Bevándorlókkal erősítené szavazótáborát a baloldal! Magyarország nem ismer kompromisszumot! Brüsszel minimális ellenőrzés nélkül akarja ráengedni a társadalomra a migránsokat! Íme: működésben a Soros-terv. A Magyar Nemzet nyitóoldalán külön felületen reklámozzák a 34 millió migránsról szóló hírt, amelyet nem volt rest átvenni több tucatnyi híroldal, miközben az újságírók elmulasztották ellenőrizni az információ valóságát. Félelmeiteket miért táplálják oly hevesen?

A hír keretezéséből nyilvánvaló, hogy 34 millió betelepítendő migránsról van szó – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is december elején, amikor arra utalt, hogy „az EU 34 millió migránsnak akar lakást, szociális segélyt, állampolgárságot, szavazati jogot adni, ami maga a Soros-terv”, s később ezt az elbeszélést fűzte tovább Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki kijelentette:

„a kormány teljesen elkötelezett, semmilyen kompromisszumra nem lát lehetőséget a bevándorlás ügyében”.

A híreket általában fiatal és fekete férfiakról készült képekkel illusztrálták – még a magyarországi kormányhoz elvileg nem kötődő Hvg.hu sem járt el másként. Egyik-másik közlés és kommentár odáig merészkedett, hogy már azt fontolgassa, Brüsszel miatt Magyarországnak hány százezer migránst kell befogadnia.

Ezeknek a híradásoknak feltűnő jellegzetessége, hogy míg például „biztonsági szakértők” véleményét ismertetik, akik a járvány miatt nehéz helyzetbe jutott állampolgárokat szembefordítják  a bevándorlókkal, addig egyetlen olyan linket sem találunk bennük, amely a hivatkozott uniós dokumentumhoz vezetne bennünket.

Noha mi sem könnyebb, mint megtalálni az Európai Bizottság november 24-én megjelent 26 oldalas, a 2021-2027-re vonatkozó angol nyelvű Akciótervét. Nem árt hangsúlyozni, hogy ez a dokumentum bár kapcsolatban áll a 2019 és 2024 közti időszakra szóló, magyarul is olvasható Új migrációs és menekültügyi paktummal, nem azonos vele. Míg ez utóbbi az Európai Unió menekültpolitikájával foglalkozik, s például hatékonyabb határellenőrzést követel, addig a nagy hullámokat vetett Akcióterv nagyobb népességre vonatkozik: azokról szól, akik már régóta az Európai Unió polgárai, akik ún. „bevándorló háttérrel” rendelkeznek, „honosítottak”, „harmadik országból származnak”, de csakugyan a folyó migrációval is foglalkozik.

Azonban már csak amiatt is érdemes alaposan elolvasnunk a paktumot is, mert kiderülhet a számunkra, hogy az Európai Unió által befogadott menekültek száma 2019 végén összesen körülbelül 2,6 millió volt, ami az uniós népesség 0,6 százalékának felel meg; hogy évente 370 ezer védelem iránti kérelmet utasít el az Unió, vagy hogy 2019-ben mindössze 142 ezer „illegális határátlépést” regisztráltak az Unió határain.

De akkor honnan van a 34 millió migráns, akik lakást, szociális támogatást, állampolgárságot és szavazati jogot fognak kapni, ha Soros György is úgy akarja?

Az Európai Bizottság Akcióterve csakugyan beszél 34 millió emberről: ők azok, akik nem az Európai Unió területén születtek. Svédországban, Németországban, Észtországban, Horvátországban és Ausztriában az összlakosság több mint tíz százalékát teszik ki, míg Magyarországon, Csehországban vagy Romániában a lakosság 3 százaléka alatt maradnak. Közülük minden tizedik, 15 és 34 év közti fiatal szülője (legalább az egyik) az Unió határain túlról származik.

Tehát e közé a hírhedt „34 millió migráns” közé az egykori Jugoszláviában született, a háború elől Németországba, Svédországba vagy Ausztriába menekültek és ott állampolgárságot kapott honfitársaink és a gyermekeik, az Oroszországból Litvániába és Észtországba költözők, a szíriai polgárháborúból menekültek és oltalmat nyertek, a pl. Norvégiából, Svájcból vagy az Egyesült Államokból az Unió területére költözők, de a Vajdaság vagy Ukrajna területén született, ám magyarországi állampolgársággal és lakcímmel bíró emberek egyként beletartoznak.

Ez a 34 millió migráns mi vagyunk. Az Akcióterv rólunk is szól.

Csakugyan: olvashatunk benne a lakhatási körülmények javításáról, munkajogokról, a nemi egyenjogúságról, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, a társadalmi bevonásról, ahogyan arról is, hogy az Európai Unió középiskolásoknak és egyetemistáknak szóló ösztöndíjprogramjait erősíteni kell. Az Európai Bizottság Akcióterve ugyanakkor nem ír elő semmit: célokat fogalmaz meg különféle területeken, javaslatokkal él, s ösztönzi a nemzetállamokat bizonyos feladatok elvégzésére.

Mindenesetre alaposan meg kell fontolnunk, hogy a magyarországi kormány és a magyarországi híroldalak miért folytatnak lejárató kampányt a saját állampolgáraik ellen? Ez a kampány miben különbözik attól a nemtelen ijesztgetéstől és rágalomhadjárattól, amelyet a szociális biztonságra hivatkozva a Gyurcsány-kormány folytatott a határon túliakkal szemben a 2004. decemberi népszavazás előtt? Nem ugyanarról az etnicista beszédről van szó – megtoldva némi alig burkolt antiszemitizmussal és cseppet sem fátylazott rasszizmussal?

Félelmeiteket miért táplálják oly hevesen?

Menekültek kelnek át egy folyón. (Fotó: UNHCR/ montázs)