Megszületett a megállapodás az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus utáni helyreállítási alapról a csütörtöki EU-csúcson. A hírt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be a Twitteren.

Korábban Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő bejelentette, hogy megvétózzák a két hatalmas pénzügyi csomagot, amennyiben hatályba lép az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer; az a mechanizmus, amely alapján a tagállamokban tapasztalt jogállamisági visszaélések esetén a már megítélt pénzeket vissza lehetett volna venni.

Az utóbbi napokban már körvonalazódott, hogy az uniós elnöklő Németországnak sikerül valamilyen kompromisszumos megállapodásra jutni Budapesttel és Varsóval.

Ez a megoldás szavatolja, hogy a jogállamisági kritériumokat csak a támogatásokhoz közvetlenül kapcsolható ügyekben alkalmazzák. Ráadásul annak hatályba léptetése előtt a tagországok az Európai Bíróságon kérhetik, hogy megállapítsa, jogszerű-e az eljárás. Ez mindenképpen eltolja a rendelkezés hatályba lépését; egyes vélemények szerint a normakontroll fél év alatt lefolytatható, mások úgy látják, ez legalább két évet igénybe vesz és a jogállamisági feltételrendszer nem lép életbe a 2022-es magyarországi választások előtt.

Orbán Viktor úgy értékelte, hogy hatalmas győzelmet sikerült aratni az unió felett, azonban az uniós tisztségviselők ezzel szemben azt mondják, a német kompromisszumos javaslat valójában Budapest és Varsó veresége.

A jogállamisági mechanizmust  az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségre lehet majd alkalmazni. Ugyanakkor a jogállamiság megsértése visszamenőleg is büntethető2021.  január 1-től, még akkor is, ha a mechanizmus gyakorlatba ültetése csúszik.