Donald Trump golfozni ment ahelyett, hogy a G20-as csúcstalálkozón vett volna részt – Macron magányos – Angela Merkelt meglepték – Maradona elhunyt – ezekkel a témákkal foglalkozott a héten a világsajtó.
Az elnök, aki inkább játszani ment
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Donald Trumpról a következőt írja:
„Manapság az olyan események, mint a G20-as csúcstalálkozó, virtuálisan zajlanak. Azonban míg a többiek a járványról tárgyaltak, Donald Trump golfozni ment. Ugyanakkor a még hivatalban lévő elnök »sikert« ért el. Amerika kilépett a Nyitott Égbolt szerződésből, amely arra kötelezte az eurázsiai és észak-amerikai államokat, hogy kölcsönösen nyissák meg egymás számára légterüket.”
A New York Times önzéssel, valamint hivatali kötelességeinek megsértésével vádolja az amerikai elnököt:
„Szombaton Trump inkább golfozni ment, ahelyett hogy részt vett volna az állam- és kormányfők világjárvány-találkozóján. Mindez azon a napon történt, amikor az Egyesült Államokban legalább 1.428 ember esett a vírus áldozatául. Az amerikai elnök feladta a koronaválság elleni küzdelmet.”
De a New York Times azzal is foglalkozik, hogy mi fog történni a továbbiakban:
„Miután Emily Murphy [az amerikai kormány általános szolgáltatásokat nyújtó szervének (GSA) vezetője] levélben szabad utat adott Biden munkatársainak a hatalomátvétel megindításához, és egyben tudatta, hogy a hatóság biztosítja az anyagi forrásokat is a folyamathoz, a majdani Biden-kormányzat megkezdhette a munkáját. Murphy azután döntött így, miután más ismert republikánusok, valamint magas rangú gazdasági vezetők elítélték a békés hatalomátadás késleltetését.”
A pekingi Huanqiu Shibao szintén bírálja Trumpot:
„Míg Hszi Csin-ping kínai államfő és Putyin orosz elnök megígérték hozzájárulásukat az oltások igazságos elosztásához, az Egyesült Államok elnöke távolmaradt a tárgyalásról.
Amerika ugyan áttörést ért el az oltások kutatásában, de ez még nem indokolja az elnök arroganciáját,
hisz végül is az olyan országok, mint Kína és Oroszország ugyanolyan sikeresek ezen a területen. Ezenkívül a védőoltások önmagában nem elegendőek.”
A budapesti Élet és Irodalom (ÉS) Trump toporzékolásáról ír:
„A haza nem lehet ellenzékben. Aki a tükrében győztest lát, akit tömeggyűlésein és tévéjében diadalmasként ünnepelnek, az hogyan is lehetne vesztes?! Az a Trump, aki hajdan Az alku művészete címen bestsellert publikált, amelyben sikeres üzletemberként tetszelgett, s tévés valóságshow-jában csúcsmenedzserként – márkává vált szavaival – »rúgta ki« az alkalmazottakat, az akkor sem lehet sikertelen, ha féltucat cége ment csődbe, közte – ki hinné? – egy kaszinó is. Hiszen már négy éve megmondta, hogy csak akkor fogadja el az elnökválasztás eredményét, ha nyer, és teljesen jogos elektori győztesként képes volt vizsgálatot indítani a vesztes országos szavazattöbbségének legitimitásáról.”
Trump, a kegyelemosztó
Donald Trump amerikai elnök kegyelemben részesítette Michael Flynn tábornokot, első nemzetbiztonsági tanácsadóját. A Washington Post így bírálja a döntést:
„Trump úgy hagyja el a Fehér Házat, ahogyan belépett: méltatlanul. Mint oly gyakran, Trump most is részben egy összeesküvés-elmélettel magyarázta a döntését. Eszerint Flynn tisztviselők áldozata lett. Flynnt valójában amiatt ítélték el, mert nem számolt be a 2016-os a választási kampány idején tartott néhány megbeszéléséről az akkori orosz nagykövettel.”
Európa, a privilegizált partner
Antony Blinken lesz az új amerikai külügyminiszter. A brüsszeli De Standaard napilap erről ezt írja:
„Az Európai Unió számára jó hír az Antony Blinken javára hozott döntés, hiszen ő keresztül-kasul ismeri a kontinenst. […] Karrierjét 1993-ban kezdte az amerikai külügyminisztérium európai osztályán. Az elmúlt hónapokban Blinken nem hagyott kétséget afelől, hogy Joe Biden elnök alatt Európának ismét privilegizált partnerré kell válnia, hiszen
az Egyesült Államok önmagában nem képes kezelni olyan kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a koronavírus-pandémia vagy az atomfegyverek elterjedése.”
Kötelező női kvóta a német cégekben
Angela Merkel kancellár (CDU) tizenöt éves hivatali jubileuma alkalmából elfogadtak egy olyan kormányzati tervet, miszerint ezek után minden tőzsdén bejegyzett cég elnökségében legalább egy nőnek helyet kell kapnia. Erről ezt írja a milánói Corriere della Sera:
„Ajándékot kapott a kancellár asszony. Hónapokig tartó, nagyon nehéz tárgyalások után a német nagykoalíció megállapodást kötött a nők kötelező kvótájáról a német vállalatok igazgatótanácsaiban. Ez történelmi fordulópont, amely megváltoztatja a rajnai kapitalizmus arcát, amelyet eddig mindig csak férfiak uraltak. Az új törvény részletei még nem véglegesek, de a megállapodás lényege már egyértelmű.”
Macron magányos
A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag Macron szerepével foglalkozik:
„Emmanuel Macron magányos ember. Ha Franciaország mélyszerkezetéhez nyúlna, akkor biztos lehet abban, hogy a szakszervezetek ellenállnak. Ha felhívja az európai partnereit, hogy vegyenek részt a közös biztonságpolitikában, akkor erre csak vállvonogatás a válasz. És ha a véleménynyilvánítás szabadságát védi, akkor pedig félreértik.
Lehet azonban, hogy
Macron egyszerűen csak rossz időben lépett hivatalba.
Más körülmények között ő valójában nagyon sikeres elnök lehetne. Jelenleg azonban az EU partnerei nem mutatnak semmi ambíciót az iránt, hogy Európát Amerika, Oroszország és Kína között meghatározó pozícióba helyezzék. Nincs senki, aki együtt akarna játszani Macronnal a világ színpadán…”
A brit űrparancsnokság
A londoni Observer vasárnapi újság kritizálja a brit katonai kiadások tervezett növelését:
„Nincsen alaposan átgondolt stratégiánk a védelmi politikában.
Természetesen van értelme korszerűsíteni Nagy-Britannia kibernetikai védelmét, de meglehetősen kérdéses, hogy az országnak valóban szüksége van-e saját »űrparancsnokságra«. 16,5 milliárd fontot kiadni a védelemre, anélkül hogy a kormány elmagyarázná, mi ennek a haszna, egyszerűen felelőtlen döntés.”
A lengyelek többsége nem akarja, hogy más országok döntsenek a jogállamiság kérdéséről
A varsói Rzeczpospolita napilap Lengyelország és Magyarország költségvetési vétójával foglalkozik:
„A lengyelek továbbra is szeretik az Európai Uniót. Jelenleg a lakosság 81 százaléka támogatja az EU-t. Ugyanakkor 60 százaléka nem akarja, hogy más országok döntsenek arról, hogy Lengyelországban megsértik-e a jogállamiságot.
Ennek eredményeként sok lengyel úgy véli, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés nem függhet a jogállamiság kérdésétől. Az uniós költségvetés elfogadásával szembeni vétó károsítja az ország hírnevét.”
Meghalt Maradona
A buenos aires-i La Prensa napilap az argentin hírességre emlékezik, aki 60 éves korában szívrohamban halt meg:
„Diego Maradona meghalt – ez a mondat már önmagában is fájdalmat okoz. Az is igaz azonban, hogy a róla készült utolsó képek már nem illettek a varázslatosságához. Az életét beárnyékolta a kábítószer és az alkohol. A magánélete is minden volt, csak nem példaértékű.
De még mindig izgatottak vagyunk, amikor visszagondolunk a sikereire.
Senki sem hagyhatja figyelmen kívül fantasztikus játékát és természetfeletti tehetségét.
Fáj, hogy már nincs köztünk. Milyen szomorú nap ez mindannyiunk számára!”
Trump a választások óta minden hétvégén a Washingtonnal szembeni golfpályájára menekül (Fotó: Olivier Douliery/AFP)
