Hatalmas felháborodást váltott ki – elsősorban a vendégmunkások körében – a szerb sajtóban megjelent hír, amely szerint, ha az adóhatóság úgy dönt, akkor mintegy háromszázezer külföldön dolgozó szerbiai állampolgárnak kell jövedelemadót fizetnie Szerbiának.

Az információ alapjául a már évek óta érvényes személyi jövedelemadóról szóló törvény egyik bekezdése szolgált, ugyanis a jogszabály 7. cikkelye kimondja, hogy a szerbiai rezidens köteles személyi jövedelemadót fizetni, attól függetlenül, hogy a jövedelmét Szerbiában vagy egy másik országban keresi meg.

Mivel olvasóink többen is kérdésekkel fordultak hozzánk, így azokat csokorba gyűjtöttük, s ebben a cikkben megválaszoljuk őket, aminek köszönhetően talán tisztul a kép ebben a témakörben.

Évek óta Németországban élünk, itt fizetjük a jövedelemadót, viszont nem jelentkeztünk ki a lakcímünkről Szerbiában. Megtörténhet, hogy fizetnünk kell jövedelemadót és/vagy járulékokat?

Elméletileg igen, mivel – a lakcím miatt – szerbiai rezidensnek számítanak, akinek kötelessége adót és járulékot is fizetni. Ugyanez érvényes azokra is, akik például kilencven napra vállalnak ideiglenesen munkát az Európai Unió valamelyik országában, utána visszatérnek Szerbiába, majd egy idő után ismét elmennek dolgozni az EU-ba. Attól függetlenül, hogy a fizetést az illető külföldön kereste meg, Szerbia kötelezi arra, hogy a jövedelem után adózzon, valamint hogy befizesse az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítót megillető járulékokat. Azért írtuk, hogy elméletileg, mivel a törvény alapján erre joga van a szerb államnak, de ismereteink szerint ezt az eljárást nem alkalmazzák. Hogy így lesz-e ez jövőben is, azt nem tudjuk megmondani.

Ha Szerbia és az az ország, amelyben jelenleg dolgozom, aláírta a Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, akkor nem kell jövedelemadót fizetnem Szerbiának?

Ha a két ország ratifikálta az egyezményt, valamint ön rendelkezik arról hivatalos dokumentummal, hogy a jövedelme után már adózott, akkor abban az esetben nem kell jövedelemadót fizetnie, ha a szerb állam által megállapított adó összege alacsonyabb a befizetettnél. Ha ez nem így lenne, akkor a szerb állam kérheti a különbség befizetését, vagyis, ha az ön cége 50 euró jövedelemadót fizetett, Szerbia pedig 90-et kér, akkor a különbséget, vagyis 40 eurót kell(ene) befizetni. Itt is azért használjuk a feltételes módot, mert nincs arról tudomásunk, hogy ilyen eset történt volna.

Mennyi a jövedelemadó és a járulék?

Az egészségügyi biztosítás a bruttó fizetés 25,5, a nyugdíjbiztosítás pedig 10,3 százaléka. Az adóalap jelenleg 141 euró, vagyis 16 500 dinár. Ez azt jelenti, hogy egy ezer eurós fizetés esetén az összegből ki kell vonni a 141 eurót, s a kapott összeg (859 euró) tíz százalékát kell befizetni, vagyis a jövedelemadó 85,9 euró, a nyugdíjbiztosítás 255 euró, az egészségügyi alapba pedig 103 eurót kell fizetni. Ebből is szépen látszik, hogy a törvény értelmében Szerbia egy ezer eurós fizetés esetén 443,9 euróra tarthatna igényt havonta (évente 5326 euró!).

Ellenőrizheti-e az adóhatóság a devizaszámlámat?

Igen. Ha Szerbiában bejegyzett pénzintézetben nyitotta a devizaszámláját, és a pénzt is oda utalják, akkor a neve már szerepel is az adóhivatal jegyzékében, amelyet a hivatal a bankoktól kapott. Ebben az esetben akár ön is az adóhivatal két hónappal korábban bejelentett ellenőrzésének a célpontja lehet. Ha külföldi devizaszámlát használ, akkor Szerbia információkat kérhet a külföldi bankoktól az állampolgárainak az egyenlegéről. Bizonyára többen is olvasták, hogy a szerb állam a szabadúszók esetében azt tervezi, hogy évekre visszamenőleg megfizetteti az adót és a járulékokat is, méghozzá kamatostul, s ez utóbbi évi tíz százalék körül lenne.

Kettős állampolgár vezethet-e Szerbiában külföldi rendszámtáblás autót?

Mi a helyzet a nyugdíj- és egészségügyi biztosítással, hiszen én azt külföldön fizetem?

Az, hogy valaki az említett biztosítást fizeti külföldön, a vonatkozó törvény szerint nem mentesíti az alól, hogy ezt Szerbiában is meg kellene tennie, feltételezve, hogy rendelkezik szerbiai lakcímmel. A jövedelemadó esetében, ahogy írtuk is, csak a különbséget kell fizetni, legalábbis a törvény alapján Szerbia ezt kérheti, viszont a nyugdíj- és egészségbiztosítás esetében Szerbia, a rezidens tartózkodásától és munkájától függetlenül, a teljes összeget követelheti. Itt sem véletlen a feltételes mód, ugyanis eddig erre sem volt példa.

Több éve külföldön élek, itt fizetem az adót és a járulékokat is. Évente kétszer látogatunk haza, húsvétkor és karácsonykor, az idén lehet egyszer se sikerül hazajutni. Azért ugye arra nincs esély, hogy Szerbia most elkezdje követelni a jövedelemadóbeli különbséget, valamint az egészség- és nyugdíjbiztosítást tőlünk – akár évekre visszamenőleg?

Most ott tartunk, hogy Szerbia a szabadúszók esetében kéri a nyugdíjbiztosítás befizetését, miközben jelezte, a munkaéveket nem fogja elismerni. Ez csak egy példa, hogy mennyi őrültség történhet, amelyekre nem is gondolnánk… Ezzel nem azt szeretnénk mondani, hogy igenis megtörténhet, hogy Szerbia akár évekre visszamenőleg követelni fogja az adót és a járulékokat a rezidensektől, azonban a törvényi lehetőség erre adott, s amíg ezen nem változtatnak, addig élhet vele az állam.

Szerbiában élek és dolgozom, a munkahelyen bejelentettek, annak rendje és módja szerint fizeti a cégem utánam a járulékokat és az adót. Tervezem, hogy távmunkával Magyarországon vagy Németországban is bevételhez jussak. Mindkét helyen kell-e jövedelemadót fizetnem?

Nem kell, ehhez azonban szükséges, hogy Szerbiában beszerezze és elküldje a magyarországi vagy a németországi munkáltatójának az úgy nevezett Kettős adóztatás elkerüléséről (Potvrda o rezidentnosti) szóló igazolást, amelyet az Adóhivatal ad ki szerb és angol nyelven. A magyar fél legtöbb esetben ennek kéri a magyar fordítását is, így érdemes ezt is beleszámolni a költségekbe, amellyel együtt a dokumentum beszerzése mintegy 2500 dinárba kerül majd (1750 dinár az igazolás, 600-800 dinár a fordítás).

Illusztráció (Fotó: BSPL.hu)