Kilenc ország polgárai körében végzett közvélemény-kutatást a GLOBSEC, amelynek keretében a kutatók felmérték, hogy az egyes államokban mekkora az Európai Unió támogatottsága.
A GLOBSEC azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt a világjárvány a főbb társadalmi-politikai narratívákra Közép- és Kelet-Európa, illetve a Nyugat-Balkán államaiban: Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában.
A felmérés eredményei szerint a vizsgált országok közül Szerbiában a legkisebb az unió támogatottsága, de a polgárok többsége (52 százaléka) még így is csatlakozna az EU-hoz, ha erre lenne mód. A szerbiai polgárok 84 százaléka nem csatlakozna a NATO-hoz. Érdekessége a felmérésnek, hogy eredményei szerint a szerbiaiak jelentős része azt hiszi, a NATO szándékosan provokálja Oroszországot azzal, hogy katonai bázisokkal igyekszik körbevonni.
A felmérés szerint Szerbia polgárainak 59 százaléka szerint az ország legfontosabb stratégiai partnere Oroszország és Kína.
A szerbiai lakosság 85 százaléka szerint a demokratikus államberendezés, amelynek alapja az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, illetve a jogállamiság uralma, jó államforma lenne az ország számára. A demokratikus államberendezés ilyen magas támogatottsága még csak a lengyel megkérdezetteknél volt tapasztalható. Ugyanakkor azonban Szerbia polgárainak 74 százaléka hisz abban az összeesküvés-elméletben, miszerint demokrácia valójában nem létezik, mert a világot a titkos háttérhatalmak irányítják. A megkérdezettek 57 százaléka hiszi, hogy a liberális demokrácia veszélyezteti az általa vallott értékeket és egyéni identitását.
A GLOBSEC felmérésének eredményeit csütörtökön mutatták be Pozsonyban, tudatta a FoNet.
