Minden bizonnyal sokan felteszik maguknak a kérdést, hogy azoknak a súlyos beteg gyerekeknek, akik életét csak külföldi egészségügyi intézményekben, vagy idegen országból beszerzett méregdrága gyógyszerekkel lehet megmenteni, miért kell különféle alapítványok segítségével, vagy emberbaráti SMS-üzenetek küldésével összegyűjteni a szükséges összeget? Vajon ezt a pénzt miért nem teremti elő az állam, vagy biztosítja a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap?
A témával kapcsolatosan megszólaltattunk orvosokat, jótékonysági alapítványok képviselőit és újságírókat. Arra voltunk kíváncsiak, – véleményük szerint – az állam miért nem kapcsolódik be a súlyos beteg gyerekek külföldön, vagy külföldi gyógyszer segítségével történő gyógyítása költségeinek viselésébe. Mi az oka annak, hogy az érintett szülők elsősorban a különféle jótékonysági alapítványokra támaszkodnak? Az is sarkalatos kérdés lehet, hogy miért kerülnek egyes orvosságok több mint kétmillió euróba? Emellett az is megválaszolásra vár, hogy egyes pártok miért élnek vissza ezekkel az akciókkal, és igyekeznek politikai jó pontokat gyűjteni?
A biztosításátalakítása a megoldás (?)
Dr. Zoran Dukić, szabadkai orr- fül- gége szakorvos szerint erre a célra is a Köztársasági Egészségbiztosítási Alapnak kellene pénzt biztosítania, de ezt azért nem teszi, mert – állítólag – nem rendelkezik megfelelő eszközökkel. Vagyis nincs pénze rá.
– Mivel ilyen vonatkozásban Szerbiában nincs más, párhuzamos rendszer, az Alap feladata lenne vállalni az ezzel kapcsolatos kiadások fedezését. Ez az egyetlen lehetséges és logikus megoldás.
– Egykoron, még a JSZSZK-ban »az ember volt a legnagyobb érték«. Ez azonban azóta jelentős mértékben megváltozott, sajnos rossz irányban, s ennél fogva az életnek és az egészségnek is dinárban kifejezett ára van. Nem rendelkezek pontos adatokkal arra vonatkozóan, hogy az ezzel kapcsolatos eljárást betartják-e, de alapos a gyanú, hogy ez nincs mindig így – mondta Dukić.
Kérdésünkre, hogy egyes gyógyszerek külföldön miért kerülnek kétmillió euróba, azt felelte, hogy ez az összeg szerinte is meglehetősen túlzott.
– Ha tudjuk, hogy Ausztriában egy szívátültetés 120 000 euróba kerül, fogalmam sincs arról, hogy bármelyik gyógyszernek miért ilyen magas az ára.
A szakorvos szerint ilyen esetekben a polgárok azért sietnek a bajba jutott családok segítségére, mert az emberekben még él a szolidaritás és az együttérzés, valamint az egymástól való eltávolodás, a mások iránti közömbösség nem hatalmasodott el az embereken olyan mértékben, mint számos más országban.
Dukić szerint ez a téma nagyon összetett és túlnő az egészségügyi rendszer és a betegbiztosítás határait. Csupán a biztosítási rendszer alapos átalakításával lehetne javítani a helyzeten.
– Legjobb megoldás az volna, ha nem csak az állami, hanem több más biztosítási forma is létezne, s az ő konkurenciájukból a biztosítottak húznának hasznot, hiszen mindegyik biztosító igyekeznek minél jobb feltételeket teremteni, amelyekkel magához vonzaná az ügyfeleket – véli a szakember.
– Ennek a „tortánakˮ a felszeletelését azonban az állam mindaddig akadályozni fogja, ameddig megteheti, és aligha enged bárkit is a biztosítási pénz közelébe.
Meggyőződése szerint Szerbia nem annyira szegény, mint ahogyan sokan állítják, hiszen egy átfogó reformmal és a pénzek észszerű felhasználásával lehetne eszközöket találni a súlyos beteg gyerekek és felnőttek gyógyítására.
Az akciók sikere a szülőktől függ
A belgrádi Aleksandar Šapić – Budi human alapítvány képviselője elmondta, hogy jelenleg 900 felkéréssel rendelkeznek, de szinte naponta érkeznek újabb megkeresések.
– Az alapítványnak nincsenek sikertelen akciói, csak kevésbé vagy jobban sikerültek. Egy akció sikere nagyban függ attól, hogy az érintett szülők milyen mértékben vesznek részt a pénzgyűjtési tevékenységben. Egyébként az alapítvány kizárja annak lehetőségét, hogy csupán egy személyre korlátozódjon a tevékenysége. Annál is inkább, mert az alapítvány vezérelve a »mindenkinek egyforma esélyt kell adni« – hangsúlyozták az alapítvány képviselői.
A belgrádi Támogasd az életet alapítvány tájékoztatása szerint jelenleg 19 akciójuk van folyamatban, amely célja a gyerekek gyógyításához szüksége pénz összegyűjtése.
– A szülők kizárólag akkor fordulnak hozzánk segítségért, amikor hozzátartozójuk itthoni, vagy külföldön történő egészségügyi ellátásához nem tudnak saját erőből az eszközöket előteremteni – mondták az alapítványban.
A Budi human alapítványban legnagyobb sikerüknek azt tartják, hogy, hogy sikerült eszközöket összegyűjteniük, hogy számos gyerek és felnőtt megkaphassa az életbe maradásához elengedhetetlen orvosságokat és egészségügyi ellátást, míg a Támogasd az életet alapítványban azt emelték ki, hogy eddig 120 gyereknek segíthettek. Ezt, természetesen, csak az együttérző és társadalmi felelősséggel rendelkező emberek segítségével érhették el.
– Mi az adományozóknak teljes mértékben szavatoljuk, hogy az eszközök azokhoz jutnak el, akiknek ők szánták, viszont a felhasználókkal szemben teljes bizalommal vagyunk, s ez a tény különböztet meg bennünket sok másik alapítványtól – hangsúlyozták a Budi humannál.
A Támogasd az életet alapítványnál elmondtak, hogy viszonylag gyorsan képesek összegyűjteni a gyerekek gyógyításához szükséges pénzt. Ez alól csak azok az esetek képeznek kivételt, amikor viszonylag rövid idő alatt nagy összegre van szükség. Az ilyen esetek legnagyobb részében a szülők több alapítványtól is segítséget kérnek. Folyószámlát nyitnak a gyerekük nevére, és minden átlátható módszerrel arra törekednek, hogy a szükséges pénz minél gyorsabban összegyűljön.
Egyébként mindkét alapítványnál maguknak is feltették a kérdést, hogy miért kerül óriási összegbe, tehát akár kétmillió euróba is egy gyógyszer vagy kezelés.
– Erre a kérdésre mi sem találtunk észszerű választ, de tény, hogy ez az ára bizonyos kezelésnek – mondták a Budi human alapítványnál, míg a Támogasd az életetnél az a vélemény alakult ki, hogy a gyógyszeripar a saját pénzügyi érdekeit helyezi előtérbe és az eredeti feladatát, tehát az emberek egészségének megőrzését háttérbe szorította.
Az állam nem segít
Vataščin Péter, a Családi Kör és a magyar nyelvű Autonómia portál munkatársa szerint a közpolgárok itt, Európa peremén a pártállam kapitalizmusának túszai, ahol a hivatalos szervek nem vállalnak szolidaritást velük, de olykor még a polgárok sem egymással.
– Ebben a csúnya helyzetben nem kell azon csodálkozni, hogy a jószándékú emberek tevékenyebbek, és a maguk szerény és őszinte módján gyűjtenek pénzt a beteg gyerekek gyógyítása érdekében. Bizonyos esetekben ez azt is jelenti, hogy Szerbiában még mindig létezik emberséges és egymás támogató magatartás – mondta Vataščin Péter.
Azt is megemlítette, hogy október derekán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke visszaélt a bajmoki Olivér gyógyítása érdekében indított akcióval, amikor kijelentette, hogy a pénz összegyűjtése legnagyobb mértékben, de az is lehet, hogy teljes egészében az ő pártja érdeme.
– Talán ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy az állam és a politikai elit nem vállal szolidaritást az emberekkel. Még akkor is, amikor esetleg segítenek, igyekeznek politikai poénokat szerezni maguknak. Ez nem tekinthető normális magatartásnak – mondta Vataščin.
Szerinte az a tény, hogy bizonyos készítmények, mint amilyenre Olivérnek is szüksége van, akár 2,2 millió euróba is kerülhet, akár normálisnak is tekinthető, hiszen a kifejlesztése igen magas szintű és rendkívül drága technológiát követel.
– A közelmúltban Ausztria példájának keresztül láthattuk, hogy az állam tud segíteni, ha akar. Ausztriában ugyanis az állam lehetővé tette a saját polgárai számára, hogy ingyenesen hozzájussanak ehhez a gyógyszerhez. Ausztria azonban szinte minden szempontból eltér Szerbiától – hangsúlyozta Vataščin, majd hozzátette, hogy Szerbia nem szolidáris a polgáraival, de szegény európai állam és nem engedheti meg magának, hogy pénzeljen egy ilyen drága orvosságot, vagy fedezze a betegek hasonló jellegű kezelését.
– Tulajdonképpen mindent elölről kellene kezdeni: új államot, új politikai elitet kellene létrehozni, újragondolni az államberendezkedést és »elfelejteni« a globális kapitalizmust. És minden esetre kialakítani az állam és a polgárok közötti szolidaritást – mondta Vataščin.
Emlékeztetett arra, hogy a nyolcvanas évektől napjainkig az állam nem foglalkozott a polgáraival, mert el volt foglalva a saját érdekeivel és visszaélet a társadalmi problémákkal.
– Ugyanakkor a kilencvenes évek háborús időszakában teljesen lezüllesztette a társadalom néhány részét, közöttük az egészségügyet is, amelyek igen fontosak egy rendezett társadalomban és államban – szögezte le Vataščin.
Esetenként az állam fizeti a külföldi kezelést
Hírportálunk néhány kérdéssel fordult a Köztársasági Egészségbiztosítási Alaphoz. Azt szerettük volna megtudni, hogy az Alap támogatásával hány polgár kezeltethette magát külföldön, mi az oka annak, hogy igen gyakran a polgárok és nem az egészségbiztosítás teremti elő a szerbiai gyerekek egészségügyi ellátásához szükséges eszközöket, valamint hol van az a határ, ameddig az Alap fedezi a hazai biztosítottak külföldön történő kezelésének költségeit. Egyelőre egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ, amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket.
Az Alap hivatalos honlapjának azon részén, ahol a külföldön történő kezelés kérdéskörével foglalkozik, az áll, hogy a Köztársasági Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó személyek külföldön történő kezelését az Egészségbiztosításról szóló törvény és biztosított személyek külföldön történő kezelésének feltételeiről szóló Szabályzat rendezi.
„Kivételes esetben a biztosított személy számára jóváhagyható a külföldön történő kezelés, amennyiben Szerbiában erre nincs mód, ugyanakkor valamelyik más országban a betegséget, vagy sérülést eredményesen tudják ellátniˮ – áll többek között az Alap honlapján.
„Az egészségügyi intézménynek a kérelemhez csatolt javaslatát a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap által létrehozott illetékes orvosi bizottsága megvizsgálja és a törvénnyel összhangban első fokon dönt a külföldi kezelésre vonatkozó utalásról.ˮ
Egyébként Szerbia húsz országgal nemzetközi megállapodást írt alá, amellyel az egészségügyi biztosítással kapcsolatos kérdéskört rendezte.
A pártok visszaélnek a humanitárius akciókkal
Az október végén a magyar nyelvű Autonómia hírportál által is támogatott, Észverés címmel rendezett újságírói online eszmecserén résztvevők egyetértetek abban, hogy a politikai pártok nem vehetnek részt a pénzgyűjtésben és az emberbaráti tevékenységben, mert ezzel saját politikájukat érintő visszaélést követnek el.
Sinkovics Norbert, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) elnöke szerint a VMSZ-ben ezzel azt bizonyították, hogy a jelenlegi rendszer nem igazán működik, és nem nyújt valós segítséget az Olivérhez hasonló helyzetben levők számára.
– Vajon az a párt, amely a többségi koalíció tagja, miért használja a civil kezdeményezést a saját népszerűségének növelésére, amikor hatással lehet a politikai döntésekre, kezdeményezheti a költségvetési eszközök átcsoportosítását, és ily módon egy, az ilyen esetekre felkínálhat rendszerbeli megoldást? – tette fel a kérdést Sinkovics.
– Ez az egyetlen eset, amely kiváltotta a vajdasági magyarok reagálását, s az ilyen és hasonló helyzetek hosszú távon lelassíthatják az eszközök összegyűjtését, mert a polgárok egy része esetleg elhatárolódik az effajta politikai ráhatásoktól – magyarázta az egyesület elnöke.
– Az a gond, hogy nincs kifejezett és pontos vonal, amely a civil kezdeményezés és a politikai pártok között határt vonna, mivel Szerbiában meglehetősek az ilyen jellegű összefonódások. A jelen eset is inkább a közösségről, mintsem a konkrét emberbaráti segítségről szó – mondta Sinkovics Norbert.
Véleménye szerint Olivér esete nem egyedülálló, hiszen a médiában és a különféle honlapokon számos esetben találkozhatunk hasonló, beteg gyerekek megsegítésére vonatkozó felhívásokat.
Az újságírók azt is elmondták, hogy eddig a gyógyszer megvásárlásához szükséges pénzeszköznek a tizenöt százaléka gyűlt össze, viszont Ausztriában ugyanehhez az orvossághoz ingyen is hozzá lehet jutni.
Tómó Margaréta, a Vajdasági Rádió és Televízió újságírója elmondta, hogy a VMSZ-ben azt állították, hogy az eddig összejött pénz valamilyen módon teljes egészében kapcsolatba hozható a VMSZ-vel, valamint a civil szervezetek azon tagjai, akik a gyerek gyógyítása érdekében ügyködtek, mindannyian a VMSZ tagjai.
– Reméljük, hogy ezúttal a VMSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az osztrák kormány segítségével Olivér is megkapja a szükséges orvosságot – jelentette ki Tómó Margaréta.
Natalija Jakovljević
Illusztráció (Fotó: pixabay)
A cikk szerb nyelven itt olvasható el: