillagászati „támogatásokat” osztogattak. Fizess, amikor azt sem tudod, mennyi pénzedbe kerültek a lélegeztetőgépek, azt sem, mennyit adunk az Etihadnak… Amikor semmit sem tudsz. Ha tudnád, nem találnának ki újabb adókat.
Fizess, ha nem érdekel miről beszél Marinika Tepić, Jelisaveta Vasilić és Aleksandar Obradović. Ők megmutatják nektek, hogyan tűnnek el az állami pénzek, ti meg úgy vagytok vele, „hol érint ez engem”. Hát, ez a ti pénzetek, a mi pénzünk, amit miután elköltenek, újabb és újabb módját találják ki a feltöltésnek.
Be kell vallanom, ritkán örültem meg törvénytervezetnek. Ez a fáskamrákra meg a csirkeólakra kivetett adóra vonatkozó viszont igazán felvidított. És felkeresem majd a minisztériumot, mert itt hiányoznak a fészerek, a kutyaházak, fóliaházak és pöcegödrök. Miért lennének a pöcegödrök adómentesek a kutak meg nem. A tartalmuk miatt? Miért, ha a vizet meg tudják adóztatni, miért ne adóztatnák meg a …, abból legalább akad bőven.
Ez nem egy elkeseredett, hanem egy okos húzás. Csak így tovább, bátor kormány, bármilyen szégyenérzet nélkül, az úgyis csak a bolondoknak való – írja Milenko Vasović.
A teljes kommentárt ezen a linken olvashatják.
Nem vicces
Gordana Čomić neve több mint két évtizedre összefonódott a tartományi és köztársasági parlamenti élettel, valamikor talán sokak számára az egyik leginkább kedvelhető „arca” volt a szebb napokat is megélt Demokrata Pártnak (DS). A Danas napilap a héten az egyik szerkesztőségi kommentárjában Čomić politikai szerepvállalásával foglalkozott, egy idézettel felvezetve a szöveget – a kurta megbízatású szerb kormány emberi és nemzeti kisebbségi, valamint a társadalmi dialógus kérdéseivel megbízott minisztere a következőket mondta saját magáról: „Sok minden voltam már életem során, de rossz példával sohasem szolgáltam. És nem is most akarom elkezdeni. Most sem mutatok rossz példát.”
– Nem is volt ez olyan régen, február elején, amikor úgy döntött, megszakítja a parlamenti munka bojkottját és megjelent az ülésteremben, hogy beterjessze törvénytervezetét, amely a parlamenti és a helyi önkormányzatok képviselőinek megválasztására vonatkozott és előírja, a köztársasági és önkormányzati választásokon indulók 40 százaléka nő kell, hogy legyen.
Azt, hogy Gordana Čomić javaslatát megszavazzák a képviselők Aleksandar Vučić elnök jelentette be, aki akkor azt üzente, hogy az említett javaslat „hozzájárul Szerbia politikai viszonyainak további stabilizálásához, ugyanis a nők hidegvérűbbek és a jövő mindig jobban érdekli őket a múltnál”.
Ekkor kezdődött.
A DS etikai bizottsága azt ajánlotta, rúgják ki Čomićot a pártból, ő pedig kifejtette, örömmel és mosollyal néz a következmények elé.
Dragoljub Mićunović erőteljesen kritizálta az etikai bizottság ajánlását, botrányosnak nevezve azt.
De akkor még nem sejtette – szinte senki sem sejthette –, hogy Čomić nyolc hónappal később az autokratától elfogad egy szinekúrát.
Március elején jelentették be az Egyesült Demokratikus Szerbia (UDS) koalíció megalakulását, amelynek magját a valamikor DS-tagok által alakított szervezetek – azóta is osztódással szaporodnak – képezték.
A jelöltek között szerepelt Gordana Čomić neve is, aki – biztosan emlékeznek rá – az UDS választási reklámfilmjében a középső ujját is felmutatta.
Most már az is világos, hogy kinek.
Az UDS egy százalékot szerzett a választáson, ezért sokan rohantak, hogy kárörvendjenek és a világhálón azon töprengjenek, most mihez kezd majd Čović húsz év képviselőség után.
Amikor Vučić bejelentette, hogy a jövőbeli kormánynak olyan tagjai lesznek, akik a parlamenti küszöböt át nem lépő listákon szerepeltek, sokan arra gondoltak, hogy az a „valaki” Čedomir Jovanović lehet. Goca ezen is csak nevetett.
Nincs ok a nevetésre, amikor valaki sárba tiporja az elveket és mindazt, amiért síkra szállt két évtizeden át, amikor cserben hagyja azokat, akik saját képviselőjüknek választották meg több éven keresztül.
Az nem vicces, ha valaki egy maréknyi hatalomért segít Vučićnak abban, hogy értelmetlenné tegye az egy adott pártra és annak politikájára leadott voksot.
Semmi szimpatikus nincs abban, ha valaki egy korlátozott időtartamú munkahely miatt hosszú időre a „mindegyikük egyforma” üzenetet küldi, amivel a már amúgy is passzív lakosságot még inkább passzivitásba kergeti.
Igazán nem vicces – zárják soraikat a Danasnál.
Eredetiben itt.
Illusztráció
