Az előrejelzések nem kedveznek az újraválasztásáért egyre féktelenebbül küzdő elnöknek. A több tucat országos közvélemény-kutatás átlagát figyelő két legismertebb adataggregátor (www.fivethirtyeight.com és www.realclearpolitics.com) szerint Joe Biden demokrata jelölt 8,4, ill. 7,2 százalékkal vezet országos szinten a republikánus Donald Trump előtt.

Csakhogy az USA választási rendszere alapján nem az összesen leadott szavazatok többsége dönt, hanem az 538 tagú Elektori Kollégium. Ez utóbbi úgy áll össze, hogy minden tagállam, valamint Washington annyi tagot delegál a soha együtt össze nem ülő testületbe, ahány képviselőházi és szenátusi helyet birtokol. Így jön ki az 538: minden államból 2 szenátor (100) + a Képviselőház taglétszáma (435) + a főváros egyébként kongresszusi szavazati jog nélküli 2+1 delegátusa dönti el a következő elnök kilétét. Ők persze annak alapján szavaznak (legalábbis elvben), hogy saját államukban (néhány kivétellel) ki nyerte el a többséget.

Ez a rendszer súlyos hátrányba szorítja a legnagyobb államok és nagyvárosok lakosságát, mivel a kisebb lélekszámú, vidékiesebb államokat, a kisebb toleranciájú, elszigeteltebb lakosságot preferálja – negyed évezreddel ezelőtti történelmi okokból. Így adódhat, hogy nem a többség választottja kerül a Fehér Házba, mint ahogy legutóbb is történt. (Hillary Clinton közel 3 millióval több szavazatot kapott, mint Trump.)

Az államok többsége egyértelműen jobbra vagy balra szavaz, így kb. 40 állam döntése előre kiszámítható. Éppen ezért 6 vagy 8, ún. billegő államon múlik, ki nyeri az elnökválasztást. Sőt akár csak egyen, mint 2000-ben Floridában.

A Hillary által négy évvel ezelőtt váratlanul elveszített Pennsylvania, Michigan és Wisconsin államokban szintén Biden vezet, méghozzá sokkal nagyobb előnnyel, mint amekkora Clintoné volt akkor. Arról nem is beszélve, hogy a közvéleménykutatók azóta alaposan módosították módszereiket és pontosabbá tették modelljeiket. Korábban túlsúlyozták az egyetemi végzettségűeket és az egyetemistákat, akik közül az utóbbiak sokkal kisebb arányban szavaztak, mint az várható volt. Márpedig éppen az iskolázott rétegek azok, amelyek a Demokrata Párt haladóbb politikáját választják a nagytőkési érdekekre, kisemberi félelmekre és „szocializmus-ellenességre” (ami persze Amerikában óriási mellébeszélés) alapozó republikánusokkal szemben.

Florida ismét kritikus pont lehet, mint a legidősebb átlag életkorú állam, a második ilyennel, Pennsylvaniával együtt. Mindkét esetben a gyűlöletet szító jobboldali ideológia képes legyűrni az emberek saját érdekfelismerő képességét, hiszen míg a jobboldal az egészségügyi és társadalombiztosítás (alapnyugdíj) ellen küzd, addig a baloldal mindig is megpróbálta ezeket a jogokat kiharcolni az emberek számára. Floridában a latin-amerikai származású bevándorlók szavazata is roppant fontos: a Castro-féle Kubából a bőrüket (és pénzüket) rég kimenekítő, azóta többségükben alaposan meggazdagodott bevándorlók a jobboldalra szavaznak, míg a Puerto Ricóból érkezettek (amely az USA része, de a jobboldal nem hajlandó állami jogokat adni neki – akárcsak Washington fővárosnak –, mert az balra billentené a Szenátus többségét) viszont balra.

Néhány kritikus állam republikánus vezetősége élen jár a szavazók és szavazataik kizárásában is. Trump és republikánus csatlósai egyértelműen elismerik, hogy minél több polgár szavaz, annál kisebb az esélyük a győzelemre – minden szinten. Vagyis egyértelműen ők az amerikai demokrácia, az egyenlő szavazati jogok legnagyobb ellenségei.

A Legfelsőbb Bíróság és a különböző szövetségi bíróságok egyelőre kiálltak a szavazati jog mellett. A texasi republikánusok például ki akartak dobatni 127 ezer szavazatot a legnagyobb ottani megyében, mert azt ún. autós szavazóhelyeken gyűjtötték be a helyi hatóságok, természetesen szigorú ellenőrzés mellett. A bíróság viszont leállította ezt a kísérletet. Pennsylvaniában azt akarták megakadályozni, hogy a mai nap után is számlálhassák a szavazatokat, holott nem egy állam saját törvényei szerint teheti azt, és van olyan hely, ahol még az aznapi zárásig postán beérkező szavazatok is számítanak. Ezeket nem lehet mindig ugyanaznap megszámlálni, különösen, hogy egyes helyeken nem engedélyezik a korai számlálást. A szavazást egyébként mindenütt az egyes tagállamok előírásai szerint bonyolítják, a föderáció csak a jogokat, a dátumot és az összegezést szabályozza.

Trump éppen ezeknek a furcsaságoknak a kiaknázására alapozza a ma éjjelre és a következő hetekre tervezett taktikáját: kinyilvánítani a győzelmet, akárhány szavazat marad is ma megszámlálatlanul, és utána foggal-körömmel harcolni a (saját emberei által megtömött, különböző szintű) bíróságokon (a Legfelsőbbön már 6:3-as többsége van!) a további szavazatszámlálás megakadályozásáért.

Floridában egyszer már bejött ez a haditerv – persze akkor éppen a jobboldali jelölt öccse volt ott a kormányzó…

Szavazatszámlálás New Jersey államban (Fotó: Bryan Anselm/NYT)