A koronavírussal fertőzöttek, illetve a járvány miatt elhunyt személyek számadataival való manipulációk miatt a szerbiai orvosok egy csoportja Együtt a Covid ellen elnevezéssel petíciót kezdeményezett, amit eddig több mint 2800-an írtak alá, egyebek közt dr. Cservenák Péter topolyai szülész-nőgyógyász szakorvos, aki szerint a manipuláció annyira nyilvánvaló, hogy még egy kisiskolásnak is feltűnne.
Miért csatlakozott a kezdeményezéshez?
– Orvos kollégáim a közleményben szépen megfogalmazták, hogy mi a petíció célja. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos számadatokkal annyira átlátszó módon manipuláltak, hogy az még egy általános iskolás kisdiáknak is egyértelmű. A szükségállapot idején, amikor az ellenzék indítványozta, hogy az idős személyek kimehessenek sétálni, azt azzal utasította el a hatalom, hogy ha megengednék, megtelnének a temetők. Egyesekben már ekkor felébredt a gyanú, hogy az illetékesek valószínűleg láthatták az eredeti számokat, csak azokat kicsit „megbuherálták”. Viszont legnyilvánvalóbb bizonyíték a manipulációra az, hogy amikor választások voltak, akkor nem volt vírus, de ha tüntetések voltak, akkor az egekbe szökött a fertőzöttek száma. Ez annyira átlátszó, hogy tűrhetetlen!
Tehát kilógott a lóláb?
– Ez a manipulatív helyzet, ami a politikában előállt, a gazdasági körökben is észrevehető, de a szakmai körökben is éveken át gyülemlett. Sajnos a szakmaiságot az orvosi körökben is felülírta a politizálás: a vezető helyekre a politikai pártoknak megfelelő embereket tettek, akiknek a szakértelme éppenséggel nem annyira megkérdőjelezhetetlen, mint a szakma élvonalbeli képviselőié, viszont úgy bólogatnak, ahogy a pártnak megfelel. Ez pedig a teljes egészségügyi rendszert a feje tetejére állította. Én csodával határosnak tartom, hogy a rendszer nem dőlt össze. Az a szerencse, hogy még mindig dolgoznak elszánt emberek – és nemcsak az orvosokra gondolok, hanem a technikusokra és a takarítónőkre is –, akiknek nem számított, hogy hogyan, de elvégezték a munkát. Nagyon sokszor túlórázni kellett, az intenzív osztályokon dolgozók feladata nagyon munkaigényes, és nehéz szkafanderekben dolgozni. Ők ezt mégis bevállalták. És az ilyen, elszánt emberek hátán egy olyan politikai garnitúra pöffeszkedik, amelyik ezt a saját érdemeként mutatja be. Mintha az egészségügyi rendszer nekik köszönhetően állt volna ellen a kihívásoknak, holott épp a fordítottja történt. Épp ők fúrták meg és tették tönkre a rendszert, és a pártcsicskák miatt születhettek olyan döntések, melyek a politikumnak megfeleltek, de a szakmának nem. Az orvosi kamara e tekintetben teljesen csődöt mondott, mert csak nagyon halkan nyilatkozott meg.
Az orvosi szakszervezet azonban nem maradt csöndben.
– Szerencsére az orvosi szakszervezet helytállt, és ki kell hangsúlyozni, hogy élesen bírálta a kialakult helyzetet. Szakmai berkekben megfogalmazódott: mi, orvosok nem hagyhatjuk ezt szó nélkül. Ezért kellett ezt a félig-meddig spontán indítványt aláírni, amivel én is egyetértettem és támogattam. Igazából nem is tudtuk, kik a válságstáb tagjai, mert az telített pénzhajhász politikusokkal, egyes szakemberek pedig hagyták magukat kompromittálni. Miután az orvosok átláttak a szitán, és leleplezték a mutyizást, utána Kon professzor is bevallotta, hogy amikor összeadta és kiszámolta, akkor a jelentések egyharmadánál nem stimmeltek a számok. De a hatalmas centralizációnak épp ez volt a célja: könnyebben manipulálhattak az adatokkal. Szörnyű, hogy Magyarországon is ugyanez megy.
Kon doktor szerint az informatikusok hibáztak. Tudhatta a válságstáb a valós számokat?
– A válságstáb adatokat kapott, amiket valaki előkészített. A BIRN oknyomozó újságírói úgy leplezték le az ügyet, hogy összeadták a helyi, illetve regionális adatokat, és amikor aláhúzták, az összeg nem egyezett a központilag megjelentetett országos számadatokkal. Belgrádból kevesebbet jelentettek, mint amennyit a régiók adatai alapján összesítve kellett volna. Emlékeztetnék, hogy később rendeletbe adták, hogy a régiók nem adhatnak ki közleményt, csakis a belgrádi központ. Ez semmiképpen sem az informatikusok hibája. Ők adatbázisokkal dolgoztak, és összefűzték a sok helyi adatbázist. Valaki ebbe belenyúlt, hogy a válságstáb más számokat kapjon, azokat pedig úgy manipulálták, ahogy nekik megfelelt. A választások előtt a környezetünkben szó szerint mindenhol – Romániában, Horvátországban, Boszniában, Magyarországon – emelkedett a fertőzöttek száma, csak épp Szerbiában nem. Ez már a WHO-nak is szemet szúrt. Nem lehet másképp fogalmazni, szakmai berkekben is perverziónak számít, hogy szükségtelenül veszélynek tették ki a polgárokat, csak hogy megtarthassák a választásokat. Annak idején, amikor a variola vera (feketehimlő) járvány volt, még Tito elvtárs se folyt bele ennyire, hanem hagyta a szakembereket dolgozni. A szakma pedig megoldotta, és nem terjedt át a járvány Európába. Nálunk most az van, hogy nem hagyják a szakmabelieket dolgozni, akik nem is kapják meg a kellő információt. Az epidemiológus egy nyomozó, de ahhoz, hogy dolgozni tudjon, pontos, érvényes, hiteles adatokra van szüksége, amelyek elemzésével következtetéseket vonhat le a járvány terjedésére, és annak meggátolására vonatkozóan.
Veszélyes jelenség, hogy az eltúlzott hisztéria vírustagadókat „szült”
A járvány kapcsán politikai és gazdasági érdekeket is említett. Elképzelhető, hogy a valós veszélyhez képest a koronavírus-propagandát szándékosan eltúlozták?
– A propaganda egyik fő célja egy manipulációkésztetés volt. Ez szerintem az emberek kondicionálása volt arra, hogy „majd ha én azt mondom, hogy otthon maradsz, akkor igenis otthon maradsz, és majd ha azt mondom, hogy elmehetsz szavazni, akkor elmész, és szavazol”. Az ebek kiképzése is ugyanígy történik: „ha nem ülsz le, nem kapsz kaját, ha leülsz, kapsz”, így aztán maguktól leülnek, mert megtanulják, ez az elvárás. Másfelől viszont ez a járvány tényleges valóság! De túl nagy port kavartak körülötte és túllihegték. Ennek a megfélemlítés és a zavarba ejtés a célja, valamint a figyelem elterelése a valós problémákról: Krušik, Jovanjica, a választási csalások, a kialakult egypárturalom stb. Mindezeket sikerült háttérbe szorítani a koronavírus-propaganda által.
Miért tartja veszélyesnek, hogy túllihegték?
– Megjelent ugyanis egy másik véglet, amely tagadja ezt az egészet, az internet pedig ehhez jó táptalajt biztosít. Ugyanilyen volt a vakcinaellenes mozgalom. Sajnos, az emberek nagy része nem tudja leellenőrizni az információk hitelességét, és ha szépen csomagolják, akkor elfogadják. El tudom képzelni, hogy ezt az ellenreakciót ez a hisztéria váltotta ki. Pedig nem szabad tagadni a vírus jelenlétét, mert az igenis itt van, és élő realitás. Régebben is jelentek meg új vírusok, és a jövőben is fognak, ezzel meg kell tanulni együtt élni! Van egy szakma, egy szakember, úgy hívják: epidemiológus. Az ő dolga, hogy a járványokkal foglalkozzon, akinek pedig nincs megfelelő tudása, inkább ne okoskodjon! Sokan a spanyolnáthával példálóznak, de az azért volt annyira halálos, mert az első világháború éhínségei és viszontagságai miatt olyan állapotba került az emberiség, hogy mindenki nagyon legyengült és alultáplált volt, ezért nagyon fogékony a vírusra, amely akkor tarolt. A koronavírus is ragályos, de léteznek ennél sokkal ragályosabb vírusok is. És amíg irtjuk az erdőket – a vírusok normális élőhelyét –, addig próbálnak mutációkkal túlélni, ezáltal pedig mi, emberek is fogékonnyá válunk rájuk. Viszont a koronavírusnak nem kellene a szükségesnél nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert az esetek kilencven százaléka tünetmentes. Persze, bizonyos populációra nézve halálos lehet. Az a lényeg, hogy annál a tíz százaléknál, aki tüneteket produkál, ne legyen olyan tömegesség, hogy megfojtsa az egészségügyi rendszert és az intenzív ellátást, mint például Spanyolországban és Olaszországban, ahol nem volt elég kórházi ágy, lélegeztetőgép és személyzet. De ennek a vírusnak a kordában tartása nagyon egyszerű viselkedésformákat igényel: távolságtartás, kézmosás, maszkviselés. A maszkkal kapcsolatban is sokan tévhitben élnek, mondván, „minek hordjuk, nem véd meg minket”. De a maszk nem is minket véd, hanem a környezetünket védi tőlünk, hogy ne fertőzzünk meg másokat, ha esetleg vírushordozók vagyunk, amiről nem tudunk.
A járvány idején számos kórházban leállt a szakorvosi rendelés, a COVID-os betegeken kívül kizárólag a sürgős eseteket fogadták. Létezik-e arra vonatkozó statisztika, hogy emiatt hányan haltak meg, és számon kérik-e ezt is a válságstábon?
– Nyilván a túllihegés egyik eredménye pont ez lett. Nagyon fókuszáltunk a járványra, és kikerültek a képből a rákos betegek, akiknek szükségük lett volna kemo- vagy sugárterápiára, vagyis a megtervezett további kezelésre, valamint a krónikus betegek és a cukorbetegek, akik egyébként is nagyon érzékenyek. Állítólag emiatt sajnos többen hunytak el, mint a vírusfertőzés okozta respiratorikus elégtelenségben. Az egészségügyben nem lehet végletekben gondolkodni, úgyhogy nem lehet csak a vírussal foglalkozni, mint ahogyan tagadni sem. Azok, akik ezt megsínylették, egy nagyon érzékeny, beteg populáció, akik a COVID tekintetében éppen a legveszélyeztetettebbek. Ezt átgondoltabban kellett volna megszervezni. Konkrétan emiatt nem indítványoztuk a válságstáb felelősségre vonását, viszont követeltük annak lemondását a nyilvánvaló manipulációk miatt, melyek során az egész meséből kifelejtették a szakmaiságot. Ez okozta a legnagyobb kárt, de sajnos világszerte hasonló a helyzet. Nem tudjuk, hogy ebben más érdekek is közrejátszanak-e, de az tényként megállapítható, hogy nemcsak a COVID-fertőzés, hanem az egészségügyi ellátás hiánya miatt is sokan vesztették életüket.
Topolya sorsáról nem a topolyaiak döntenek
Cservenák Péter ellenzéki tanácsnokként négy éven át volt a topolyai KKT tagja, a legutóbbi választásokon azonban nem indult.
– Arra kellett rájönnöm, hogy Topolya sorsáról sajnos nem a topolyaiak döntenek. Vezető posztokra pártcsicskásokat tettek, és a párthierarchiában felettük állók döntik el, hogy mi lesz Topolyán. Ennek nagyon jó példája volt a sportakadémia vagy a focipálya. Gyalázat, ami itt történik! Hacsak pár méterrel arrébb, a löszhátságra építették volna… Abba nem akarok belemenni, hogy honnan a pénz, mert ez az „égből pottyant le”. Viszont az itteniek már évszázadok óta tudják, hogy oda nem szabad építkezni, mert az Topolya legmélyebb pontja, a talajvíz mindig feltör. A helyszínválasztás miatt negyedmillió euróval drágult az építkezés. Tudom, hogy ez érdek, mert az öt százalék, az bizony öt százalék, és minél nagyobb az összeg, annak az öt százaléka is több lesz. Sok, pártérdek által képviselt magánérdeket úgy tálalnak, mintha az a topolyaiak érdeke, vagyis közérdek lenne. Ez nagyon átlátszó, de nem hajlandóak kommunikálni, és a lerántott leplek diagnózisát is nagyon nehezen viselték el. A szemünk láttára tették tönkre az egészségházat, amire fölhívtuk a figyelmet, sőt feljelentést is tettünk, de semmi nem történt, pedig egymillió eurós hiányról van szó! Olyan helyzet állt elő, hogy az egészségház felhalmozott adósságát a topolyai polgárok fizetik ki az adójukból. Még egyszer, mivel egyszer már az egészségügyi biztosítás által kifizették. A KKT-ülésről négy év alatt egyetlenegyszer sem volt közvetítés, pedig a költségvetésből erre évi 15 millió dinárt irányoztak elő. A Krivaja problémája sem rendeződött. Úgyhogy ez a bojkott, amire elszántuk magunkat, szükséges lépés volt, ugyanis ebben a demokráciának csúfolt színjátékban nem szerettünk volna részt venni. Sajnos az már röhejes, hogy a topolyai pártcsicskások mennyire meg akarnak felelni a nem topolyai pártérdekeknek. A jövőt illetően nem tudok mit mondani, hiszen már emlegetik, hogy két év múlva megint választások lesznek. Rájöttek, hogy túllőttek a célon. Ez az ellenzék nélküli parlament már az EU-nak is szemet szúr. Ez az egyik bizonyíték, hogy érdemes volt bojkottálni a választásokat, és érdemes volt kivonulni ebből a cirkuszi mutatványból, ami csak egy színpad az állami és a helyi szintű lopásra berendezve – mutatott rá a szakorvos.
Cservenák Péter: A szerbiai egészségügyi rendszer csodával határos módon nem omlott össze (Fotó: Tóth Imre/SZMSZ)
