Az elektori testület Joe Bident választotta elnöknek; Angela Merkel történelmi tettei; Orbán Viktor középső ujja; a soha véget nem érő Brexit – ezekről írt a héten a világsajtó.
A brit miniszterelnök „túlzott optimizmusa”
A London Sunday Times így ír a megállapodás nélküli Brexitről:
„A szakadék szélén állunk. A kormányban nincsenek olyan befolyásos személyek, akik figyelmeztetnék a miniszterelnököt a súlyos veszélyekre.
Boris Johnsont csak bólogató férfiak veszik körül, akik neki köszönhetik politikai előrehaladásukat.
Senki sem figyelmezteti őt arra, hogy összeomolhat az autóipar, a halászat, ahogyan arra sem, hogy a rendezetlen kilépésnek hosszútávú következményei lehetnek.
A londoni The Independent a Brexit-tárgyalásokat vizsgálja:
„Noha tudnia kellene, hogy megállapodás nélküli Brexit katasztrófához vezet, a miniszterelnök továbbra is ragaszkodik ahhoz az üzenethez, hogy bármi is történjen, Nagy-Britannia helyzete akkor is »nagyon, de nagyon jó lesz«.
A miniszterelnök szavait kétségkívül túlzott optimizmus hatja át.
A kikötőkkel kapcsolatos problémák, a gazdasági hanyatlás és a fenyegető élelmiszerhiány miatt a kijelentése egyszerűen nevetséges.”
A párizsi Le Figaro így látja a helyzetet:
„A megállapodás nélküli Brexit esetén
a Királyi Haditengerészet hajói készen állnak a halászati területek védelmére. Az üzenet egyértelmű:
az Egyesült Királyság számára a Brexit célja a szuverenitás visszaszerzése.”
Angela Merkel történelmi tettei
A római La Repubblica az új európai klímavédelmi célokról ír, s külön kitér Angela Merkel szerepére a célok megfogalmazásában:
„A kancellár asszony egyrészt tető alá hozta az uniós segélyalapot, másrészt pedig hangsúlyozta a zöld forradalom fontosságát. Ily módon a kancellár valóban történelmi tettekkel fejezheti be politikai karrierjét. De ami még ennél is fontosabb az az, hogy Európa környezetvédelmi újjáéledése Joe Biden beiktatásának előestéjén zajlik. Biden elkötelezettnek tűnik a zöld programok iránt, s visszavezetné az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodást ratifikáló országok közé.”
Az amszterdami de Volkskrant napilap szintén Merkel politikai örökségével foglalkozik:
„Az európai egység lángja még mindig él, és valószínűleg nem fog kialudni egy megállapodás nélküli Brexit esetében sem – Európa ebben a kérdésben egységesebb, mint fél évvel ezelőtt volt. Nehezebb azonban megválaszolni arra a kérdésre, hogy miként látja Merkel az Unió jövőjét, amelyet maga mögött hagy. Vajon hamarosan lesz-e olyan személy, aki a helyére áll, s maga is elmondja, hogy »Európa a jövőnk«?”
Az elektori testület döntött
Az amerikai elnököt formálisan megválasztó elektori testület a demokrata Joe Bident hozta ki győztesként, ami megegyezik a szavazópolgárok döntésével. A New York Times így foglalta össze az eseményt:
„Figyelembe véve azt a zűrzavart, amelyet Trump elnök összeesküvés-elméleteivel okozott, az elektori testület szavazása minden drámai feszültség nélkül zajlott. Joe Biden hivatalosan is az Egyesült Államok megválasztott elnöke. Az elnökválasztó testület szavazása után nem lehet többé semmi kifogásuk azoknak a republikánusoknak kongresszusi képviselőknek, akik hat héten keresztül nem voltak hajlandók elismerni, hogy mégis Biden a megválasztott elnök.”
A pekingi Xinjing Bao is az amerikai elnökválasztó testület döntésével foglalkozik:
„Valószínű, hogy a vezető republikánusok fokozatosan elfogadják Joe Bident, s rákényszerítik Donald Trumpot is, hogy ismerje el a vereségét. Annak azonban nincsen jele, hogy Trump hajlani fog a szavukra. Ő ugyanis soha nem foglalkozott a demokratikus választási folyamat tiszteletben tartásával.”
Kilenc év alatt kilencedszer módosították a magyar Alaptörvényt
A magyar Országgyűlés döntött a „gránit szilárdságú” Alaptörvény újabb módosításáról, írja a budapesti Magyar Nemzet:
„Az alaptörvényben rögzítette az Országgyűlés, hogy az anya nő, az apa férfi. […] »Kirekesztő családpolitikát« emlegetve Gyurcsány Ferencék nem vettek részt a szavazáson, míg a többi baloldali párt a lopás szentesítését emlegette. Varga Judit igazságügyi miniszter viszont egyértelművé tette, hogy »Magyarország megvédi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget.«
[…] Az alkotmányban ezentúl az szerepel, hogy az anya nő, az apa férfi, amivel védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítják a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülését.”
Érdekes viszont, hogy a balközép budapesti Népszava erről csak ennyit ír:
„A választási törvény mellett kedden a képviselők többek között elfogadták az Alaptörvény kilencedik módosítását, vagyis alkotmányba foglalták, hogy Magyarországon »az anya nő, az apa férfi«.”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont ezt az alkotmánymódosítást „minden érték nélkülinek” tartja, és így ír róla:
„»Az apa férfi, az anya nő.« A magyar alkotmánymódosításnak ez a mondata nem sérti az alapvető európai értékeket. Ez vonatkozik a keresztény kultúrára való hivatkozásra is.
Azonban az Orbán-rezsimnek, amelynek a parlamenti többsége megváltoztatta az alkotmányt,
kevés köze van a kereszténységhez vagy az európai értékekhez.
Ez az utóbbi magában foglalja a kisebbségek védelmét, a méltósághoz való jogot és minden egyén önrendelkezési jogát, a hatalommegosztásról és a jogállamiságról nem is beszélve.
A nemüket megváltoztatni szándékozó emberek tömeges megkülönböztetése egy önkényuralmi jelzés. Ez az álláspont gyűlöletet kelt minden más iránt és ellentétes a konzervatív és a keresztény alapokkal. Az Európai Unióban, amely nem csupán egy támogatási gépezet, minden kétség nélkül olyan államoknak is van helyük, amelyek privilegizálják a férfiak és a nők közötti kapcsolatot, és tiltják például a béranyaságot.
Egy rezsim viselkedése, beleértve az igazságszolgáltatás és a média elleni támadásokat, természetesen azt mutatja meg, hogy hol húzódnak a határok.
A kisebbségek védelme nem jelenti azt, hogy minden különbséget meg kell szüntetni a kisebbség és a többség között. De a szuverenitásra és a többségi elvre vonatkozó alapvető jogokat tiszteletben kell tartani.”
A stockholmi Dagens Nyheter napilap azt írja, hogy „Orbán az EU szemébe köp” egy olyan törvény elfogadásával, amely tovább korlátozza a szexuális kisebbségek jogait:
„Magyarország és Lengyelország nemzeti konzervatív kormányai éppen a független bíróságok és a sajtószabadság felszámolásán dolgoznak. Orbán az új törvényekkel nem tett mást, mint az EU-val szemben felemelte a középső ujját. Számára az Unió ellenfél, amely ellen küzdenie kell. Emellett persze egyúttal: pénzautomata.”
Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Együtt vajon mire mennek? (Fotó: MercoPress)
